Vendégposzt: BariKarika

Ha emlékeztek még anno felvetettem egy erkölcsi dilemmát, miszerint ér-e kapcsolatban maradni, amennyiben a férfiember nem túl megfelelő, viszont tud marhapofát szerezni...
Ha jól emlékszem nem teljesen így fogalmaztam meg a kérdést, talán kicsit nyersebben.

Fiatalember a múlté, ráment egy mobiltelefonom ( az imádott ezer éves W800i-m, kellett nekem kölcsönadni) viszont hátramaradt 6 darab marhapofa a fagyasztóban.
Elérkezettnek láttam az időt, hogy elkészítsem, csillagállás, holdállás, hétvége, minden megfelelő volt.

Tehát a hozzávalók:

• 6 db marhapofa, tisztítás után kb 2.5 kilócska
• 2 üveg jófajta vörösbor, száraz ( én most spanyol Rioja-t használtam)
• 6-7 szál sárgarépa kis kockákra vágva
• 6-7 zellerszár szintén kockázva
• 8 kis salotta hagyma
• 2 nagy fej vöröshagyma
• másfél fej fokhagyma ( elég bele egy fej is, nem nagy amennyiben van íze-bűze, ennek nem volt, azért e mennyiség)
• 1 nagy póré
• kacsazsír
• vaj
• só, bors
• babérlevél, kakukkfű (friss)
• doboz áfonya ( kb 20 dkg, friss)
• kanál cukrozatlan kakaópor
• csili vagy füstölt, őrölt csípős paprika
• kanál olasz paradicsomsűrítmény
• kanál áfonya vagy fekete ribizli lekvár
• meg az egyebek...

A marhapofikat megpucoltam, eltéptem a tecsóba a zöldségekért vasárnap reggel. Laposguta ütögetett, mert nem lehet kukoricadarát kapni csak kész polentát, olyasmi fél kilós csomagokban mind a filmekben a heroint. Hazaértem ( lift működött) majd lelkesen nekiálltam a főzésnek.
10 óra:
A zöldségeket felkockáztam, a fokhagymagerezdeket csak kilapítottam a késsel, a pórét kettévágtam, lefejtettem pár réteget, oda kerültek a kakukkfűágak illetve  a babérlevelek ( jó ötlet egyébként, de nem volt madzagom, tehát ugyan úgy úszkált minden a lében).
A pofákat egyesével megpirítottam vaj és kacsazsír keverékében, majd beletettem a nagylábasba őket.
A maradék zsiradékon elkezdtem a zöldségeket pirítani, levet engedtek majd visszasütöttem zsírjára, ekkor ment bele a kanál füstölt paprika, kakaó, bors. Felengedtem az első üveg borral, majd az egészet ráöntöttem az arcokra. Ekkor ment bele az áfonya, póré, egy liternyi marhahúsleves ( kockából igen...).
2es fokozatra állítottam a tűzhelyet ( villany, a fekete lapos vacak, 1-6ig skálázva). Ekkor volt fél11.
Gyors lidl-aldi túra ( másfél órácska), visszafelé lestem, hogy állnak e tűzoltók a háznál vagy sem, de nem, pofák szépen pöszörögtek, a második üveg borból is adtam nekik, szomjasnak tűntek, én is kortyoltam, mondjuk éhgyomorra nem kellett volna...
Gyors sms küldés, 6-ra rendeltem a bandát.

Ekkor jött az ötlet, menjünk el hajónézőbe Cobh-ba, a Queen Elizabeth parkolt itt egy napot

( ugye tudjátok, hogy a Titanic itt kötött ki utoljára, akkor még Queenstown-nak hívták a várost, annyira alacsony volt a vízállás, hogy nem tudott beállni a kikötőbe, csónakokkal szállították az utasokat a hajóhoz)).
Hajó marha nagy, nyuggerek nyaralója, amint látjátok sikerült lekapnom a hajó szakácsát is. Képek alant ( ha Andráss jó helyre rakja őket).

Itt lőttem a vicces nevű B&B táblát is...

16.00:
Hazaértünk, a hús már puha, tényleg kanállal lehet vágni. Kikaptam a léből, a levet leszűrtem, majd elkezdtem beforralni, kb a felére, ekkor ment bele a lekvár ( muszáj lágyítani kicsit az ízeket, lehet cukorral is), sózni nem kellett. Majd egy darabka vajjal ( kb 6-8 deka) elkevertem illetve egy kanál keményítővel sűrítettem.
Polentaprobléma is megoldódott: a "románnak" volt a litván boltból ( szeretem ezt a nemzetköziséget). Ekkor már profi szakács segéderő is rendelkezésemre állt, vele főzettem meg a polentát ( víz, tej, vaj, só, a végén krémsajt bele). A kábszeres fazonú polenták mentek be a sütőbe felszeletelve, olívával meglocsolva, kis parmezánnal lohhintva.
A húst tálalás előtt felszeleteltettem a szakáccsal, meglöttyintettük pár kanál szósszal, betettük a sütőbe a polentaszeletek mellé. ( muszáj volt kihűteni, egyébként szeletelhetetlen lett volna melegen)

Őszinte leszek, kurva finom lett. Nem ragozom, próbáljátok ki.
Egy pisszenés nem volt az asztalnál, pedig nagyon pofázósak vagyunk.
7 ember 4 pofát evett meg, pedig tudunk enni rendesen.
Van akinek a bébipapi polenta jött be jobban, nekem a másik ízlett.
Párolt zöldséget el tudtam volna képzelni mellé, de most kimaradt, majd legközelebb.
Kényelmes kaja, nem kell ott szobrozni mellette, nem ég le, 5-6 óra a főzési ideje, addig bármit lehet csinálni.
Oh, és igen, érdemes volt marhapofáért "kurválkodni", a srác a múlté viszont a fagyasztóban még ott figyel két pofa, szószban...