Blogkocsma

Történt, hogy V Károly, a Szent Római Birodalom császára elpáholta  François I de Valois királyt a páviai csatában. A történészek szerint ekkor született a mondás: "Csak a becsületünket nem veszítettük el". I François is csak a csatát vesztette, étvágyát nem, így körbejárta Páviát étket keresve. Végül talált egy farmot, Cascina Repentita-t, ahol egy asszony éppen levest főzött. A király bemutatkozott, majd elpanaszolta, hogy roppant éhes! (Akkoriban még a királyok is udvariasabban voltak.)

Akárki akármit mond, én mázlista vagyok. Immár harmadszor futok bele az Auchanban gyönyörű márványos marhahúsba! Fogalmam sincs hogy kerül oda, csak akkor kapni, amikor már majdnem üres a húsos pult és ritkán van 2-3 egyszemélyes tálcánál több.

A paradicsomtövek ismét rengeteg termést hoztak. A lucullus paradicsomból újfajta spagettiszósz készítésére vállalkoztam: a grillen fogom előkészíteni a nyersanyagot hozzáadva a nyár ízeihez a füst illatát is.

A padlizsánszezon végefelé, amikor a paradicsompaprika éppen teljében van, készíti ezt a remek eledelt a feleségem. Télire üvegbe zárt ízbomba - a nyár összes illatával és a tábortűz füstjével.

Húst akarok!

Húst akarok!

Elegem van a paradicsomszószokból, spagettikből!

Napok óta nem láttam húst, húst akarok!

Solymári barátunk szólt, hogy fesztivál van szombaton a művházban, okvetlenül menjünk. Szívesen látogatok helyi kis fesztiválokat, és ez egy hagyományteremtő eseménynek igérkezett.

Anica inkognitóban

Hétvégén – ellensúlyozandó a hétköznapi ebédekre általában sertésből készült éttermi menüket – lehetőség szerint legalább az egyik napon szárnyast készítek. Ezen a szombaton gyorsan összeraktam egy klasszikus „karikakrumpli-paradicsom-paprika-hagyma-fokhagyma-csirke” kombót és mehetett a sütőbe.

Mitzi von Küche

 - Tudod, az a zöldborsófőzelék ... Az finom volt!

 - Na de a fasírtgolyócskákra emlékszel?

 - Jaa tényleg az nagyon jó volt, de azért az a zöldborsó...

 - Nekem akkor is a fasírtgolyócska.

Figyelmeztettem mindenkit, paradicsom szezon van. Ilyenkor nem bírok magammal, és mindenfélét készítek belőle, lehetőleg olyat is, amit télire el tudok tenni. Ha már annyit dolgoztam a kerttel, legalább élvezzem is!

Megéheztem. Igen, már reggel éhes lettem, ami nem szokásom. Persze megint jön a varázshűtő, mit is találok benne. Volt ott minden szép és jó, de a húsos füstölt szalonna kapta el a szememet.

Rossz napok várnak reátok, mert megindult a paradicsom/paprika érés a kertben, és mindenféle feneségeket fogok belőlük/velük csinálni. Mivel igencsak nagy a termés, nem fogok unatkozni.

Vendégposzt: Anica inkognitóban

Aki 40 fokban, egy alig egyszemélyes konyhában lángost süt, az nem teljesen százaségő! Ennek ellenére megtettem, mert a gyerekemért mindent, ésszerű kereteken belül.( Bár ezesetben elgondolkodtam azon, nincs-e túl a dolog ezen a határon.) De szeretem feszegetni a kereteket mindenben, ez meg elég snassz dolog ahhoz, hogy nehogymár ne!

Répapraliné (filozófiai fejtegetés a gyermekkori répabevitel és a felnőttkori sikertelenség mélyreható összefüggéseiről)

Vendégposzt: Anica inkognitóban

„-   Anya, csinálsz olyat, tudod, amiben van hús, meg szaft és olyan kis pici kerek tészta?
-    Miiii???
-    Tudod, olyan kis pici és kerek…
-    Jaaaa, tarhonyáshús???
-    Igeeeen!!!!”

Töltött paprikát is lecsószezonban főzünk, hacsak nem spájzoltunk be télire szép tölteni való paprikákat. Érdemes eltenni valamit a nyár illatából és ízeiből, nomeg a pénztárcánkat is kímélhetjük.

Persze, ha kakas, akkor meg pörkölt :) Ami fontos: az öreg baromfi finom baromfi! Ha elég sokáig rotyog, akkor felér akár egy orjával is, netán egy marhaszeggyel? Na ne túlozzunk, kezeljünk mindent a helyén.

Ezt a receptet elsősorban saját kiskerttel rendelkező blogtársaknak teszem fel, de bárki megcsinálhatja, akinek van egy hüvös spájza, kamrája. Még egy-két szusszanás és vége a nyárnak, de ezt a növények nem tudják. Rengeteg apró zöldparadicsom, almapaprika, uborka, kosszarvú paprika sőőőt uram bocsá' apró patiszon terem még.

Vendégposzt: Süllőcske

PO mester Juhtúrós galuskája inspirált, hogy főzzek juhtúrós sztrapacskát. HajduL tanítása nem hullott teljesen meddő talajra - nomeg Szlovákiában is ezt láttam -, hivatalos nevén illettem a címben eme fenséges tésztát. Hozzá kell még tennem, hogy a Brindzové halusky nem is juhtúróval, hanem a juhsajt egy fajtájával készül, így a mi sztrapacskánknak gyakorlatilag alig van köze a címben említett szlovák társához. Hogy még zavarosabbá tegyük a kapcsolatrendszert: a sztrapacska a szlovákoknál káposztával készül:) Ettől persze továbbra is sztrapacskának hívjuk és így szeretjük.

Van az úgy sajnos, hogy olyan süteményt kell készítenünk, amit azok is megehetnek, akik amúgy allergiásak a lisztre, illetve a gluténre.
Nekik sem kell édesség nélkül maradniuk, csupán arra kell ügyelni, hogy a sütemény ne tartalmazzon glutént (a búzaliszt azon része, amelyik az allergiát okozza)
Így született ez az alábbi recept, amit feleségem már többször sikerrel elkövetett, és a célszemély továbbra is jó egészségnek örvend.

Kaptam anyámtól 4 gyönyörű gombát. Valószínű fenyőtinóru lehetett, ha nem, akkor a halálozási rovatból úgyis értesültök róla. Hazafelé pedig megálltunk a CBA-ban, ahol nagyon friss Barramundi (Ausztrál tengeri süllő itt tenyésztve) volt 3k alatt - vettem is egy fél kilós példányt tisztítva.