Blogkocsma

Kaptam anyámtól 4 gyönyörű gombát. Valószínű fenyőtinóru lehetett, ha nem, akkor a halálozási rovatból úgyis értesültök róla. Hazafelé pedig megálltunk a CBA-ban, ahol nagyon friss Barramundi (Ausztrál tengeri süllő itt tenyésztve) volt 3k alatt - vettem is egy fél kilós példányt tisztítva.

Anica inkognitóban

Imre Apó blogos életem egyik bástyája: számíthatok rá, a jószívűsége határtalan, türelme emberfeletti. Órákon keresztül folytatott beszélgetéseink során sírtam már ki magam virtuálisan a vállán nemegyszer és röhögtünk jókat máskor.
Nem emlékszem, mikor kezdődött az ismeretségünk, egyszercsak volt. És azóta van, slambuc óta vannak.:-)

Főztünk már nyáron paprikás krumplit, akkor miért ne főznénk krumplis tésztát is. Ez megint egy olyan ennivaló, amit minden háznál másképp csinálnak. Van aki slambucra veszi a formát, és van aki még paprikát sem tesz bele. Szóval, mintha lecsó lenne!

Én most így készítettem:

Hangsúlyozom, nincsenek kőbe vésve a receptem összetevői. Ez egy alap, amit mindenki izlése szerint variál. Csupán azt szeretném, hogy ne dőljön be senki városi legendáknak, ami az erjesztést illeti.

Mitzi von Küche

Vendégposzt: Anica inkognitóban

Nyári családi uzsonnára készültünk, ilyenkor mindig kínban vagyok, mit is főzzek. Anyós nem eszi a halat, após nem szereti a rizset, a gyerekek (enyémet is beleértve) válogatós majmok, úgyhogy nem egyszerű a történet. Ráadásul ebben az irtózatos hőségben nincs az az isten, hogy a biokém laborokban is tenyésztett legjobb táptalajt, a húslevest tegyem az asztalra. Szerencsére sógornőm – bár ő maga nem főz, de – nyitott mindenre, sógoromnak meg mindegy, csak bor legyen előtte/alatta/utána.
A helyzetet súlyosbította, hogy a férj közöle, ő úgy gondolta, tarját,csirkét és gombát grillez. Na, ha ő úgy gondolta, ki vagyok én, hogy másképp gondoljam?? Tudjátok, ki kezd el vitatkozni azon, hogy én egész másképpen terveztem, mondjuk, valami töltötthús formájában, hagytam a fenébe a dolgot, inkább megpróbáltam a pozitívumot megtalálni: a hús nem az én problémám.

Vendégposzt: BariKarika

Ha emlékeztek még anno felvetettem egy erkölcsi dilemmát, miszerint ér-e kapcsolatban maradni, amennyiben a férfiember nem túl megfelelő, viszont tud marhapofát szerezni...
Ha jól emlékszem nem teljesen így fogalmaztam meg a kérdést, talán kicsit nyersebben.

Lehet nem jól tudom, de mintha ez a fogalom egy egyszemélyes - sok hússal megáldott - húslevest takarna. Ha nem, akkor majd úgyis kicikiztek :)

Aranypatkó Étterem - Debrecen

39 éves lettem. Nem egy nagy vaszisztdasz, de meg kell ünnepelni (igény az vót rá:). Így aztán a nagy nap estéjén a kiccsaládot meghívtam a sarki kismocsokba... és érik még az embert kellemes meglepetések!

Nagy bulizós voltam iskolás koromban. Legalább kéthavonta volt nálunk házibuli és a vendégeket etetni kellett valamivel, ami olcsó és finom - nomeg jóllakatja az innivágyó tiniket, hogy ne kelljen lakást felmosni. Ezt az ételt anyám alkotta annó, engem kisegítendő. Azóta is készítem, ha alkalom adódik rá.

A jeles nap előtt 2 héttel jön a felismerés: nincs miben kaját csinálni! Nem, nem! Ne olyasmire gondoljatok, hogy leszaladok a vasasba venni egy nagylábost, ennél egy kicsit speciálisabb a helyzet: 20 embernek kell platnyist sütni estebédre. Van ugyan a bográcstartó állványhoz egy öntöttvas szerkezet, de az biza kicsi (úgy 30x40 centi), azon mindent elkészíteni időre felér egy állat (kutya:) kínzással. Így aztán erős gondolkodás és méricskélés után jön az isteni szikra: csináltatni kell egy olyan peremes acéltálcát, mint amilyet a konyhákon használnak! Sűrű telefonálgatások után kiderül, hogy Pista papának van olyan kocsmavendége, aki el tudja készíteni - de még fontosabb: van hozzá anyaga. Klafa indulhat a buli...

Vendégposzt: dömbi

Torta Samnek Dömbitől:

Vendégposzt: BariKarika

Állandóan a fejemhez vágják, hogy nyáron könnyű ételeket kell főzni. Tény, hogy a szervezetnek nem kell annyi energiát pazarolnia a test hőmérsékletének fenntrartására, de azért attól még miért ne ehetnénk egy jó körömpörköltet, vagy akár egy paprikás krumplit? Feleségem elutazott rövid vakációra, ezért szabadon garázdálkodhatok.

Na végre egy húsos recept, kérném a reklamációkat félretenni!
Feleségemnek maradt egy szép fél csirkemell filéje kapirgálós tanyasiból. Mielőtt befagyasztotta, azért megkérdezte, akarok-e curryt csinálni.
Érti az ember a célzást:
 - igen, megfőzöm.
 - de ugye nem csinálsz valami nagy zöldségest, mint szoktál?
 - nem, nem csinálok....

Anyósom még tudta a titkot. Én hülye, meg nem tanultam el tőle, pedig jóban voltunk - biztos megosztotta volna. Most meg már késő :(

Jönnek estebédre a gyerekeink, főzni kell valami finomat!
Tegnap a szentendrei piacon találtam szép vargányát, vettem is fél kilót, hogy majd megosztom anyámmal. Ő csak pár kisebb darabot vett ki, hogy annyi elég neki.
Maradt hát vagy 35 deka, ami sokmindenre jó, de önmagában nem elég 4 embernek. Keresgéltem a neten, mit lehetne belőle készíteni, míg végül pár recept alapján készítettem valamit.

Gárdonyi utunkon háziasszonyunk előállt egy másik remek étellel is, amitől szegény ÖregSam lábrázást fog kapni, de hát volt húsos poszt is, nem reklamálhat!
Neve nincs. Tanakodtunk is, hogy nevezzük. Végül megegyeztünk "Tepsis cucc"-ban, ami hűen leírja az eledelt.

Kedvenc szomszédaink meghívtak minket Gárdonyba, töltsünk velük pár napot. Minden évben nagy örömmel megyünk hozzájuk, és sohasem csalódunk.
Régebben többször főztem lecsót, de most a háziasszony valami mást kért. Persze felkészültünk a világ legegyszerűbb ebédjével - bolonyai spagetti :) Miért olyan egyszerű ez? Hát mert mindig van a kamrában jónéhány üveg szósz elkészítve és csak spagetti kell hozzá, meg egy kis alap paradicsomszósz fokhagymával, olajjal. Dehát a poszt nem erről szól.

Hiányt kitöltő posztsorozatnak szánom, mivel magam is bedőltem néhány babonának, nomeg van pár trükk, amivel könnyebbé tudnám tenni mások életét is. Felkértem szerzőtársaimat és néhány kommentelőt, ossza meg velünk ezirányú tapasztalatait (és esetleg képeit) én meg vállalom a szerkesztő szerepét. Remélem, hogy a kommentek, amit ezen posztokhoz kapni fogunk, tovább bővíti majd ismereteink tárházát!

Szezon van, roskadoznak az őszibarackfáim. A fajtáját nem ismerem (bár 20 éve a kertemben van), én csak "fürdőkádas" baracknak hívom. Aki netán nem értené: csak kádban fogyasztható, annyi a leve! Ez a kedvenc fám! Fehér húsú a barack, kicsi cián ízzel, és korán - talán elsőnek - terem.

Húsimádóknak szeretettel Mitzitől