Blogkocsma

Szokásos itthoni étel sajátból vagy mirelitbõl. A mirelit majdnem olyan jó, mint a friss spenót, de csak majdnem. Mivel felszedtem már mindent a kertbõl, a másodvetésû spenótot is meg kell fõzni, vagy lefagyasztani legalább. Annyi nem lett, hogy érdemes legyen fagyasztani, legyen hát belõle az…

A csontleves elkészítését nem részletezem, abból van már ezer is a blogon. A májgombóc viszont elég kritikus a családban. A gyerekek imádják! Ha tehetnék, mindig azt ennének. Kétfélét is lejegyeztem, egy posztba sürítem õket. Egy dolog biztos csak: májból kell készíteni. Lehet…

Volt már krumpliból lángos, zöldséges tekercs, és most készült fánk is. Szóba került, hogy el lehet készíteni édes tésztának is, ez is jól mutatja, milyen sokoldalú alapanyag a burgonyával készült kelt tészta.A hétvégén egy szimpla karfiollevest főztem, ahhoz éppen jól jött másodiknak a fánk, amúgy…

Nem volt szerencsém idén a gyökerekkel. A sárgarépa és a petrezselyem igen ritka szép lett, a paszternák a gerillakertben viszont ki sem kelt. Július közepén jó mélyen felkapáltam a helyét, szépen elgereblyéztem, és vetettem egy sor karalábét meg egy sor kerékrépát. Megszórtam egy kevés NPK…

Egyet már posztoltam Váncsa mester nyomdokain, de ez más. Egyszerû, és nagyszerû - könnyen elkészíthetõ és nem szezonális. Mivel ritkán veszünk pár palacsinta elkészítéséhez friss spenótot, megoldható a hûtõipar közremûködésével. Van olyan jó, mint a zöldborsó :)

Gyakori vendég nálunk az egyben sült fasírt, amibe vagy rakunk keménytojásokat, és akkor Stefánia vagdalt lesz a neve, vagy trükközünk mindenféle töltelékkel, vagy gombócozás, prézlizés, olajban sütögetés helyett egyszerûen egyben kisütjük a keveréket. Régen tényleg késsel vagdalták apróra a húst,…

Volt már guba posztolva , kaptam is hideget-meleget, hogy kiflibõl készítem, ahelyett, hogy nekiállnék két-három nappal elõtte kelttészta rudacskákat sütni, megszárítani. Én így szocializálódtam, ezt tanultam a nagyszüleimtõl. Persze akkoriban volt vajaskifli, ami szinte kalácsszámba ment. Volt…

Kérdezhetitek, hogy ezt most miért, de bízzatok - nem fogtok csalatkozni! Kell már valami olyan étel ide, amit Waka is ehet nyugodtan (jó, hagyd ki belőle a borsót). Nem tudom, milyen apropóból, de elképzeltem egy kis adag zöldséges krumplipürét magamnak. Ritkán ehetek olyat, ezért kitettem…

Tudom, hogy nem sokan szeretik, de nekem évente legalább egyszer ennem kell :) A fõzeléket már posztoltam egyszer, ez sem nagyon tér el attól, viszont nem akartam ismét fasírtot csinálni, lett hát egy húspogácsa vagy húsgombóc. Eléggé felszaporodtak a darálthúsok a csodahüttõben, muszáj…

Esténként a nagy filozófus - Váncsa István - Ezeregy recept címû szakácskönyvét olvasgatom. Még nem tudom, hogy szakácskönyvként, vagy irodalomként szeretem-e jobban, de elkezdtem kijegyezni a receptek sorszámát, amit okvetlen meg akarok fõzni. Most a 74 számú receptre esett a választás. Amúgy is…

Legyen hagymaleves, mert rég volt, mondta feleségem. Nekem meg eszembe jutott, milyen klassz volt, amikor friss cipóban ettük az USA-ban. Természetesen Limarához fordultam támpontért, mert õ a kenyerek mestere a blogokon. Találtam is nála egy hagymás cipót, amit kifejezetten hagymaleveshez…

Waka készített egy kelt palacsintát, amitõl nagyon rámjött. hogy csúsztatottat akarok sütni, mert sokéve nem volt a tányéromon. A receptet nem vadásztam sehol, ahogy gyerekkoromból emlékszem, úgy készítettem, ezért lehetnek nagy eltérések is a közkézen forgó receptektõl, de én így ismerem.

Van, ahol kőttes palacsintának hívják, de ez a lényegen különösebben nem változtat. Egyszer, valamikor régen készítettem már ilyet, de akkor olyan nagyon nem jött be. Én azonban nem vagyok olyan ember, akit az ilyesmi eltántorít, felvettem a listámra és vártam türelemmel, míg eljön az idő.Újév első…

Még kora nyáron szedtem le a maradék cukorborsót, ami megszemesedett. Fennhagytam magnak vagy 10 dekányit, de a többibõl egy egyszerû ám nagyszerû klasszikust fõztem. A menzák rosszemlékû zöldborsófõzelékét. Arra ügyeltem, hogy annyira azért ne legyen malteros :)

Hát ezt nem lehet megállni, hogy ne posztoljam. Waka megírta a piros krumplifõzeléket, ami nekem (és sokaknak) újdonság. Én meg elmesélem a fehér, savanykás változatot, ami Wakának (és sokaknak) lesz újdonság :)

Pinka-Panka emlegette a napokban a kaporszószt (kapormártást a kényesebbeknek), én meg még soha nem csináltam. Sajnos feleségem nem kapor rajongó, így õ se fõzött még soha. Kellett is valami, ami nem hús ... Mivel most szalmaözvegy vagyok, kipróbálhatok mindent, még a kaporszószt is. Inyesmester…

Nagyon fiatal voltam még, amikor ezt az ételt elõször készítettem. Akkortájt inkább kelttésztában utaztam, de bekerültem két napra egy ismerõsünk lányával a nyaralójukba, és ki akartam magamért tenni. Legalábbis az étel frontján :) A kertjük arról volt híres, hogy rengeteg friss fûszernövény nõtt…

Vendégposzt Babette_-től   Tényleg rövid lesz, nem tudok hozzá történetet kerekíteni, szóval ez lesz a blog legrövidebb posztja, és a receptek legegyszerûbbike. Persze a zsíroskenyeret és a rántott vajat leszámítva.

Történt, hogy nagyon megkívántam egy kis krumplipürét. Elõ is vettem hozzá pár szem krumplit meg a tejet. Hamár krumplit fõzök, akkor félreteszek a levébõl, hogy feleségem elárulhassa a tejes krumplileves receptjét. Közben persze óriási húslevest fõztem a beteg szomszédasszonynak a csodahüttõben…

Hogy az "é" betűt miért hagyták le minden alkalommal ... A spenótot valamiért a kisgyerekek nem szeretik. Tán, mert a szüleik mindenáron beléjük akarják tölcsérezni? Én se voltam gyerekkoromban spenótrajongó, Popeye ide vagy oda. Mostanára viszont nagyonis megkedveltem - különösen, ha sajátból…

Hétvégére kellett valamit főznöm, gondoltam összedobok egy zamatos Stefániát krumplipürével. Már a gondolatra is összefutott a nyál a számban, régen ettem már ilyent. Az ismerős hentes jószívű volt, olyan darabot kanyarintott a lapockából, hogy akár ki is ránthattam volna.

így a kamra több szép kelvirágnak adott otthont. Ebbõl egyértelmûen Dubarry-t kell készítenem. Egyrészt, mert még soha nem ettem, sem nem fõztem, másrészt mert tanulni mindig kell valamit.

3,10 volt a félliteres tej, 3,60 a kakaó, egy kifli 50 fillérbe került. Öt forint volt a tízóraipénzem, hétfőn tej volt három kiflivel, péntekig aztán már kakaóra is futotta. Jó, jó. Tudom, van, akinek olcsóbb volt mindez gyermekkorában, de most ne ezzel versenyezzünk. Aztán tízóraiszünetben az…