Blogkocsma

Mitzi von Küche

Szokásos szombati látogatásomon a M. halosztályán egy fél kilós doboz friss, nagyobbacska héjas garnélarákot vettem, majd észrevettem a 6-7 cm nagyságú tintahalakat is. Régóta keresek pici tintahalakat, hogy elkészíthessem egyik kedvencemet, a chipirones-t (bébi tintahalak könnyen lisztbe mártva olajban gyorsan kisütve). Nos, a mostaniak ennél nagyobbacskák voltak, de mivel eddig csak egészen nagy tintahalat láttam itthon, hát próbaképpen vettem öt darabot.

Említettem már, hogy termett 3 kiló zöldbabom, amiből csak fél kilót használtam fel. Azok számára, akik hozzájutnak olcsó és szép zöldbabhoz, leírom, hogyan tudják télire eltenni a roppanós babot.

A tavaszi zöldborsós melegvíz szezonja elrepült, a nyárnak is vége. Lehült az idő, egyre inkább valami tartalmasabb levest ennék. Ezen kívül szomjas vagyok. Állandóan ennék valami levest, hamár medvedoki lebeszél a borral való szomjoltásról.

Megjött a hideg és a szabadföldi bazsalikom roppantul meg tud sértődni, ha a hőmérséklet 5C alá megy, tehát szedjük le, ha az előrejelzés szerint ilyen hideg éjszaka jön. Egy-két napot kibír egy kartondobozban a lakásban, de valahogy fel kellene dolgozni, mielőtt a család valamelyik tagja gaznak nézve kidobná. No de hogyan tartósítsuk?

Az egész úgy kezdődött, hogy örökös piacfelelősünk – feleségem kolleganője, Zsike – szerda reggel felhívott, hogy a nyári ínséges időszak után újfent megjelent a csarnokban kedvenc gombása és fél kiló vargányával lettünk gazdagabbak (meg 1800 forinttal szegényebbek:).

Anica inkognítóban

Szegény, nagy marha volt, nem tudta, hogy jobb sorsra érdemes. Élte ingerszegény életét, fűvel kábítva magát, napról napra. Jámboran, szent együgyűséggel várta, hogy teljenek a napok, mígnem egyszercsak kikötött azon a helyen, ahová sorsa eredetileg szánta: a fazekamban. A marha szerény életének ezt a legfantasztikusabb pillanatát már nem élhette meg, azon egyszerű oknál fogva, hogy – bár megeszünk lovat, nyulat, szinte bármit – ÉLŐ marhát sosem.

Vendégposzt - gyvy

Biztosan mindenkinek van valami gyengéje, kinek a tengeri herkentyűk, kinek mindenféle zöldségek, nekem a nagy kedvencem a birka. (A négylábúak, nem a kétlábúak, bár ez utóbbiból lényegesen több van.) Érdekes, nem nagyon találkoztam még négylábúval, ami ennyire megosztaná az embereket. Aki szereti, az nagyon, aki nem szereti, az teljes szívből utálja. Az is érdekes, aki szereti, az is ritkán merészkedik túl a birkapörkölt – birkaraguleves – rizses(birka)hús szentháromságon. Ezért bátorkodtam összegondolni pár receptet. Ezek közül nem főztem meg mindet, nagy részük még csak elképzelés szintjén van, kéretik így kezelni őket.

Anica inkognítóban

A töltött kenyér receptjére véletlenül találtam rá és nem bírtam volna ki, ha nem készítem el. A húsvéti jelzőt tőlem kapta, mert minden van benne, ami olyankor szendvicsre-tányérra kerül, de ebben a formában szerintem izgalmasabb módon kínálható a vendég.

süllőcske

Halfüstölőm, ki már bemutatkozott a kocsmában, kreatív kis eszköz, sok huncutságot tud.

Kistesóm famíliájában mindig történik valami. Három gyermeke van, a két idősebb lány, a legkisebb fiú. A nagyobbik lány már férjnél van, az unoka is megszületett, messze innen laknak. A fiú jelenleg az apja nyakán él. A három csemete tűz és víz, meg valami harmadik elem.

Anica inkognitóban

Néha egy-egy jó ötlet, egy szép fotó nem hagyja nyugodni az ember lányát, így jártam a lábtörlővel. Ahogy megláttam, rögtön megkívántam, mondta a reklám, használtuk is a szlogent rendesen a csajokkal, nem annyira főzőcske-kontextusban, s most is ez a mondat ugrott be. Úgyhogy nem kellett magam sokáig győzködnöm, csapjuk-vágjuk-csináljuk: megsütöttem.

Anica inkognitóban

Nem terveztem posztot írni egy ideig, de aztán mégis úgy alakult, hogy szükség volt rá. Posztolóként ugyanazzal szembesülünk, mint a háziasszonyok legtöbbje: jól főzni nem csak azt jelenti, hogy ízletes az étel. Néhanapján főzni valami finomat, az is tehetség. Az igazi kemény, agymunka része a dolognak az, amikor ki kell találni, mi legyen az aznapi ebéd, változatos étrendet összeállítani egy család számára és aztán tudni azt felborítani is.

Knédli:

Hozzávalók:

• 5 db kifli

• 10 dkg vaj

• 1 l tej

• 2 db tojás

• 10 dkg rétesliszt

• Só

Valamikor 2006 tavaszán készítettem először lasagnét, elolvastam az Interneten mindenféle receptet, aztán összeállítottam a magamét. Iszonyú pepecs meló, főleg, ha mindent saját kezűleg csinál az ember, de a végeredmény nagyszerű lett. Sajnos, azóta sem sikerült rászánni magam.

Mitzi von Küche 

Vasárnap nagyon elfoglalt voltam, segíteni kellett férjemnek egy cikket leírni és irodalmazni. Aprólékos munka, repül az idő a számítógép mellett, ilyen esetekben (mert volt ilyen sok az elmúlt jó pár évben) az ebédre túl sok gondot nem tudok fordítani. Gyorsan megnéztem, mi is van otthon. Szerencsére előző nap a piacon szép, nagy kalapos csiperkegombákat vettem és volt otthon valamennyi darált húsom is. Ebből már lehet valamit csinálni könnyen és gyorsan.

Beérett egy rakat paprika! Itt az ideje az első házi (jobb híjján) erőspistának nevezett csípős paprikakrém készítésének.
Idén nagyobb a választékom paprikafronton, hát kétfélét is készítettem. Elsőnek a nagy mexikói csili paprika és a kicsi ámde húsos változatból kavartam egy szép piros adagot.

Update: 2014-ben is készült több fajta csilikrém, sőt még csiliszósz is.

Konyhai tevékenységeim során (mosogatás, befőzés) megy a TV. Amúgy ritkán nézem, ilyenkor is csak háttérzajként szerepel. Megütötte a fülemet egy szópár: sültkörte. Itt-ott hallottam/olvastam már, de nem igazán figyeltem. Most viszont itt a körteszezon, van is a hűtőben sok-sok. Gondoltam, hátha jó ötletet hallok.
És lőn!

Égigérő paszulynál olvastam ezt a receptet, és elhatároztam, hogy az indiai vonalról a thai irányba tolom el kicsit a receptet. A thai konyhát nagyon szeretem, jobban, mint az indiait. A vöröslencsét amúgy sem ismertem eddig, a karfiol is jó étel, hát nézzük mit lehet belőle kihozni.

Vendégposzt: vörösbor

Egy nagyon finom, zamatos és talán itthon nálunk kevéssé ismert módon elkészitve lesz egy isteni levesünk és egy második is azonnal - nem kevésbé finomság szintén!

Mikor a csili magokat rendeltem, az eladó küldött ajándékba egy kis zacskó paprikamagot is, amire Mini Yellow Bell Pepper volt írva, a képen pedig duci kerek sárga paprikák. Lusta voltam, nem néztem utána, ez milyen paprika - gondoltam ez is egy csili fajta. Ültettem is 15 palántát 15 centinként.

Anica inkognítóban

(ami spagettinek indult és kis apró, csinos kagylókkal álmodtam meg, de kirúgás-érett a szakácsnőnk, mert nagyon szétszórt. Viszont hirtelen felindulásból szerintem vicceseket kreál, csak meg nem értett zseni)

Még éppen a szilvaszezon végén jött egy új olvasónk, Koronafürt, aki a sült paradicsom gondolatára megemlítette a szilva sütését. Volt oly kedves, hogy némi támpontott is nyújtott, ezért kipróbáltam.

Anicának szülinapjára - torta helyett

Mitzi von Küche

Potyog az alma! Ahogy elnézem a fákat, nem eléggé ritkítottam ki a gyümölcsöt, és most a helyért való küzdelemben egymást lökik le az almák. A beteget kidobom, de az egészséges csupán ütődött...