Pinka-Panka emlegette a napokban a kaporszószt (kapormártást a kényesebbeknek), én meg még soha nem csináltam. Sajnos feleségem nem kapor rajongó, így õ se fõzött még soha. Kellett is valami, ami nem hús ...
Mivel most szalmaözvegy vagyok, kipróbálhatok mindent, még a kaporszószt is. Inyesmester alaplével és zölden készíti, míg Horvát Ilona tejfelesen. Én meg dacolva pizzaszeletvágóval, tejszínnel fõztem meg, mert el kellett már használnom a házi tejszínt. (Ha hagyom megsavanyodni, akkor amúgy is tejföl lesz belõle).
Persze bújtam a webet is, de pont olyat, amilyen ízt elképzeltem, nem leltem. Azt már hallottam, hogy fõtt krumplival kell enni, meg tükörtojást is adnak hozzá - akár fürjtojásból is, de nekem az nincs itthon. Szóval összeszedtem mindent, amit beleképzeltem:
- 1 csokor kapor
- 2 nagy krumpli (egy személynek egy is elég)
- 2 tojás (lásd előző sor)
- 2,5 dl tejszín (inkább használj tejet - finomabb!)
- 3 dkg vaj
- 1/2 kis fehérhagyma
- 1 csapott ek liszt
- kis citromhéj és citromlé
- 1 kávéskanálnyi cukor
- só
- fehérbors
- feketebors a tojásra
Gyorsan feltettem a krumplikat sós vízben hajában fõzni, mert az a leglassúbb része ennek az ételnek. Nagyon apró kockákra vágtam a fehérhagymát (sokkal gyengédebb, selymesebb, mint a vöröshagyma) és egy darabka vajon (tán 3 deka?) elkezdtem pirítani. Pirítani, nem párolni, mert úgy édesebb az íze.
Amikor már halvány arany színû volt (hogy az milyen lehet? feleségem szerencsére az ezüstöt preferálja), beleszórtam a lisztet és világos rántást gyártottam belõle. A rántásba belefacsartam a citromlevet, meg beledobtam a darabka citromhéjat is, majd utánaküldtem a felaprított kaprot.
Egy kis idõ eltelt, a kapor illata szállt a levegõben. Beleöntöttem hát a tejszínt, megsóztam kicsit, egy mokkáskanálnyi fehérborsot szórtam bele, és buzgón kevergettem, hogy ne legyen csomós.
Nem lett csomós :) Na akkor a szósz gyaskorlatilag kész, de a krumpli még mindég kemény. Bejöttem hát megírni a poszt eddig terjedõ részét, mondván, hogy a krumpli csak dolgozzon a sós vízben!
Innen már sínen voltam. A szöveg megírására szentelt 20 perc pont elegendõ volt a krumplinak, hogy megfõjön! Mivel egyedül ettem, csak a kisebbiket hámoztam meg.
Egy serpenyõben kevéske vajon pedig feltettem két tojást tükörtojásnak.
A krumplit vastagra szeltem, a tányérra halmoztam és egy kis hideg vajat tettem rá. A kedvenc ételem a hajában fõtt krumpli jéghideg vajjal és sóval :) Volt éppen hideg libazsír is itthon, de ez nem az az étel ...
Node ma nem ez volt a vacsora, ezért gyorsan rátettem az egyik tükörtojást (amit sikerült persze kilyukasztani), valamint két kis merõkanál kaporszószt a krumplira. A tojásra meg tekertem egy kis borsot is.
A másik tojást a kaporszószra téve betettem a hûtõbe holnapi reggelinek. Finom volt, érdemes volt dolgozni vele.
Köszi Pinka-Panka, hogy felhívtad rá a figyelmemet!!!
Talán kevesebb tejszín és több kapor kéne, és tejjel helyettesíthető a maradék (azért pizzaszeletvágó tudhat valamit a tejszínről:), valamint egyértelműen elég egy csapott evőkanál liszt.
Utóirat:
A szószt egy pár kanál tejjel felhigítva és felmelegítve a másik krumplin a tojással megettem. Sokkal finomabb volt - különösen, hogy éhes voltam, és apránként egész nap azt falatoztam :)