Még kora nyáron szedtem le a maradék cukorborsót, ami megszemesedett. Fennhagytam magnak vagy 10 dekányit, de a többibõl egy egyszerû ám nagyszerû klasszikust fõztem.

A menzák rosszemlékû zöldborsófõzelékét. Arra ügyeltem, hogy annyira azért ne legyen malteros :)

Az ilyen édes friss borsóhoz szinte semmi adalék nem kell:

• 70 dkg fejtett cukorborsó
• 1/2 liter friss tej
• 4 dkg vaj
• 1 ek liszt
• 1 csokor petrezselyem
• só
• (1 ek cukor, ha velõborsóból készül)

Felolvasztottam a vajat és ráborítottam a borsót. Pirítottam egy pár percig, amikoris rászórtam a lisztet és azzal is kavargattam egy kicsit (idõsebbek kedvéért: stauboltam). Megsóztam és felöntöttem a fél liter tejjel.

Jól összeforraltam, hogy a liszt kifõjön benne. Ennek a friss borsónak nem is kellett több hõkezelés, ha tovább főzöm, csak keményedik. Rengeteg petrezselymet felkaszaboltam, és a fõzelékhez adtam.

Azon frissiben kistányérba mertem, és már ettem is.

Fél óra sem kellett a kezdettõl az üres tányérig.

Ilyenkor télen jólesik visszagondolni a zsenge nyári ízre! Esetleg kipróbálható valamilyen jobb mirelittel is, mert a borsónak nem árt, ha lefagyasztják.