Melyik a finomabb? Ezen ment a vita a családban, mikor egyszerre készítettem a kettőt. A kérdés szállóigévé vált. Fasirt, ha nem egyben sütve, akkor nálunk csak golyócska formában fordult elő. Eredetileg egy barátunk sütötte szilveszteri bulikra, de az inkább húsgolyó, mint fasírt volt - ő nem tett bele kenyeret. Nekem viszont az elmúlt évszázad alatt sikerült tökélyre fejleszteni a golyócskákat.

Facér voltam az este, hívtam a szomszédot, nincs-e kedve tökfőzelékhez. Hááát - nem volt.

Tiz perc múlva telefon: áll még az ajánlat? Merthogy az asszonya összetartáson van, ő meg itthon a kisebbik lányával.

Feltételezem:

1. Nem volt kedve főzni
2. A lyány leszúrta, mert ő szereti a tökfőzeléket.

Akármi is lehetett, persze mondtam, gyertek. Gondoltam, valami feltét kell azért a tökre, hát kereső módba kapcsoltam a méltán hiresneves mélyhűttőben. Darált marhahús összecsomagolva egy darált marhahús tatárnak című csomaggal. Ez divat a madaras tecsóban, amikor kezd lejárni a hús, én meg azonnal lefagyasztom, hogy a lejárati időt értelmes összegért kitoljam. Azért ez a kombináció kicsit száraznak hangzott, hát kell még valami szalonna is, ha van. Gyakran veszünk sonkát felvágottnak, de feleségem mikroszkóppal varázsolja le róla a legkisebb zsírréteget is (és sajnos ezt a tulajdonságot mindkét lányunk örökölte), visszapakolva a zsírmolekulákat a csomagolásba. Ez viszont jól szokott jönni, amikor szalonna kéne. És még szalonnát is találtam!! És "és"-sel nem kezdünk mondatot! Két evőkanál Ghí (nincs itthon az asszony, végre főzhetek vele :), apróra metélt szalonnaszerűség ropogósra sütve. Amíg ez pirult, felaprítottam egy közepes fej hagymát, amit rászórtam a szalonnazsírra és szép rózsaszínre pároltam (az milyen? - én vörösvak vagyok). Szóval valami setétebb színt adtam neki.

Találtam egy darab kenyeret, amit már kitettem száradni a kutyának - nos abból elloptam 4 szeletet, kicsike kockákra vágtam, és nyakonöntöttem a finom házitejemmel, amiből másnapra aludtejet akartam gyártani. Hiába - a vendégek mindenek előtt!
 Általában annyi tejet öntök rá, hogy ne kelljen kicsavarni. Egészen pontosan: amennyit sikerül, és úgy döntök, hogy ez most pont jó! Hogy ideológia is legyen a háttérben: egy kis plusz tej csak könnyedebbé varázsolja a golyócskát. Beletettem a darált húst is (65 dkg volt), két kisebb tojást (50 dekáig 1 tojás, azon felül fél kilónként egy újabb), evőkanálnyi majorannát, csapott evőkanál sót, 12 tekerés frissen darált borsot és egy szétpasszírozott fokhagymagerezdet (ezt is félkilónként számolom). Utána öntöttem a már kicsit meghült hagymás szalonnapörcöt és zsírját. Jó alaposan összekevertem.