Szokásos itthoni étel sajátból vagy mirelitbõl. A mirelit majdnem olyan jó, mint a friss spenót, de csak majdnem. Mivel felszedtem már mindent a kertbõl, a másodvetésû spenótot is meg kell fõzni, vagy lefagyasztani legalább.

Annyi nem lett, hogy érdemes legyen fagyasztani, legyen hát belõle az utolsó friss fõzelék az évben.

A növényt igyekeztem úgy felszedni, hogy a két kis sziklevele megmaradjon, akkor tán tavasszal még kihajt (hacsak addig nem ásom be az egészet). Mivel elég erõs levélnyéllel jött le, azt letépdestem, de a véknyabbakat megkíméltem. Aztán összeszedtem a hozzávalókat:

• 75 dkg friss spenót
• 6 dl házitej
• 10 dkg házi zsemlemorzsa (igazi!)
• 3 dkg vaj
• 1 púpos evõkanál liszt
• 3 kisebb girizd fokhagyma
• 1 tk szódabikarbóna
• 20 tekerés feketebors
• só

A napokban leesett kis esõnek sikerült rendesen besározni a leveleket - 4 vízben tudtam csak ropogásmentessé tenni. Ezután felolvasztottam a vajat, hogy a liszttel rántást készítsek. Én mindig berántom a spenótot (ha lehet, akkor zsírral, de nem mindig tehetem) ...

2 liter zubogó vízhez adtam egy kiskanál szódabikarbónát, ami segít a színe megőrzésében, majd kicsit megrottyantottam a leveleket. A leszûrés után ment a vágódeszkára.Heves csapkodásokkal, majd rengeteg apró lecsapással egész szépen sikerült felaprítanom.

Amikor is óriási füst vágott orrba a tûzhely felõl! Életemben elõször sikerült teljesen lekozmálni a rántást. Mit neki lekozmálás! Szénfeketére égett az egész. Ennek is el kellett jönnie az életben egyszer. A hirtelen sokk miatt még fényképezni is elfelejtettem. Edénysikálás, majd vaj helyett jófajta disznózsírt tettem egy fakanállal a lábasba újabb fakanálnyi liszttel. Ezt már nagyon figyelmesen pirítottam, csak addig fordultam el, míg a fokhagymát megpucoltam és a présbe tettem.

Nem, nem égett le újra :)

Belenyomtam a végefelé a fokhagymát is, majd az összevágott spenóttal összekevertem.

Felöntöttem a fõzõlébõl egy pohárnyival, összerottyantottam a rántással, majd hozzáadtam a tejet. Beletekertem vagy huszat a borsdarálóval, mert a bors és a spenót nagyon jó együtt, sóztam is. Elkavartam és megvártam, míg felforr. Ekkor beletoltam a botmixert egy kicsit, hogy valamennyire krémes legyen, az apróra vágottat nem mindegyik gyerekem szereti. Belekanalaztam annyi prézlit (apránként!), amennyitõl épp kellemes sûrûségû lett.

Úgy csaptunk le rá, mintha napok óta éheznénk! A frissen fõtt spenót mindig sztár nálam. Fogtam két aranyos ajándékba kapott tojást, amibõl vidám tükörtojásokat készítettem (sunny side up - ahogy az amerikaiak ritkán eszik). A mosolygó száj elmaradt - nincs már friss csilipaprikám.

Szeltem egy szelet kenyeret is hozzá, és már ettem is.

Finom ez most is, és tényleg picit finomabb friss spenótból, mint mirelitbõl. Csak egy kicsit elsóztam ...