Vendégposzt Babette_-től

Tényleg rövid lesz, nem tudok hozzá történetet kerekíteni, szóval ez lesz a blog legrövidebb posztja, és a receptek legegyszerûbbike. Persze a zsíroskenyeret és a rántott vajat leszámítva.

Elõször is a tészta:

Mivel levelestésztát még nem tudok csinálni (de ez nem sokáig lesz így), ezért bolti levelestészta, két normál csomag (vagyis nem a nagy). A legjobb spar sajátmárkása, jó is, olcsó is, mérete is megfelelõ.

Egyiket beleterítem a tepsibe, csak úgy, sütõpapírral együtt van csomagolva, tehát az sem kell hozzá.Villával megszurkálom, hogy ne púposodjon fel. Amíg sül, a másikat elõkészítem, vagyis a kívánt méretû kockákra vágom, vagy pizzaszeletelõvel (nem veled, teJ), vagy rádlival.

Ezt is megszurkálom (a képen látható nincs megszurkálva), és vagy megszórom kristálycukorral, vagy nem. Ha megszórom, akkor kis karamell alakul ki rajta sütés közben.

Lássuk a krémet:

• Kell hozzá 1 liter tej,
• 4 vaníliás pudingpor,
• vanília vagy esszencia
• 9 tojás habja
• és 16-20 deka cukor (ki mennyire szereti édesen).

A tejet kevés kivételével felteszem forrni, a többiben elkeverem a pudingporokat, majd megcsinálom pudingnak. Jó sûrû lesz. Közben felverem jó keményre a tojásfehérjéket a cukorral.

(A vaníliát oda teszitek, ahova akarjátok, az esszencia mehet a pudingba is, bírja a hõkezelést.) Amikor kész a puding, és kõkemény a tojáshab, a pudingot leveszem a tûzrõl, és azon forrón jól belekeverem a habot.

Elõször csak kicsit, hogy megkönnyüljön a puding, majd adagolva a többit. Annyira nem kell félteni a habot az összetöréstõl, mint a piskótánál, viszont elég gyorsnak kell lenni, hogy a keverés közben ne hûljön ki a puding, mert a habnak abban kell megfõnie.

Majd az elsõ lapra kenjük a krémet, és a tetején elhelyezzük a másodikat, amit kis kockákra vágtunk.

És kész, tádámm.

*Jó tanács: a sárgájával azt csináltok, amit akartok, a krémbe ne tegyétek, mert megfolyósodik tõle.

Na, mondtam, hogy egyszerû?

UPDATE!

A puding próbája az evés. Annyira egyszerûnek látszott, hogy neki kellett esnem megfõzni legalább a krémet. Figyel ugyan egy szép hájastészta a csodahüttõbe, de feleségem nem akart most krémest enni (bezzeg valahányszor elmegyünk a cukrászda elõtt, be kell térni egy krémesre).

Mivel csak kis adag krémet akartam "proof of concept" célból készíteni, redukáltam az adagot 1 pudingporra.

• 1 zacskó pudingpor (40g kukoricakeményítõ, aromák, E102=sárga, E124=karmazsinvörös)
• 3 dl tej
• 1/2 rúd vanília
• 2 tojás habja
• 4 dkg cukor

A vanília rudat kiloptam a vaniliás cukorból és beraktan 2,5 dl tejjel a mikróba felforralni. Innen átköltöztettem a kislángra. Közben a zacskó tartalmát és a cukor nagyját összekevertem 1/2 dl tejjel. Kellett azért dolgozni vele, hogy csomómentes legyen, de sikerült. A felforrt tejbõl kivettem a vaníliarudat, hosszában kettémetszettem és belekapartam a tejbe a magocskákat. Visszatettem a tûzre.

Mig az újra felforrt, felvertem a 2 tojás fehérjét a pici cukorral és egy csipet sóval (minden édesbe kell egy kis só). Jó kemény habot vertem.

A forró tejbõl belemertem pár kanálnyit a keményítõkeverékbe, majd belezúdítottam az egész keveréket a tejbe. Folyamatosan kevertem, míg besûrûsödött. Nagy segítség a botmixerbe dugható drótos habverõ kis sebességgel! Amint besûrûsödött, hozzáadtam a felvert tojáshabot és spatulával jól elkevertem benne. Nem nagyon bíztam abban, hogy ebben a krémben van-e elegendõ hõmennyiség a tojáshab megfõzésére, ezért 40 másodperce beraktam még a mikróba is.

Hogy a mikró miatt, vagy amúgy is, de a krém csodásan remegõs lett.

Kikanalaztam két tálkába. Azért nem végeztem tökéletes munkát, mert az alját nem kevertem jól bele a habba.

Babette! Igazad van, tényleg egyszerû és megvan 26 perc alatt!

Az íze és állaga egy jó bolti krémesnek megfelel (nem a Ruszwurmnak, mert az tejszínhabbal készül).