4400Ft + szállítás (megpróbálom a legolcsóbb megoldásokat - pl saját magam viszem a környéken házhoz, vagy PickPack/Foxpost)
Foxpost épp most drágította a házhozszállítást 100Ft-tal :(((((
konyv @ andras . net az email cím, ahova a rendeléseket küldjétek.
Kell majd postázási név és cím, a jóváhagyó levélben küldöm a fizetési lehetőségeket.
Itt kreditkártyával is
lehet vásárolni:
Mert mi mindent másképp csinálunk :)
Ez adja a változatosságot az életünkben. Milyen unalmas lenne, ha egyformán főznénk?
Ezt a vegás szószt (itthon ez a becsületes beceneve) minden évben nagy mennyiségben készíti feleségem, és sokszor az általam főzött bolonyait javítjuk fel vele. Nagyon egyszerű a szósz, trükkök sincsenek a készítésénél.
Történt, hogy V Károly, a Szent Római Birodalom császára elpáholta François I de Valois királyt a páviai csatában. A történészek szerint ekkor született a mondás: "Csak a becsületünket nem veszítettük el". I François is csak a csatát vesztette, étvágyát nem, így körbejárta Páviát étket keresve. Végül talált egy farmot, Cascina Repentita-t, ahol egy asszony éppen levest főzött. A király bemutatkozott, majd elpanaszolta, hogy roppant éhes! (Akkoriban még a királyok is udvariasabban voltak.)
Akárki akármit mond, én mázlista vagyok. Immár harmadszor futok bele az Auchanban gyönyörű márványos marhahúsba! Fogalmam sincs hogy kerül oda, csak akkor kapni, amikor már majdnem üres a húsos pult és ritkán van 2-3 egyszemélyes tálcánál több.
A paradicsomtövek ismét rengeteg termést hoztak. A lucullus paradicsomból újfajta spagettiszósz készítésére vállalkoztam: a grillen fogom előkészíteni a nyersanyagot hozzáadva a nyár ízeihez a füst illatát is.
A padlizsánszezon végefelé, amikor a paradicsompaprika éppen teljében van, készíti ezt a remek eledelt a feleségem. Télire üvegbe zárt ízbomba - a nyár összes illatával és a tábortűz füstjével.
Húst akarok!
Húst akarok!
Elegem van a paradicsomszószokból, spagettikből!
Napok óta nem láttam húst, húst akarok!
Solymári barátunk szólt, hogy fesztivál van szombaton a művházban, okvetlenül menjünk. Szívesen látogatok helyi kis fesztiválokat, és ez egy hagyományteremtő eseménynek igérkezett.
Anica inkognitóban
Hétvégén – ellensúlyozandó a hétköznapi ebédekre általában sertésből készült éttermi menüket – lehetőség szerint legalább az egyik napon szárnyast készítek. Ezen a szombaton gyorsan összeraktam egy klasszikus „karikakrumpli-paradicsom-paprika-hagyma-fokhagyma-csirke” kombót és mehetett a sütőbe.
Most gondolom minden jobb érzésű talján rohan a fészerbe a luparáért, vagy iziben értesíti a kerületileg illetékes maffiafőnököt, hogy micsoda gyalázat történt, valami nyikhaj onnan a Kárpát-Medencéből szájára merte venni a szűkebb pátriát, legalábbis főbenjáró vétket követett el a szent olasz gasztronómia ellen.
Mitzi von Küche
Olyan városban élek, ahol a közelben sajnos, nincsen folyó, sem természetes tó, horgász ismerőseim sincsenek, a halat viszont nagyon szeretem – tehát a nagyáruházak és a kevés halbolt kínálatára vagyok utalva, azt kísérem nem lankadó figyelemmel. Pénteken a volt C betűs áruházban gyönyörű keszegeket láttam. Igen, előjött a gyerekkori nosztalgia: a boglári nyarak, amikor a Balatonban még lehetett úszni, a ropogós keszegek… Nem is ettem azóta.
- Tudod, az a zöldborsófőzelék ... Az finom volt!
- Na de a fasírtgolyócskákra emlékszel?
- Jaa tényleg az nagyon jó volt, de azért az a zöldborsó...
- Nekem akkor is a fasírtgolyócska.
Figyelmeztettem mindenkit, paradicsom szezon van. Ilyenkor nem bírok magammal, és mindenfélét készítek belőle, lehetőleg olyat is, amit télire el tudok tenni. Ha már annyit dolgoztam a kerttel, legalább élvezzem is!
Vendégposzt: Anica inkognitóban
14 év alatti kiskorúból hármat (vagy annál többet) egyszerre, ugyanazon a helyen tárolni, szerintem túllép az egészséges psziché határán. Nem tudnának annyit fizetni, hogy óvónéni legyek, tanárkodásból is bőven elég volt felnőtt életem első 3 éve, amit csak az tett számomra elviselhetővé, hogy 14-19 közötti nagy „lovakat” kellett megpedagogizálni. De kisgyerekből köszönöm, a sajátom pont elég, a többit (barát, unokatesó) szeretem, maximum 48 óráig. Akkor a másé menjen haza.
Megéheztem. Igen, már reggel éhes lettem, ami nem szokásom. Persze megint jön a varázshűtő, mit is találok benne. Volt ott minden szép és jó, de a húsos füstölt szalonna kapta el a szememet.
Rossz napok várnak reátok, mert megindult a paradicsom/paprika érés a kertben, és mindenféle feneségeket fogok belőlük/velük csinálni. Mivel igencsak nagy a termés, nem fogok unatkozni.
Vendégposzt: Anica inkognitóban
Aki 40 fokban, egy alig egyszemélyes konyhában lángost süt, az nem teljesen százaségő! Ennek ellenére megtettem, mert a gyerekemért mindent, ésszerű kereteken belül.( Bár ezesetben elgondolkodtam azon, nincs-e túl a dolog ezen a határon.) De szeretem feszegetni a kereteket mindenben, ez meg elég snassz dolog ahhoz, hogy nehogymár ne!
Répapraliné (filozófiai fejtegetés a gyermekkori répabevitel és a felnőttkori sikertelenség mélyreható összefüggéseiről)
Vendégposzt: Anica inkognitóban
„- Anya, csinálsz olyat, tudod, amiben van hús, meg szaft és olyan kis pici kerek tészta?
- Miiii???
- Tudod, olyan kis pici és kerek…
- Jaaaa, tarhonyáshús???
- Igeeeen!!!!”
A nyár vége felé kezd beütni a túltermelési válság. Ez az aszályos nyár persze nem erről híres, de szokott lenni olyan is. Lassan minden kajában van egy falatnyi tökféle, és az ember cukkinije lassan tele lesz a patisszonnal. Megkezdődik a nagy helyi tökvándorlás. Aki megy bárhová, tököt cipel a hóna alatt, a vendéglátók csak lesznek annyira udvariasak, hogy nem küldik el a cicába tököstül. Jön a hetedik szomszéd – Nézd csak, micsoda sárga cukkinit hoztam neked, Hollandiából kaptam a magját, igazi különlegesség. - Tudom, lódít, a környéken egyedül nekem van sárga, ezt a példányt éppen tegnap sóztam rá a szomszédjára.
Töltött paprikát is lecsószezonban főzünk, hacsak nem spájzoltunk be télire szép tölteni való paprikákat. Érdemes eltenni valamit a nyár illatából és ízeiből, nomeg a pénztárcánkat is kímélhetjük.
Persze, ha kakas, akkor meg pörkölt :) Ami fontos: az öreg baromfi finom baromfi! Ha elég sokáig rotyog, akkor felér akár egy orjával is, netán egy marhaszeggyel? Na ne túlozzunk, kezeljünk mindent a helyén.
Ezt a receptet elsősorban saját kiskerttel rendelkező blogtársaknak teszem fel, de bárki megcsinálhatja, akinek van egy hüvös spájza, kamrája. Még egy-két szusszanás és vége a nyárnak, de ezt a növények nem tudják. Rengeteg apró zöldparadicsom, almapaprika, uborka, kosszarvú paprika sőőőt uram bocsá' apró patiszon terem még.
Vendégposzt: Süllőcske
Lelkes horgász volnék, nemigen tudok meglenni természetjárás nélkül. Mostanában viszont a szakma, a festés, szobrászkodás teljesen lefoglal, tetézve több megrendeléssel, főleg a 14 stáció megmintázása tölti ki az időmet.
PO mester Juhtúrós galuskája inspirált, hogy főzzek juhtúrós sztrapacskát. HajduL tanítása nem hullott teljesen meddő talajra - nomeg Szlovákiában is ezt láttam -, hivatalos nevén illettem a címben eme fenséges tésztát. Hozzá kell még tennem, hogy a Brindzové halusky nem is juhtúróval, hanem a juhsajt egy fajtájával készül, így a mi sztrapacskánknak gyakorlatilag alig van köze a címben említett szlovák társához. Hogy még zavarosabbá tegyük a kapcsolatrendszert: a sztrapacska a szlovákoknál káposztával készül:) Ettől persze továbbra is sztrapacskának hívjuk és így szeretjük.
Van az úgy sajnos, hogy olyan süteményt kell készítenünk, amit azok is megehetnek, akik amúgy allergiásak a lisztre, illetve a gluténre.
Nekik sem kell édesség nélkül maradniuk, csupán arra kell ügyelni, hogy a sütemény ne tartalmazzon glutént (a búzaliszt azon része, amelyik az allergiát okozza)
Így született ez az alábbi recept, amit feleségem már többször sikerrel elkövetett, és a célszemély továbbra is jó egészségnek örvend.
