Hirdetés

Hirdetés

Ahol a jobb receptjeim vannak.

Válogatás a blogon megjelent receptjeimből

4400Ft + szállítás (megpróbálom a legolcsóbb megoldásokat - pl saját magam viszem a környéken házhoz, vagy PickPack/Foxpost)

Foxpost épp most drágította a házhozszállítást 100Ft-tal :(((((

konyv @ andras . net az email cím, ahova a rendeléseket küldjétek.

Kell majd postázási név és cím, a jóváhagyó levélben küldöm a fizetési lehetőségeket.

Itt kreditkártyával is 
lehet vásárolni: 
Dedikáció:

Blogkocsma

"Tegnap véletlenül olyan finomat főztem..."



Nincs ennek más baja, csak hogy piros tányérba tettem ...
Eszünk, iszunk, traccsolunk és jól érezzük magunkat. Recepteket is megosztunk egymással, de szívesen olvasunk utazásról, vagy művészetről! Bárki látogatót nagy szeretettel fogadunk - hátha törzsvendég lesz.

Friss kommentek

Bejegyzések

A nap vicce


Címkék

A1 (11) A1 marinád (4) A1 szósz (7) áfonya (4) Aji Bonito (2) Aji Crystal (10) Aji Mango (3) alaplé (74) alga (2) alma (34) almaecet (22) almalé (10) almaszósz (5) aludtej (3) amarillisz (2) Anaheim (4) ananász (2) Ancho Gigantea (13) Andor Csaba (2) Angus (5) Anikó sajt (2) Anova (2) aprólék (4) arborio rizs (13) árpagyöngy (2) Arrabbiata (2) aszalt meggy (2) aszkorbinsav (9) avokado (10) ázsiai bolt (2) bab (16) babapiskóta (2) babér (44) babérlevél (64) bableves (4) babos káposzta (2) bacon (39) Balaton (2) balzsamecet (16) bambuszrügy (4) banán (3) baracklekvár (9) bárány (7) báránygerinc (2) barbecue (9) barbecue csirke (2) barbeque (8) barnacsiperke (6) barnacukor (28) barnasör (3) barna csiperke (4) barna mustármag (2) barna sör (2) barna vaj (5) baromfi (2) Barramundi (2) barramundi (2) basmati rizs (5) bazsalika (6) bazsalikom (64) bazsalikomsó (7) bbq (6) BBQ (13) bbq oldalas (3) BBQ szósz (7) befőzés (2) bélszín (14) besamel (6) betütészta (4) biga (2) biovegeta (12) Bird Eye (3) birka (4) birs (6) birsalma (5) birskörte (5) bl112 (2) BL112 (3) BL80 (3) blackened (2) bodza (2) bőr (3) bor (21) borecet (11) borfesztivál (2) borjú (4) borjúalaplé (4) borjúcomb (6) borjúláb (4) borjúlábszár (3) bőrke (5) boróka (5) borókabogyó (39) bőrősháj (2) bors (378) borsikafü (8) bouquet garni (3) brassói (2) brie (2) brindza (3) brokkoli (4) bükkfa fűrészpor (4) bulgur (4) burger (3) burgonya (12) búzadara (9) búzafinomliszt (26) búzasikér (4) cajun (3) Cajun (4) cajun fűszerkeverék (18) Camembert (2) camembert (2) carbonara (2) cayenne (6) cayenne bors (7) cékla (18) cérnametélt (3) chedar (2) cheddar (16) Cherie (3) Chérie (3) chili (7) chipotle (9) churut (3) citrom (74) citromdzsem (2) citromfű (13) citromhéj (39) citromlé (47) citromnád (17) citromsav (2) citronát (4) coleslaw (2) comb (2) cranberry (3) creole (3) creole fűszerkeverék (9) csalamádé (2) csalán (2) csánk (2) császár (2) császárgomba (4) császárhús (9) császárszalonna (3) csécsi szalonna (2) csemegeuborka (7) csemege kukorica (2) csemege uborka (3) cseresznye (4) cseresznye ág (3) cserkészkolbász (3) csevapcsicsa (2) csicseriborsó (3) csicseriborsó liszt (2) csiga (3) csili (63) csiliolaj (2) csilipaprika (54) csilipaszta (31) csilipehely (6) csilipor (4) csiliszósz (7) csili krém (11) csillagánizs (8) csiperke (22) csipetke (17) csipsz (3) csirke (26) csirkealaplé (5) csirkeaprólék (3) csirkecomb (28) csirkecomb filé (12) csirkeláb (2) csirkemáj (16) csirkemell (25) csirkemellcsont (5) csirkemell filé (7) csirkeszárny (15) csodahüttő (10) csokoládé (11) csombor (18) csombord (3) csont (4) csontalaplé (9) csontvelő (2) csuka (3) csülök (32) csusza (2) cukkíni (27) cukkini (11) cukor (157) cukorborsó (9) cukorszirup (2) cumin (3) curry (20) currypaszta (12) cvekkedli (2) C vitamin (6) dagadó (8) dara (4) daragaluska (2) darálthús (42) datolya (3) datolyaparadicsom (2) debreceni (3) degesz (2) dió (29) disznózsír (6) durbincs (2) durum tészta (2) durva só (3) ecet (22) édeskömény (17) édes chili (3) égerfa (3) egres (3) elefántfül paprika (2) élesztő (64) ementáli (7) eper (5) eperlekvár (4) erdélyi mustár (3) etc. (2) étcsokoládé (5) ételfesték (2) étkezési keményítő (5) étolaj (6) étterem (2) ezüsthagyma (11) fácán (2) fafülgomba (12) fahéj (46) fánk (3) farhát (4) Farkas András (42) farok (3) fartő (2) fasírt (2) faszén (5) fehérbor (32) fehérbors (60) fehérhagyma (11) fehér hagyma (3) fejes káposzta (5) fejtettbab (3) fejtettbab leves (2) fejtett bab (4) feketebab (3) feketebors (105) fekete bors (9) fekete szezámmag (2) feles borsó (5) feles zöldborsó (2) fenyőmag (4) feta (7) filé (2) fodros kocka (4) fogpiszkáló (2) fokhagyma (511) fokhagymapor (7) fokhagyma granulátum (18) földicseresznye (2) földimogyoró (2) főtt fejhús (2) főtt tojás (2) frankfurti leves (2) füge (6) fürjtojás (2) füst (8) füstölény (5) füstölő (6) füstölt (4) füstölthal (2) füstölt csili (19) füstölt csili krém (3) füstölt csülök (15) füstölt fokhagyma (2) füstölt karaj (5) füstölt kolbász (23) füstölt lé (2) füstölt oldalas (6) füstölt paprika (2) füstölt sajt (9) füstölt só (5) füstölt sonka (12) füstölt szalonna (10) fűszeres só (2) galambbegy saláta (4) galanga (3) galangal (10) galuska (4) ganciale (2) garam masala (5) garnéla (12) garnélarák (12) gépsonka (5) gersli (4) gesztenye (3) gesztenyemassza (4) gévagomba (3) ghí (61) gluténmentes (2) gnocchi (3) golden syrup (3) gomba (68) gombapor (4) gombóc (5) gorcsica (3) Gordon Ramsey (2) gorgonzola (3) görögszéna (3) görög BBQ (4) görög joghurt (2) görög szték fűszer (2) Gouda sajt (4) gránátalmaszirup (2) grana padano (4) gravlax (2) gravy (3) grill (11) gríz (12) grrr (5) Gruyere (3) guacamole (3) guajillo (6) guba (3) Guinness (3) gulyás (4) gulyáskrém (2) gulyásleves (2) gyíkhús (2) gyökér (107) gyömbér (130) gyömbérpor (3) gyöngybab (2) gyöngytyúk (3) gyrosfűszer (2) habanero (11) Habanero Choco (3) Habanero Limon (2) habarás (2) habcsók (2) habtejszín (2) hagyma (385) hagymakarika (2) hagymalevespor (8) hagymaszár (2) hal (13) halászlé (3) halsaláta (3) halszósz (24) halványító zeller (4) hamburger (4) hámozott paradicsom (4) harangpaprika (2) harcsa (6) harira (2) Harissa (2) hasaalja szalonna (2) hátszín (16) helcli (2) hétfűszer (3) himalájasó (5) Hoisin szósz (6) homár (3) hosszúmetélt (2) húsgombóc (3) húslé (7) húsleves (15) húsleveskocka (2) húsos csont (7) húsos szalonna (9) húsvét (2) hybrid pepper (2) idared (2) Impala (4) irdalás (3) Jalapeño (3) jalapeno (25) jalapeño (27) Jamaican Jerk (3) Jambalaya (2) jázmin rizs (6) jégcsapretek (5) jérce (2) Jerk fűszerkeverék (5) joghurt (26) joghurt pác (2) juharszirup (2) juhtúró (6) kacsa (14) kacsaalaplé (2) kacsacomb (14) kacsaháj (7) kacsamáj (8) kacsamell (11) kacsanyak (8) kacsaszárnytő (4) kacsazsir (5) kacsazsír (62) kacsazúza (6) kaffir lime levél (12) kagyló (9) kagylólé (2) kakaó (9) kakas (7) kakukkfü (114) kakukkfű (41) kalács (5) kalamata (2) kaliforniai paprika (13) kandírozott citromhéj (2) kandírozott narancshéj (2) kápia (34) kápia paprika (2) kapor (37) kapormag (7) káposzta (20) kapri (4) kapribogyó (22) karaj (14) karajcsont (2) karaláb (44) karalábé (17) karalábéfőzelék (2) karamell (3) kárász (6) kardamom (29) karfiol (27) kávé (2) kecsap (6) kecske (2) kecskehús (5) kecskesajt (3) kecskeszarv (3) kefír (2) kefir (3) kéksajt (2) keksz (2) kelbimbó (10) kelkáposzta (20) kelttészta (2) kelt palacsinta (2) kelt tészta (2) keményítő (11) kemény sajt (5) kenyér (33) kenyérlepény (2) kenyérliszt (22) kerekrépa (4) kesudió (2) keszeg (3) ketchup (12) Kickin chicken finger licking (4) kifli (14) kiflikrumpli (4) kígyóuborka (5) kimcsi (2) királyrák (4) knédli (3) kocka (2) kockatészta (4) kocsonya (3) kocsonyahús (7) koktélparadicsom (5) kókusz (2) kókuszkrém (5) kókuszreszelék (5) kókusztej (12) kolbász (29) kolbászhús (6) köles (3) kolozsvári (10) kolozsvári szalonna (22) kömény (88) köménymag (40) konyak (3) könyv (2) koriander (32) korianderlevél (2) koriandermag (42) köröm (22) körte (8) kötözősaláta (2) kovász (19) kovászos uborka (6) kréker (2) krémleves (3) krémsajt (18) kremsi mustár (2) Krensenf (2) kristálycukor (3) krumpli (177) krumplileves (2) krumplipüré (4) krumplis tészta (2) kucsmagomba (2) kukorica (18) kukoricadara (14) kukoricakeményítő (7) kukorica dara (3) KungPao (9) kurkuma (29) kuszkusz (3) láb (2) lábszár (17) lamb (2) Lampong bors (7) langalló (3) lángolt kolbász (3) lapcsánka (2) lapocka (19) laskagomba (9) lazac (12) lecsó (32) lecsókolbász (3) lecsópaprika (5) lekvár (12) lemezes túró (2) lencse (16) lenmag (4) lepcsánka (3) lepény (2) lestyán (17) leveles kel (3) leveles tészta (9) leves (6) leveskocka (7) liba (2) libacomb (7) libaháj (5) libamáj (8) libamell (2) libanoni 7 fűszer (2) libaszárny (2) libazsír (25) lilahagyma (70) lila hagyma (9) lila spárga (2) lime (47) lime héj (2) lime levél (6) liszt (141) Lucullus (8) lucullus (4) lúdgége (2) Maasdamer (6) madártej (3) Mágnás (2) magos mustár (2) máj (5) majonéz (27) majoranna (115) mák (14) makaróni (2) makréla (2) malacfej (5) malackrumpli (2) malátaliszt (2) mályvacukor (2) mandula (11) mandulaliszt (2) mángold (7) mangold (8) marcipán (2) marha (5) marhacomb (6) marhacsont (11) marhafarok (2) marhahús (8) marhalábszár (6) marhalapocka (8) marhanyak (19) marhaoldalas (5) marhaszegy (7) marha kivonat (2) marha lábszár (2) marokkói citrom (2) marokkói fűszer (4) márványos hús (2) mascarpone (4) mazsola (21) medvehagyma (2) meggy (10) még pálinka (2) metélt (2) méz (27) mikró (2) miso (3) miszo (3) mogyoró (4) mogyoróhagyma (58) Montreal steak fűszer (4) morzsa (2) mozarella (4) mozsár (4) mozzarella (6) mungóbab csíra (2) mussel (2) must (4) mustár (89) mustármag (27) mustármagliszt (3) mustárpor (2) NaBe (19) nacho (2) nádcukor (2) nagykocka (4) napraforgómag (4) napraforgóolaj (3) narancs (6) narancshéj (5) narancslé (3) nátriumbenzoát (3) Nátrium benzoát (2) nektarin (3) nokedli (11) Nutella (2) nyárs (2) nyelv (2) nyúl (2) ökörszív (9) olaj (21) olajbogyó (9) olaszos fűszerkeverék (2) oldalas (40) oliva (22) olivabogyó (2) olívabogyó (3) olívaolaj (11) olivaolaj (148) öntöttvas (2) orda (2) ördögszekér (6) oregánó (9) oregano (69) öregkrumpli (2) öregtészta (2) őrölt bors (3) őrölt kömény (12) őszibarack (2) őszibaracklé (3) osztrigaszósz (12) őzláb (2) pác (4) pácolás (2) pácsó (5) padlizsán (20) padlizsánkrém (2) palacsinta (9) palacsintasütő (2) palermo paprika (4) pálinka (4) pamóka (3) pancetta (3) panír (4) panko (2) paprika (37) paprikacsuma (39) Paprikakrém (9) paprikáskrumpli (2) paprikaszósz (3) paradicsom (138) paradicsomlé (31) paradicsompüré (47) paradicsom konzerv (2) paradicsom paprika (2) paradicsom szósz (5) paraj (5) parázskrumpli (2) parenyica (2) parmezán (35) parmigiano reggiano (3) párolt hal (2) passata (4) pástétom (3) paszternák (17) patisszon (3) pecorino (6) pecorino romano (12) pecsenyekacsa (3) pereszke (2) pesto (3) petrezselyem (158) petrezselyemgyökér (25) petrezselyemlevél (18) petrezselyem levél (43) pirítós (3) pirított burgonya (3) pirospaprika (110) piros jalapeno (2) piskóta (9) pisztráng (5) pite (9) pizza (3) PO (4) pogácsa (5) pogácsahagyma (3) polip (2) ponty (11) porcukor (10) póréhagyma (32) pörkölt (10) portobello (5) portorico (2) Prágai só (2) prézli (43) pritamin (5) provence-i fűszerkeverék (2) puding (2) puffancs (2) puhahátszín (2) puha hátszín (2) puliszka (4) pulled pork (4) pulled pork rub (2) pulyka (3) pulykacomb (6) pulykaszárny (2) ragu (3) rák (2) ráklé (2) rakottkrumpli (2) rakott krumpli (3) rántás (7) rántotthús (2) reggeli (2) remulád (4) répa (9) repceolaj (2) reszteltmáj (2) retek (8) réteslap (3) rétesliszt (16) ricotta (5) rikotta (7) rilette (2) ritkacsont (2) rizottó (3) rizottó rizs (5) rizs (50) rizsbor (4) rizsecet (6) rizskoch (2) rizsliszt (5) rizstészta (7) rizstészta lap (3) RL190 (3) RL90 (4) rókagomba (7) római kömény (60) római saláta (9) római tál (3) rostélyos (15) rozmaring (94) rozskenyér (2) rozskovász (4) rozsliszt (10) rub (3) rum (20) sáfrány (13) sáfrányos rizs (2) sajt (53) sajtfonat (2) sajtkrém (2) sajtok (2) sajtszósz (2) sake (3) saláta (7) salátaöntet (6) salotta (54) salsa (3) San Marzano (7) sárgabarack (2) sárgabarack ág (2) sárgaborsó (4) sárgakrumpli (6) sárgarépa (195) sárga laska (3) savanyúkáposzta (8) savanyúkáposzta fej (2) savanyúság (2) savanyú káposzta (15) serrano paprika (9) sertés (3) sertésborda (2) sertéscomb (10) sertéscsont (3) sertésfej (6) sertésköröm (3) sertésláb (4) sertéslapocka (3) sertésmáj (4) sertésnyelv (3) sertészsír (23) shiitake (12) shimeii (5) shimeji (8) shitake (2) shrimp (5) SHU (2) sikér (16) snidling (24) (402) sóba vízbe krumpli (2) sodó (3) sólet (2) sonka (20) sonkahagyma (6) sópehely (2) sör (41) sörretek (2) sós citrom (3) sous vide (3) spagetti (20) spagettiszósz (5) spagetti szósz (4) spárga (30) spárgaalaplé (2) spenót (52) spenótlé (3) Spicy Fiesta (8) sriracha (2) steak (2) stefánia (2) stevia (2) süllő (6) sültkrumpli (7) sült körte (2) sült oldalas (2) sült paradicsom (12) sürített paradicsom (3) sushi (2) sütőkolbász (2) sütőpapír (3) sütőpor (11) sütőtök (5) Szabó Malom (6) szaft (2) szalonna (75) szalonnabőrke (2) szalonnazsír (4) szalonna bőrke (2) szárazbab (5) szárított csipetke (2) szárított élesztő (2) szárított paradicsom (4) szárnytő (2) szarvascomb (2) szarvasgerinc (2) szarvasgombaolaj (2) szárzeller (26) szecsuáni bors (2) szeder (3) szederlekvár (2) szegfübors (42) szegfűbors (6) szegfűgomba (4) szegfüszeg (12) szegfűszeg (7) szejtán (4) szélesmetélt (9) szemesbors (5) szent jakab kagyló (2) szerecsendió (74) szerecsendióvirág (58) szezámmag (13) szezámolaj (14) szibériai saláta (3) szilva (10) szilvalekvár (9) szilva eltevés (3) szinesbors (7) szív (3) szóda (2) szódabikarbóna (11) szódavíz (3) szójaszósz (47) szőlő (3) szőlőlevél (3) szörp (2) sztrapacska (4) szürkemarha (2) szurokfü (2) szuvidálás (3) szűzpecsenye (12) taco (2) tamarind (6) tandoori (2) tárcsa (3) tarhonya (13) tarja (26) tarkabab (2) tarka répa (2) tárkony (7) tarlórépa (6) tartár (3) tbone (3) tej (98) tejfel (72) tejföl (93) tejszín (90) teljes kiőrlésű liszt (11) Tellycherry bors (4) tepertő (6) teriyaki (2) tészta (6) tésztagép (3) thai (8) thai bazsalikom (2) Thai csili (10) tinóru (3) tintahal (2) tiramisu (2) tócsi (7) tócsni (3) tofu (2) tojás (242) tojásfestés (3) tojáshab (3) tojásleves (2) tojás sárgája (13) tök (7) tokaszalonna (4) tőkehal (8) tökfőzelék (2) töki pompos (2) tökmag (2) töltelék (2) töltött (4) töltöttkáposzta (3) töltött káposzta (3) tomatillo (2) tomatillo salsa verde (2) tom yum (2) tonhal (9) töpörtő (2) töpörtyű (6) torma (7) törökmogyoró (7) torta (2) tortilla (5) tőzegáfonya (3) trappista (12) tüdő (2) túró (35) túrógombóc (4) túrós csusza (2) TV paprika (8) tyúk (3) tzatziki (2) uborka (24) újhagyma (47) újkrumpli (15) új fokhagyma (3) úttörőgombóc (3) üvegtészta (2) vadas (2) vadasmarha (2) vaddisznó (3) vagdalthús (2) vaj (258) vákumzacskó (3) Váncsa (3) vanília (26) vaníliakivonat (18) vaníliás cukor (18) vargánya (19) Varga Zsuzsi (4) vegeta (3) velő (5) velőscsont (9) vereshagyma (3) vesebab (2) virsli (9) víz (32) vörösbor (31) vöröshagyma (131) vöröshagymapor (3) vöröskáposzta (2) vöröslencse (11) Vörös Homár (2) vörös káposzta (2) wasabi (2) Worchestershire (29) YardLong (2) yoghurt (2) yuba (2) zabpehely (6) zakuszka (3) zeller (61) zellergumó (52) zellerlevél (45) zellerszár (35) Zhoug (2) zöldbab (16) zöldbableves (2) zöldbors (5) zöldborsó (43) zöldborsóhajtás (2) zöldborsóhéj (2) zöldpaprika (87) zöldség (3) zöldségalaplé (17) zsálya (48) zselatin (5) zsemle (12) zsemlemorzsa (11) zserbó (2) zsír (86) zsíroskenyér (2) zúza (8) Címkefelhő

Töltött gombafejek gyorsan

2012.05.09. 07:00 Andrass9

Talán mégsem olyan gyorsan. Már 45 perce csinálom!

Szóval ismét vadásztam a mélyhűtőben és találtam egy varázslatos kockát ezzel a felirattal:

Tatár beefsteaknek való, 25 dkg. 2012.02.11. 

Ez ígéretes! Tegnap vettem 6 óriási gombafejet a Fény utcai piacon, hogy majd megtöltöm. Itt az alkalom!

DSC05582.JPG

Összetevők 2 személyre:

  • 6 nagy gombafej
  • 20 dkg darált marha
  • 2 ek kapribogyó apróra vágva
  • 1/2 csomó petrezselyem szintúgy
  • 1 közepes hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 szelet kaliforniai vagy kápia paprika
  • Worchestershire szósz vagy szója vagy amit szeretsz
  • kis mustár
  • vaj
  • 1 kicsi tojás
  • fűszerek izlés szerint
  • Cseppnyi gulyáskrém, csípős (lehet köpködni, akkor is belerakom!)

 

A hagymákat és a paprikát apróra vágom és kevés vajon alaposan - szinte pirosra - pirítom.

A húst megfűszerezem borssal, sóval, bazsalikommal, hozzákeverem a tojást és a kissé kihült hagymát. Ezen a ponton ellopok egy adagra valót feleségemnek, aki nem szereti a gombát. A gombák tönkjét kitöröm, apróra vágom és borssal, sóval megpárolom az előbi edényben a maradék zsiradékon és szintén a húsmixhez keverem.

A gombák közepébe pötyintettem a gulyáskrémből, és szép púposra töltöttem őket:

DSC05585.JPGItt még nem púpos a töltelék, de legyetek türelemmel.

A 20 dkg hús (ennyi maradt a kilopott mennyiség után) pontosan megtöltötte a 6 gombafejet.

DSC05587.JPGEgy tepsit kibéleltem alufóliával, mert utálok mosogatni. A fóliát bekentem kis vajjal és a kalapokat belepasszíroztam.Csöpp vörösbort öntötem alá, és beraktam a sütő aljába, ahol a grillt kapcsoltam be.

25 perc után úgy tűnt, érdemes letakarnom egy fóliával még 10 percre. Mikor ezen is túl voltam, kis füstölt sajtot szeleteltem a tetejére, és vissza, hogy rásüljön.

Íme:

DSC05591.JPG

 Sült még egy kicsit és készre jelentettem:

DSC05593.JPG

 Gondolom kíváncsiak vagytok mi lett a kivett 5 dkg húskeverékből. Hát íme:

DSC05595.JPGMexikói tortilla shell salátával, Jalapeno paprikával, a darált hús megpirítva serpenyőben, némi tejfel és csípős salsa. Sikerült a feleségemet is megörvendeztetni vele :)

Egy apró tanulság most itt a végén, amikor már belaktam belőle:  rövidebb ideig kell sütni, nagyon kiszáradt.

207 komment

Címkék: gomba kapri

A tavasz tizenhét/három/akárhány pillanata

2012.05.08. 07:00 Vaczak2

A tavasz tizenhét három pillanata

 

Számomra a tavasznak három pillanata van.

Az első, amikor az elsőnek kibújó medvehagyma-levelet a kutya elől megkaparintva elrágcsálom a bágyadt télvégi napsütésben. (Van egy kis medvehagyma ültetvényem szigorúan házi használatra, rántotta mellé, kis pesztónak, stb. az északi előkertben, jó negyven méterre a hátsó kert gyöngyvirágaitól, mert ugye hülyül az ember, össze ne tévessze). A kutya bezzeg soha nem téveszti össze.

A harmadik pillanat az újrépából-zöldségből készített tavaszi zöldborsóleves csirkemájjal-zúzával, eperlevél tésztával, kint a teraszon fogyasztva, utána petrezselymes újkrumpli, fasírt, uborkasaláta, rozéfröccs.

Tiszta kispolgári idill, csöpög a biedermeier életérzés. Pakk, itt a nyár.

A második- középső- pillanat a húsvéti hányás.

A húsvéti hányás, amit jómagam már nem művelek,- kiváltképp nem szezonális jelleggel- viszont jól emlékszem, hogy az én időmben minden kamasznak a húsvét volt, amikor legálisan kékre ihatta magát. Hiszen hogyan mondhattunk volna ellent Erzsi néninek, aki a jó szívvel kínált sonka-kolbász-főttojás-torma-retek-kalács kombó mellé kitöltött félliternyi meggybort (saját!!)angyali mosollyal tette elénk. „Ez csak egy kis gyümölcsbor, vérszaporító, nem árt meg ez senkinek, sőt!”

Nem a túrót! A meggybor, és kisöccse a ribizlibor egyesíti a könnyen csusszanó édességet egy komolyabb vermut vagy portói erejével, de azok figyelemfelkeltő nemessége nélkül. Csak jön, megiszod, fejbe ver, gyomron rúg, elkaszálja a lábaidat. Nagyapáink partidrogja.

Vagy itt van Feri bácsi, aki inni nem nagyon iszik már, de pálinkát azért mindig kap-vesz-csinál valahonnan, ami persze nem fogy el, így rendszerető felesége időnként összeöntögeti az üvegeket (csak a port fogják ott a vitrinybe’). Így lehet, hogy amikor a kamasz gyerek beállít meglocsolni harmad-unokaángya-térgyekalácsát, Feri bácsi elővillant egy hatéves „valódi”szilva, „valódi”törköly, „valódi” vegyesgyümölcs küvével, amit nem illik visszautasítani még akkor sem, ha az első kupica gőzei marni kezdik a szemüvegünkön a tükrözésvédő bevonatot. Sőt! Könnybe lábadt szemmel bólogatunk, és kérünk még egyet. Ezután már életmentő az a vastag szelet, cipóban sült csülök, amit eléd tesz a megöntözött.

Pista bácsiék nagyvilági emberek. Operabarátok és gyakran járnak vendéglőbe még így nyugdíjasan is. Nem rokonok, de elvárják a locsolkodási cécót. Ők hozatják a húsvéti menüt, aszpikos kaszinótojást franciasalátával rozmaringos báránygerincet.  Itt, a franciasalátával nyer értelmet az az axióma, miszerint minden hányásban van répa. Pista bácsi külkeres volt hajdanán, bejárta a világot, a piák terén komoly jártasságra és gyűjteményre tett szert. Komoly készlete van mindenféle fehér, arany és fekete rumokból, tequilákból, whiskykből,  whiskeykből brandykból, weinbrandokból és konyakokból.

Csak őnála lehet megkóstolni az olyan, pórnép számára elképzelhetetlen egzótákat, mint a Charleston Follies, a Drambuie vagy a Southern Comfort. És bizony, ezeket az alkalmakat ki is kell használni.

És eljön az este, mikor az ember fia ziláltan, zúgó fejjel és háborgó gyomorral hazatér, lerogy egy konyhaszékre a töltött báránycomb és a kalács mellé, de nem néz rájuk, isten őrizz, a vécéajtót fixírozza aggódó tekintetű anyja háta mögött, de csak akkor indul meg sietős ámde bizonytalan léptekkel a mellékhelyiség oltalmazó magánya felé, mikor apja megkérdi, hogy a vacsorához bort kér-e vagy nyisson inkább egy sört neki.

A többi már egy következő pillanat.

 

  

 

360 komment

Baszkföldi „tapas”-talatok

2012.05.07. 07:00 Blogkocsma

Vendégposzt - Mitzi von Küche

 

A Pireneusok és a tenger találkozásánál megbúvó Baszkföldet (Euskadi) ősi nép lakja, nyelvük minden mástól különbözik, akárcsak a magyar. Szokásaik eltérnek a többi hispán nációtól, szabadságszeretetük, régi önállóságuk visszaszerzésének igénye rengeteg konfliktus okozója.

A baszk konyha Spanyolországban a top, a krémek krémje. Számos  Michelin-csillagos étterem van Baszkföldön és több világhírű séffel büszkélkednek.

San Sebastian és 2010 egyéb képek 059.jpg

Nemzetközileg San Sebastian (baszkul Donostia) a legismertebb város, film- és jazzfesztiválja okán és mert régebben a spanyol arisztokrácia és a kormányzat ott hűsölt a Madridban elviselhetetlenül forró nyári hónapok alatt. Errefelé hűvösebb, csapadékosabb az idő, minden üde és zöld. A csodálatos Kagyló-öböl a világ legszebb pontjainak egyike. A békebeli tengerparti sétányon esténként korzóznak a népek.

San Sebastian és 2010 egyéb képek 227.jpg

Az óváros rengeteg éttermecskéjében (Jatxeteia) kezdődnek a tapas-túrák (azaz baszkul: pintxos)  /A spanyolban a „j” kiejtése „h”, illetve a „tx”  ejtése: „cs”/. Felkerekedik egy társaság, betérnek egy tapas-bárba, esznek egy-két  pintxost, amelyből legalább  20-30 félét  kínálnak, isznak egy kis pohár txakolit, a nevezetes baszk fehérbort, amit magasról csurgatnak a pohárba, mindenféle kunsztokkal. Ha ez megvolt, a társaság fölkerekedik, benéznek egy következő helyre, ahol esetleg számban gyarapodnak és tovább folytatják útjukat  – ez a helyi kocsmatúra.

San Sebastian és 2010 egyéb képek 453.jpg

Tapas-variációk: falatnyi pirított kenyéren vagy kiflikarikán egymásra halmozunk különböző finomságokat.  Például: libamáj, meghintve egy kis balzsamecettel, rajta szárított paradicsom és  grillezett kecskesajt-karika, vagy például füstölt lazac, garnélarák, olajbogyó, illetve rövid nyársakra húzva grillezett rákocska, gomba, falatnyi  serranoi sonka, stb. A variációk száma a baszk gasztronómiai fantázia függvénye.

Bilbao nagyváros, a megújulás jelképe. Amikor az elhanyagolt iparváros vezetése felkérte Frank Gehry-t a Guggenheim múzeum megtervezésére, még nem tudták, kultikus hely születik, amely azóta is ihletet ad a modern építészetnek.

San Sebastian és 2010 egyéb képek 077.jpg

A régi és új keveredése sajátos hangulatot ad. Itt próbáltuk ki a baszk öntudat egyik termékét: a kokotxas nevű ételt . Ezt a korábban kidobandó hulladékként kezelt hal-tokából készült kissé zsíros, de ízletesen elkészített ételt gyakran rendelik a baszkok (tiszteletem érte, de nekem nem lett a kedvencem).

San Sebastian és 2010 egyéb képek 188.jpg

San Sebastian és 2010 egyéb képek 383.jpg

San Sebastian és 2010 egyéb képek 386.jpg

A képen kokotxas látható kagylóval, illetve a háttérben rape /ördöghal/ - ősi porcos halféle, ritka csemege.

Bilbaoban a cukrászdákat is feltérképeztük, ugyanis az éttermekben általában ugyanaz a 3-4 desszert ismétlődik, a cukrászdákban viszont széles a választék. Kedvencem a Jesuitas (jezsuita), leveles tészta tejkaramellás töltelékkel, bevonattal: csúnya és finom. 

IMG_6704.JPG

Írhatnék még Guernica törvényhozó tölgyfájáról, az ősi baszk fővárosról, Vitoriáról vagy a pamplonai San Fermin ünnepek pelota-versenyeiről és bikafuttatásáról, de ez mégis egy gasztroblog, legyen elég egy-két falat kóstoló a baszkföldi „tapas”-talatokból…

San Sebastian és 2010 egyéb képek 336.jpg

257 komment

Dőzsölünk - avagy Egy vasárnapi estebéd

2012.05.06. 07:00 Andrass9

 

Anyák napjára minden anyukának:

 

DSC05605.jpg

 

 

 

És a dőzs:

DSC05572.jpg

Az étek története.

Valahogy a mi fagyasztónk egyirányú - kifele soha nem jön belőle semmi, így zsúfolásig tele van. Időnként bepöccenek, és elkezdek keresni benne. Sok kutyakaja született már többéves jelöletlen tárgyakból, de most találtam kapirgálós csirkecombokat, számosat, relatíve fiatalokat. Ezek már filézve lettek eltéve, tehát csak ízesíteni kell valahogy és megsütni (vagy fínom Thai csirke curryt főzni belőle, de most nem az készült). Fiunk jött haza és tetszett neki a grillezett csirkecomb gondolata (belvárosban terasz nélkül nehéz grillezni, a gangon meg valahogy snassz volna).

A csirkecomb (különösen a háztáji) alapjában is ízes, nem sok fűszert kívánt. Megijesztettem kis majorannával, mustárral és Worchestershire szósszal még reggel, majd pihent fél napot egy műanyag dobozban a hűtőben.

Délután begyújtottam a grillt és amíg a faszén mind parázslani nem kezdett, megsikáltam 8 közepes krumplit, amit úgy vizesen meg is sóztam és alufóliába csavartam. Hagyma ugyan emlegette, hogy nem kell azt fóliába tenni, de nem szeretem túlszárítani, hát így készül. A parazsat az egyik oldalra kapartam, friss szénnel elfolytottam és fel is csaptam a krumplikat legott a grill parázsmentes oldalára (a kép ne tévesszen meg - ne arra figyelj, amit mondok, hanem amit csinálok!), majd befedtem az egészet .

DSC05565.JPG

Figyelmes olvasóknak feltűnhet egy szabályosabb geometriai alakzat is. Nos ez a fólia csomag a 8 csiperkegomba tönkjét és 3 szelet bacon szalonnát rejtett alaposan megborsozva.

Amig a krumpli süldögélt (kb 40 perc), megtöltöttem a gombafejeket egy pötty olasz füszerkeverék krémmel, mogyorónyi vajjal és diónyi juhsajttal. A töltés előtt kapott egy kis sót, mert én mindent sósan eszem!

Feleségem gombát nem eszik, hát neki elcsaptam 2 kicsi padlizsánt. Besóztam, borsoztam, kis morzsolt tárkonnyal turbóztam - nagyon hálás íz kombináció. Nincs grillen sült kaja sült hagyma nélkül, hát abból is elővettem kettőt. Megtisztítottam és keresztbe kettévágtam. A hagymára (és a padlizsánra is) szójaszószt tettem a világosabb, ámde sósabb fajtából. Egy időben egész jó vietnámi szószt lehetett kapni a helyi CBA-ban 500Ft/l áron. Már nincs sehol:(

DSC05564.JPG

A háttérben a csirkecombok melegszenek szobahőmérsékletre, a bor pedig a szakács szomjúságát hivatott oltani.

A krumplikat már esedékes volt hirtelenebb tűzre tenni, így átköltöztek a parázsban gazdagabb oldalra. A grillem szűk méretei miatt (58 cm átmérő) most egy trükkhöz folyamodtam: a gombás adagot feltettem a krumpli tetejére:

DSC05566.JPGde a padlizsán a parázsmentes részen is elfért.

Ismét visszakerült a grill teteje, hogy a meleg minden oldalról támadja a zöldségeket. Amig a zöldségek pirultak, a feleségem egy friss tavaszi salátát alkotott hozzá feta sajttal. Mintegy 10 perc alatt a zöldség elkészült, levettem a tűzről, hogy helyet csináljak a csirkének.

DSC05567.JPG

Jellemző módon a baconos gombaszárakat a saját tányéromra tettem ...

A parázs szépen fellobbant, hogy szabadon maradt egy kicsit, pont ideális feltételeket teremtve a csirkecomb filéknek:

DSC05570.JPG

Egy kis só, amit ekkor célszerű a húsnak adni, 4.4 perc oldalanként (meg egy-egy mogyorónyi vaj húsonként) tökéletesre alakította eledelünket:

DSC05571.JPG

Mig az étel elfogyott, az alma és körtefák lelkesen csalogatták a méheket ...

DSC05557.JPG

Jó étvágyat!

303 komment

Címkék: gomba anyák napja grill csirkecomb filé

Kolesz, reloaded

2012.05.05. 06:45 PO

Úton hazafelé azon gondolkodtam, hogy szeretem a szemét. Azt a mély barnát, azt a mandulavágásút. Ha ma valamiért farkasszemet kell néznem sok emberrel, előadás, vagy ilyesmi, rögtön kiszúrom az ehhez hasonló női szemeket. A mély barnákat is, a mandulákat is.

Aznap este valami száraz, unalmas kaja volt a vacsora. Mondjuk rakott krumpli. Abból úgyis hazavitték a szakácsnénik a kolbászt, meg a tojást, a végeredményt mindenki a szájában érzi, ha élt már ilyen koszton. Mindenki evett valamennyit, én nem sokat, mert nem szerettem a rakott krumplit. Csak annyit, hogy fel bírjak vánszorogni a hálóba. De azért maradék erőmmel üstökön ragadtam két szelet kenyeret. Majd mindenki csipetnyi kenyérrel távozott az ebédlőből.

Most itt álljunk meg egy pillanatra. Ma ennétek a rakott kolompírhoz kenyeret? Ugye, hogy nem? Na, akkoriban sem nagyon kívánta, de a szakácsnénikben volt annyi tapintat, hogy kiraktak a kosárba 3 mázsa kenyeret.

Az emeletet megtöltötte Cipa vaskos ordítása. Gyertek, csináljunk rántottát! Aki hallotta, átadta, hamarosan vagy tizenöten tolongtunk Cipáék szobájában az illegál rezsó körül, az illegál magnó zajára. Na, mit hallgattunk?

Hát, ilyeneket. Aztán a diszkópatkányok hoztak valami Boney-M kazettát is, az is belefért a hangulatba. 

Mindenki bedobta a közösbe az otthonról hozott tojásokat. Összejött vagy ötven! Ehhez nagy lábos kellett. A fiúk ezt is megoldották. Elkezdődött a szertartás, az éhes sakálok elkezdték a sercegő zsírra ráütni a tojásokat. Egyiket a másik után. Cipa meg egy fakanállal kavargatta. Az egyik sárgája olyan citromos volt, a másiké olyan narancsos, szinte gurult. Mindenki vitte a saját hozományát az oltárhoz. Némelyik mamakedvencén látszott, hogy életében még a cukrot sem kavarta meg a teájában, nemhogy tojást nem ütött le. Az ilyeneket a tapasztaltabbak előbb kiröhögték, majd segítettek, nehogy beleszédüljön a közös lábosba. Már félúton jártunk, amikor az egyik tojás leütésekor érdekes mintázat adódott. Ott, a lábasban. Valaki, mintha visszanézett volna ránk! Mi volt ez, csak nem egy SZEM? De bizony, egy csirkeembrió szeme! Nosza, támadt ott nagy riadalom! Mitévők legyünk?

Mindenki Cipára ordított: vedd mán ki, bazmeg!

Hozzál mán egy villát, bazmeg!

Mindenki zsinnyegett, én is felpattantam és rohantam le a szobámba valami villát keresni. A lépcsőn eszembe jutott, hogy nekem csak kanalam van! Sebaj, benézek a szomszéd szobába, majd a másikba, nagy nehezen felkutatok egy villát. Rohanok vissza.

Cipáék szobájában idilli állapotok fogadnak. A gigaadag rántottát épp levették a rezsóról, ez kész. Nekiültünk nyolcan-tízen. Harapás kenyér, falat rántotta.

-         Megsóztad?

-         Meg.

-         Menj már arrébb…

-         Láttad, hogy Katika ma milyen…?

-         Bazmeg Coki szívott neki…

-         Cipa! Fordítsd mán meg azt a kazettát!

-         Menjél mán ezzel az abbával, baz…

-         ...most nem jurájhíp, oszt?

-         Azér mekkora szerencse, hogy kivettétek azt a kiscsirkét! Mire ideértem, már meg is volt!

-         Hát… nem egészen. Nem volt villa, nem szaroztunk.

-         Micsodaaaa?

-         Nem szaroztunk.

-         Értem, de hová lett a csirke a fazékból?

-         Belekavartuk.

-         Mi???

-         Miiiiiiiiiiiii???

-         Húbazzzzzmeg!!!

Egyszerre felpattantunk vagy öten! Elviharzottunk, nehogy visszanézzen ránk valami csibe!

Hát, ettünk belőle, túléltük. Megették, ők is túlélték, még a szalagavatón is ott voltak! Judit a szalagavatón almazöld plisszírozott szoknyát viselt. Imádtam.

Híján vagyok egy ízletes, szerethető rakott krumpli receptnek. És ti, kedves-nyájas olvasók?

 

 

383 komment

Kocsonya

2012.05.04. 07:00 Waka

Tudom, tudom, nem szezonális, de napokban jutott eszembe.

A nyolcvanas években a legénységi hátsó ajtajánál állt a büfékocsi. Nagyjából három köbméteres moslékos lajt, az oldalán félméteres betűkkel BÜFÉ. Mellette két-három hordó moslék pluszban, várva, hogy valamelyik edzettebb gyomrú csellós az odakészített hatalmas merőkanállal felmerje a tartályba. Hetente egyszer vitték ki a kisegítő gazdaságba, de addigra olyan érett volt, hogy a disznókat korbáccsal kellet ösztökélni, hogy megegyék. (Mondjuk az iszonyúan pattanásos Metált azért helyezték később onnan át, mert rajtakapták, mikor a bennszülötteknek pénzért árulta a matériát.) Na, az újonc század ebéd után a pokolian fortyogó büfékocsi mellet sorakozott, várva, hogy az ötödik szakasz is befejezze végre a nyammogást. Nem folytatom.

Aztán jött a rendszerváltás, vitte a kisegítő gazdaságot a büfékocsival együtt.

 

199X. Az étkezdében volt pár komoly figura, Sanyibácsi ,a vén alkesz, AN aki, nő létére 11-re már a krumplikoptatóra borulva hortyogott, Visítozós, a csencselő, simán lenyúlta a fél banda reggelijét, de mind közül viharokkal dacoló, mord tengeri szirtként magasodott (és terebélyesedett) Mellbenerős, a legénységi matriarchája. Nyugdíj közelében járt már, de ha a nagy emberek valami bulit rendeztek, senki nem merte megsérteni, hogy nem vele főzették a kaját.

Baszott rendes volt amúgy, de hihetetlen dolgai voltak. Egyik nap nézem, literes merőkanállal hordja a frituból az olajat a lábosba. Mégis, mi a barna szart csinálsz? Teszek bele egy kicsit, c c (mikor ideges volt, vagy ráförmedtek, ciccegett beszéd közben) had egyenek egy kis c c szaftosat a gyerekek. A brassóit aztán csak úgy lehetett megenni, ha az ember feltámasztotta a tányért a tálca szélére, hogy lefolyjon az olaj. Jön, te Waka c c, van egy kis cukor a kézi raktárban? Mégis minek? A gombapaprikásba. He? Hogy ne legyen olyan c c gombaíze.

A pénteki konyhaügyeleteket rendszerint megnyertem, három napra kellett vételezni, és el is kellett igazodni a temérdek anyag között, ezt a csajok nem merték bevállalni.

W a konyhamészáros bontotta a féldisznókat. W egy két lábon járó ellentmondás volt, a zsidó sertéstenyésztő. A konyháról hordta a maradékot, egészen addig, míg valami tréfás kedvű barom (nem én voltam) bele nem szórt vagy fél kiló keserűsót a moslékba. A fűszerezés olyan élettani konzekvenciákat okozott a röfiknek, hogy az ólaktól húsz méterre lévő házat újra kellett kívülről pucolni.

Pénteken megmaradt pár bőrösebb-zsírosabb alkatrész, nem passzolt bele a kajába. Mellbenerős lecsapott, ebből kocsonyát főzünk. Térült-fordult, estére, mire végeztünk a vacsoráztatással, készen volt a kocsonya. Szétosztotta négy sárga, műanyag tányérba, aztán kirakta az asztalra. Reggel, mire jövünk, készen lesz.

 

Konyha zárás után elvileg haza kellett volna mennem, hogy utolérjenek. Ment a franc, csak nem tör ki éjszaka a háború, meg ha igen, akkor sem tudom mivel megetetni őket. Volt ilyenkor mindenféle huncutság.

(Egyszer lementünk éjszakai hajókázni a Balatonra. Hajnalban aztán arra ébredtünk, hogy húzni kéne kifelé, ha aznap még szeretnék reggelit adni a katonáknak. Természetesen, este a „van benzin a tankban?” kérdésre „jóhogy, vaze” volt a válasz. Jóhogy nem volt, naná. A totál szélcsendben evezővel próbáltuk elérni az F-i kikötőt. Egy nyolcszemélyes vitorlásból evezővel elérni a vizet, nem annyira egyszerű, a pulóverem hónalja félig kikopott. A haladást az is lassította, hogy a hajó orra himbálózott, ugyanis G, meg az aktuális kedvese elkezdte egymást nagyon szeretni az orrkajütben, miközben mindenki más próbált kievickélni. 04.55-kor estem be a konyhára, éppen koppra.)

Aznap Péter nap volt soron, a Kiserdőben indítottunk némi szalonnasütéssel. Erdélyi, vadköménnyel turbózott szilvapálinka volt a bemelegítés, aztán leó (VBK). Persze lányok, igyunk Bailey's-t is, persze, ugyanabból a pohárból, mert másik ugye nincs. Kábé olyan gusztusos volt, mint egy XXX kategóriás svéd pornó a nyolcvanas évekből, de csukott szemmel meg lehetett inni. Alkonyat tájt felkerekedtünk, és elmentünk az Halvány Grimasz nevű intézménybe, ahol szerencsére éppen nem volt koncert (így belépő sem), a zenét meg ismerős nyomta. Pitymallatkor aztán indulás a konyhára. Bicajjal. Kicsim felült a vázra, én meg tekertem. Pontosan a rendőrkocsi elé estünk be. Van valami baj, srácok? Á semmi, köszönjük.

Időben beértem, vizslatom a kocsonyát. A sárga tányérban zavaros, habos letyek, benne figyel egy fél tokaszalonna aminek a közepéből három hosszú szőrszál mered az ég felé. Jön Mellbenerős, nézi, ez c c nem dermedt meg, biztos nem tettem bele c c elég fokhagymát.

277 komment

Közkívánatra: harcsa grillen

2012.05.03. 07:00 1kutya

Szoktam néhanapján afrikai harcsát szerezni. Szerezni, pedig nem szeretem a dolgok ilyentén elintézését, sőt magát a szót sem szeretem! Talán az átkosból maradt meg bennem ennek a szónak az utálata, mikor azt is „szerezni” kellett, ami egyébként alapvetően járt volna!

No mindegy, a lényeg: 1 hónapja tulajdonomba került 4db szép nagy afrikai harcsa filé, voltak együtt vagy 3 kiló. 4 különálló csomagban szépen le is fagyasztottam őket. Tegnap aztán feleségem felhívta a figyelmemet rá, hogy kezdeni kéne velük valamit. Én pedig döntöttem: grill!

Ma reggel neki is álltam, egyik zacskót kihalámoltam a fagyóból. Délután 2 óra körül olvadtnak nyilvánítottam és nekiálltam pácolni. Itt a blogon is belengettem a dolgot, de aztán úgy döntöttem saját lábamra állok és belekezdtem:

A közel  1 kilós filét 8 db, megközelítőleg féltenyérnyi, 1 centi vastag szeletekre vágtam. 4 db-ot egy tál aljára helyeztem, sóztam (most lehet  fújjolni, de igen sóztam!), borsoztam, 2 gerezd fokhagymát reszeltem rá, majd meghintettem apróra vágott, friss petrezselyemzölddel, pár csepp citromlével megbolondítottam és meglocsoltam kb. fél deciliter olívaolajjal. A műveletet még egyszer megismételtem a maradék szeletekkel.

Az eredmény:

 038.JPG

A tálat egy darab alufóliával lefedve a hűtőbe száműztem (előzetes reményeim szerint 2 órára, de a végén 3 lett belőle).

Mialatt a halacska pácolódott, megmostam és felkarikáztam 2db arasznyi cukkinit fél centis karikákra (néha sikerült, néha nem:), majd a karikákat is sóztam, borsoztam és fólia alatt követték a halat a hűtőbe.

Ezzel együtt megmostam 7db öklömnyi burgonyát, majd sós vízben félfővésig főztem és kihűlés után szintén fél centis karikákra szeltem (jelen esetben meghámoztam, ilyenkor már elég tré a téli burgonya héja).

Mikor eljött az idő (jelzett a törpe, hogy kezd éhes lenni) előszedtem Max Grundigot:

 039.JPG

(többek között azért, mert meleg volt és nem akartam tüzet gyújtani, másrészről nem akartam hátsó fertályt csinálni a számból, miután előző nap lecsesztem Imrét, mert 30 fokban nekiállt grillezni:)

Bemelegedés után felhelyeztem a halszeleteket, egy forgatással átsütöttem őket, majd még egyszer forgattam a kívánt aranybarna szín eléréséig.

 040.JPG

041.JPG

Miután a halszeletek lekerültek a grillről, követték őket a cukkini- és a krumpli karikák:

042.JPG 

043.JPG

A végeredmény:

 044.JPG

 Egészségetekre!

Ps: a törpe azt kérte, hogy a megmaradó három adagból paprikás legyen túrós csuszával...

202 komment

Bableves, családi recept szerint

2012.05.02. 07:00 Blogkocsma

Vendégposzt - gyvy

 

Négynapos hétvége, húsvétról eltett sonkalé, adott volt hát, hogy bablevest főzzek belőle. Az alábbi recept nagymamám bátyjától származik. Annyit változtattam rajta, hogy csülök helyett füstölt comb került bele.

 A hozzávalók:

500 ml Becherovka

750 ml rozé, száraz, üzemi hőmérsékletűre beállítva

Húsvéti sonka leve

500 g tarkabab

400g füstölt comb

fél szál enyhén csípős, füstölt kolbász

két-két sárga és fehérrépa

egy-két fej hagyma

csipetke

 Fűszerek:

Só, bors, édespaprika, babérlevél

  

Az elkészítés:

A sonkalébe, amit némi vízzel is felöntöttem, feltettem az előző este beáztatott babot, és a megpucolt, de egyben hagyott fej hagymát. Az elején sózom, borsozom, pirospaprikázom, de a kolbász miatt még visszafogottan + néhány babérlevél.

Kb. fél-egy óra fővés után került bele a füstölt comb. Került volna, ha bele nem rakom elején, mivel elfelejtettem, hogy kicsit később kellett volna. Amíg a comb és a bab együtt fő, iszunk, majd elkészítettem a csipetke tésztáját. Ezután felkarikáztam a kolbászt, a zöldségeket. Először lepirítottam a kolbászt zsírjára, majd a kolbász helyet cserélt a zöldségekkel, immár azok pirultak tovább a kolbász zsírján.

Közben fröccs –meleg volt a konyhában- kiszaggattam a csipetkét, a kolbász zsírján megpirult zöldség is ment a levesbe, a kolbász zsírjával együtt, majd a kolbász is. A kolbász után az elkészült csipetkét is beleborítottam, ekkor történt a végleges fűszerezés is, kiegészítve némi fokhagymával. Amikor a csipetke már majdnem megfőtt, berántottam a levest, és az utolsó pár percre karikáztam bele zöldpaprikát. Ha a majorannát megtalálom, paprika helyett az ment volna bele.

 

Ezt a fajta bablevest én csak kis ecettel, de tejföl nélkül szoktam enni.

286 komment

Okos diéta

2012.05.01. 07:00 Blogkocsma

Vendégposzt - smithgerda 

Most megosztom veletek, hogy mint egészségmániás és testsúlyfóbiás, miket szoktam enni, hogyan élek.

centi.jpgAmit én csinálok, azt úgy hívják, hogy életmódváltás, és szerintem az egyetlen útja annak, hogy az ember hosszú távon kordában tudja tartani a súlyát. A mindenféle idióta, drasztikus, egyoldalú diéták szart sem érnek, úgyis visszahízol, ne áltasd magad, hogy te majd jól megtartod a súlyod, csak egyszer fogyjál le. Aha, persze. Fogyni szép lassan kell, heti 0.5, 1 kg-t. Aki mást mond, az ostoba. Ha már éveket kibírt valaki túlsúlyosan, nehogy már azon a pár héten-hónapon múljon, amivel tovább tart lefogyni. Pláne, hogy így nagyobb az esélyed, hogy meg is tartod utána. Mert közben, mivel sokáig tart, hozzászoksz a másfajta ételekhez, és utána az lesz a természetes. Csak mondom.

 

Szóval az egyik alap, amivel tudom, hogy semmi újat nem mondok, az a mozgás. Az a lényeg, hogy találjunk valamit, amit ÉLVEZÜNK, ami örömet okoz (persze, tudom, a szex is, de az nem elég). Amúgy csak kellemetlen kötelesség lesz és kínlódás, aminek tudjuk, hogy mi a vége. Manapság rengetegféle sport közül lehet választani. Én például spinningfüggő vagyok, és futni meg görkorizni is szoktam. A TRX-et is szeretem. Barátnőm kick-box aerobicra jár, egy másik zumbá-ra. Ők meg azt imádják. (Mondjuk az aerobic bármely formájával, vagy a csoportos vonaglással-seggrázással engem pl. ki lehetne üldözni a világból J)

 Biztos vagyok benne, hogy ha jól megkeresi, mindenki talál kedvére valót.  Erről ennyit, taglalhatnám még, hogy valóban mennyivel másabb az ember hangulata, közérzete, de ezt is mindenki tudja. Mégis gyakran a lustaság győz. Ezért mondom, ha szereted, amit csinálsz, akkor oda menni akarsz, azt várod, az nem kényszer.

Menjünk tovább a táplálkozás felé, elvégre ez egy gasztroszerű blog, vagy mi. Nem árulok zsákbamacskát, kompromisszumokat igenis kell kötni. De nem nagyokat, hanem kicsiket. (Azért is tanácsolom, hogy ne csináljátok a két-hétig-csak-rizst-eszem és hasonló ökörségeket.)ursula.gif

A cukor helyettesítése édesítővel vagy nyírfacukorral például egy ilyen. Vagy a fehér liszt kiváltása teljes kiőrlésű lisztekkel, darált magvakkal. Az én kedvenceim a zabpehelyliszt és a teljes kiőrlésű tönkölyliszt, meg a mandulaliszt. Azért mondom, hogy kis kompromisszum, mert az ezekkel készült süteményeimet a munkahelyemen konkrétan felzabálják a csajok, és kérik a recepteket. Olyan rossz nem lehet… igen, tudom, a liszteknek nagyjából ugyanannyi a kalóriatartalma, a magoknak meg kurva magas, de ne feledkezzünk el a GI-ről sem, meg arról, miben mennyi tápanyag van, és azok hogyan viselkednek a testünkben, hogyan szívódnak fel, plusz az emésztésünkre mi milyen hatással van. Mondjuk, amikor fogyózik az ember, akkor ilyen sütiket se nagyon egyen, max. hetente 1x 1-2 darabot. De ilyenkor is lehet finom desszerteket készíteni, például sült almát fahéjas, vaníliás, édesítős sovány joghurttal leöntve, kevés mandulával megszórva, vagy sovány túrót édesítővel, vaníliával, reszelt citromhéjjal meg egy kis pirított dióval, vagy fagyasztott gyümölcsöt joghurttal turmixolva, édesítve, a málnás pl. kis rumaromával mennyei. Vagy pudingot sovány tejből főzve, édesítővel, vagy gyümölcssalátát és még van ezer egészséges, kalóriaszegény, mégis nagyon finom édesség.  Kompromisszum, mert nem habos torta, de kis kompromisszum, mert ezek a dolgok finomak, és mert az édességigényt tökéletesen kielégítik. (legalábbis az enyémet :o)

 Azután, ha már csak testsúlymegtartás a cél, jöhet a palacsinta zabpehelylisztből, édesítővel készítve, reszelt alma belesütve, vagy a xilittel, darált mákkal és zabpehellyel készült meggyes süti és a többi.

  Ja, hogy mi lesz a lekváros buktával, croissant-tal? Háááát … azok tiltólistások. Nekem mondjuk ezek egyáltalán nem hiányoznak, sőt, már idegenkedem is tőlük amúgy. Mert felpuffasztanak, mert tápanyag szinte nincsen bennük, mert a fehér liszt, cukor és tömérdek zsiradék együttesen van jelen bennük, mert felnyomják a vércukorszintet az egekbe. Több rossz van bennük, mint jó. (Elképzelem, most egyesek mit gondolnak/mormolnak az orruk alatt)…

malac.jpg

A húsokhoz zöldséget, salátákat eszem, azok nekem egyébként sokkal ízletesebbek, változatosabbak, mint pl. a krumpli vagy a rizs. Amiket én imádok: tepsiben, kevés olivaolajjal sült répa és sütőtök együtt, a brokkolipüré, zellerpüré, fehérrépapüré, (megfőz, összetör, pici vaj, só, bors bele, ennyi), sült karfiol, hagymás gomba, fokhagymás spenót, hagymás borsó stb. Néha eszem bulgurt, de azt is zöldségekkel, több zöldség, mint bulgur. Illúzió megvan, hehe. Ha néha tésztát eszem, az is tk. tönkölylisztből van, és hozzá a szósz, ha nem paradicsomos, és muszáj valami krémet rátenni, akkor sovány tejföl vagy joghurt, az is éppencsakhogy. Úgyis a hús és zöldség a lényeg. Teszek bele jó sok hagymát, attól krémes lesz J Viszont fogyókúra esetén csakis zöldségköret jöhet szóba!!

A zöldségkrém-levesek kiváló találmányok. Rengeteg zöldséget főzök bele, összeturmixolom, megy bele icipici vaj és 1-2 evőkanál sovány tejföl. Ízletes, nem hizlal, jóllakom vele. A húsleves nekem főétel, telerakom hússal és zöldségekkel, tészta nem is kell bele.

Rántott húst is szoktam enni, csirkemellből, sütőben sütve, fűszeres olivaolajba, majd teljes kiőrlésű zsemlemorzsába forgatva tojás és liszt nélkül, zöldségkörettel, vagy salátával.

Amiket én nem eszem: fehér cukor, fehér liszt és minden ezekkel készült dolog, (kivéve a túró rudi és ritkán 1-2 kocka csokoládé), magas zsírtartalmú tej, tejföl, joghurt, sajt, túró (mindenből csakis soványat). Kivételt képez a vaj, mert azt imádom. Tejszín, rántással készült ételek (még tk. lisztből sem), sertés, birka, kecske, vadak, zsír és zsíros dolgok.  Amit ritkán fogyasztok: krumpli (kb. évente 2x), rizs, és általában minden szénhidrátból próbálok keveset enni, kivéve a gyümölcsök, abból rengeteget zabálok. Mondjuk, este azzal is vigyázni kell.

Nassolás, ja. Hát gyümölcsök frissen és aszalva is, meg a DM-ben és Müllerben nézzetek szét, milyen jó kis egészséges sós nasikat meg müzliszeleteket lehet kapni. Na én azokat szoktam eszegetni, persze mértékkel. Meg magam is készítek ilyeneket (aszalt gyümölcsök és magvak különböző kombinációit), aprítógéppel. Szerencsére ennek a táplálkozásnak köszönhetően a vércukrom nagyon rendben van, soha nincsenek falásrohamaim vagy farkaséhségem. Pedig sokat sportolok, de még edzés után sem érzem úgy, hogy mindjárt felfalom a férjemet vagy a szomszéd macskáját.

A lényeg tényleg az, hogy amit nem ehetünk, azt ízletes dolgokkal tudjuk kiváltani, helyettesíteni, így új ételeket, új ízeket fedezünk fel, és szépen lassan ez a táplálkozás teljesen természetessé válik a számunkra. Őszintén mondom, hogy nem hiányzik az olajban sült krumpli, vagy a túrós batyu, vagy a fánk, vagy a sertéspörkölt, vagy a tejszínes mártásos tészták, mert van, amit egyek helyettük, hasonlóan finom, vagy még finomabb ételek, desszertek.

Szeretném elmondani, hogy én nem ítélem el/nézem le azokat az embereket, akik nem így élnek/táplálkoznak. (Akkor a legtöbb barátom, rokonom mehetne a levesbe :D). A kövéreket sem nézem le, amennyiben nem áltatják magukat, amennyiben tisztában vannak a korlátaikkal, elfogadják önmagukat és élvezik az életet.

Akikről megvan a véleményem, azok az emberek, akik folyamatosan nyávognak, sóhajtoznak, sajnáltatják magukat, hogy milyen kövérek, mégsem tesznek semmit ellene. Vagy pedig másra fogják a kövérséget, hormon, pajzsmirigy, szülés, öregedés. Igen, tudom, tény, hogy ilyen is van, de nem annyi, mint amennyien ezt állítják magukról.

paris.jpgVannak olyanok is, akik lépnek-nyomon hangoztatják, mennyit sportolnak, és mégsem fogynak, és mégsem látszik rajtuk. Azután kiderül, hogy heti 2x elmennek jógázni (több túlsúlyos kolléganőm is kizárólag jógázik), vagy heti 2x fél órát futnak, no az annyi, mint halottnak a csók. Vagy a spinning órát komótosan, öregesen végigtekerik, az edzőt és a zenét véletlenül sem követve. Vagy az edzőteremben töltött 2 órából másfelet végigpletykálnak J Vagy tényleg sokat sportolnak, de annyival többet esznek is, ismerek olyan hölgyet, aki ezzel a címszóval egy egész pizzát bevacsorázik.

Nem elég, hogy sportolunk, azt GYAKRAN ÉS INTENZÍVEN kell tenni.

Olyanokat is ismerek, akik arra panaszkodnak, hogy hiszen ők diétáznak, keveset esznek, és mégsem fogynak, mert egy pohár víztől is híznak. És nem veszik észre, hogy azzal, hogy a diétás (önmaguk vagy más által előírt) étrend mellé bekapnak egy-két grissinit (CH), délután egy gyümölcsjoghurtot (ami ugye tele van cukorral, ha bolti), este egy kis kölesgolyót (CH), akkor elcseszik az egészet. Meg hetente 2x találnak kifogást arra, hogy felfüggesszék a diétát. Ezek egyenként tényleg nem jelentősek, de együttesen már elegek arra, hogy a diéta sikertelen legyen.  Pláne, ha mozgás nem társul mellé.

Remélem, hogy mindenki talál valami számára hasznosat a posztomban….

Ha viszont valaki recepteket szeretne tőlem, azt szívesen küldök J

 posztr.jpg

 

Gerda

336 komment

Maradék

2012.04.30. 07:00 Waka

Ahol kaja van, maradék is.

A maradék lehet többféle, otthoni maradék, éttermi maradék, maradék a buliból.

Az otthoni maradékkal nincs különösebb gond, az ember bevágja a hűtőbe, aztán másnap megeszi. Az étteremben magyar ember ritkán képez maradékot, úgy szocializálódtunk, hogy a tányéron nem hagyunk semmit. Kifizettem, nehogy má' otthagyjam. Buli fennforgása esetén, ugyebár két opció van, vendégek, vagy vendéglátók lehetünk. Az előbbi esetben kunyerálunk egy lábost, uborkás üveget, nájlonzacsit, és hazamentünk egy kis kaját, szombati bebaszós fetrengés után külön jó, hogy másnap nem kell főzni, ha netán mégis lemenne egy-két falat a Rennie meg a gyógysör mellé. Ha vendéglátók vagyunk, magunk tukmáljuk a maradékot a vendégekre, ne kelljen még kedden is mindenféle összeszáradt falatokat ennünk.

Én magam mindig viszek egy ételtartó dobozt, sosem jön rosszul egy kis potya. Legutóbb olyan ismerősnél kértek fel főzni, ahol a famíliában mezőgazdasági zrt. ügyvezető, meg körzeti állatorvos van, odahordtak egy kisebb hűtőházat. Legyen kis szarvaspörkölt, de legyen disznó is, mert a vadat nem mindenki szereti, meg kis sült malac, meg báránycomb, na meg vadkacsacomb, meg itt ez a kis őzgerinc, szalonnával tűzdelve kéne, mert a Menyus azt imádja. Ja, és ugye nokedli, meg sóskrumpli, de legyen majonézes kukorica és rizsa a Büngyürkének, meg fokhagymás-tejfölös uborkasaláta a kisfiamnak. Egy hétre megvolt a kajám, no meg szállíthattam vissza a fél háztartásnyi edényt.

Ne gondoljuk, hogy ez valami ősmagyar surmóság. Az Egyesült Államokban számos étteremben dívik a doggy bag, vagy doggie bag intézménye. Valójában óriási képmutatás, de mindenki szemet huny felette. Ha a vendég nem képes megenni az ételt, kéri, hogy csomagolják be számára, elviszi haza a kutyusnak. A pincér tudja, hogy a vendég otthon elteszi a frigóba, és később megmelegíti magának, egy lófülit fogja a kutyinak adni. A vendég is tudja, hogy a pincér tisztában van ezzel. És mindenki boldog. Kelet-Angliában Docky volt a neve. Az 1970-es években hirdetésekben népszerűsítették a doggy bag-et, mint elvitelre szóló ételt, ami legalább olyan jó, mint a helyben fogyasztható, és nem kell a helyfoglalással vacakolni. Franciaországban viszont igen csúnyán néztek arra, aki le akarta vinni a maradékot.

A nyugati államokban Karácsonykor, valamint az Egyesült Államokban Hálaadáskor szokás, hogy jóval több ételt készítenek, mint amennyit a vendégek elfogyasztanak, hogy a maradékból csomagolhassanak nekik. A hideg pulyka tipikus amerikai hálaadás-napi maradék, gyakran felhasználják levesekhez, ragukhoz illetve szendvicsek készítéséhez.

Előfordul viszont, hogy nem komplett fogás, hanem csak valamelyik összetevő marad meg, ilyenkor az ügyes háziasszony a leftover-recycling módszeréhez folyamodik. A húsvéti dőzs után legtöbb háztartásban fellelhető némi főtt sonka és – tojás. Az előbbi kiválóan alkalmas sonkáskockának, illetve, ha csülköt főztünk, csülöktartárnak. A tojásból megszámlálhatatlan étel készíthető, gondoljunk csak a kaszinótojásra vagy a különféle töltött tojásokra, de egy sztenderd tojássalátát is keverhetünk, és éppenséggel aszpikba is tehetjük némi olajos vagy ecetes hal és párolt zöldség társaságában. A maradék főtt/sült hús szinte könyörög, hogy dobjunk össze egy orosz hússalátát, vagy pástétomot. A köretek közül a főtt burgonya alapja lehet egy kiadós parasztreggelinek, és krumplis pogácsának vagy –lángosnak sem utolsó. A spagettiből készíthetünk rakott, sült tésztát, a rizsből pedig rizses lecsót, esetleg zöldséges rizslepényt. A különböző száraz, édes sütemények, kekszek is újrahasznosíthatók, mindenféle rumos-kókuszos-kávés tekercsek és golyók formájában.

Ti milyen ételt szoktatok a maradékból készíteni?

Be akartam a Csülöktatár Bodrogi módra videót linkelni, de annyira nyálas...

430 komment

Galíciai ízek

2012.04.29. 07:00 Blogkocsma

Vendégposzt - Mitzi von Küche

Régi vágyam volt egyszer eljutni Galíciába, Spanyolország eldugott északnyugati csücskébe. Az időjárás arrafelé csapadékos, hűvös, egyedül a fehér albarino bor szőleje terem meg itt. A háborgó tenger sziklás partjai mentén nem napoznak turisták, csak az elemekkel dacoló kirándulók figyelik a halászokat.  A gallegok büszkék kelta eredetükre, ami elsősorban díszítőművészetükben és zenéjükben ismerhető fel. 

letöltés (5).jpg

A Coruna városa egy kiugró földnyelven fekszik: a nyugati oldalról 2-3 utcányit átsétálva már a keleti tengeröbölnél vagyunk. A régimódi villamossal körbedöcögtünk a földnyelv csúcsán. A kikötőben éppen a vitorlásverseny befutója volt, a hajókat delfinek kísérték. 

letöltés (4).jpg

Galícia tartomány gasztronómiáját meghatározza a tenger. A nagy hullámzás miatt elismerten kitűnő minőségűek errefelé a tengeri mindenfélék. A rias-ok (folyótorkolatok) környékén remek halakat fognak.  Az éttermek kirakatában furcsa, dinoszaurusz-lábra hasonlító kagylóféléket láttunk kiállítva, ez a percebes (kacsakagyló) – a méregdrága csemegét sokszor életük kockáztatásával tépik le a sziklákról a percebes-halászok. Egy másik különlegesség a navajas, a borotvakagyló, ami tényleg régimódi borotvára hasonlít és nagyon finom, kóstoltam: egyszerűen megfőzve tálalják.

Galícia legfőbb nevezetessége a pulpo a feria (feira) vagy pulpo gallego, a Spanyolország más tájain is népszerű, rézedényben főtt,  jellegzetesen fatálon tálalt előétel. Apró kockákra vágva kínálják: hófehér színű, igazán gusztusos csemege melegen és hidegen is (nem gondolja az ember, hogy eredetileg hogy néz ki megfőzve).

letöltés (6).jpg

Pulpo gallego recept

Hozzávalók: 1 nagyobb tisztított polip, 2 fej hagyma, 3 babérlevél, só, olivaolaj, pirospaprika (cayenne-i bors).

Egy nagyobb rézedénybe vizet töltünk, beletesszük a hagymát, babérlevelet, a polipot és sózzuk. Kb. 1 óra hosszat főzzük, a vége felé villával megnézzük, puha-e már (nem kell túlfőzni, de puha legyen). Tálalása: ollóval a legegyszerűbb kb. 1-2 centis darabokra vágni, fatányérra rakni, olivaolajjal meg kell permetezni és pirospaprikával vagy a pikánsabb cayenne-i borssal megszórni, kissé utánasózni.

letöltés (3).jpg

Santiago de Compostela neve ismert mindenki előtt, az El Camino kapcsán. Hatalmas templománál délben nagy zsúfoltságot találtunk: zarándokmise volt, előtte Szent Jakab síremlékéhez kanyargott hosszú sor, a hívek átölelték az aranyszobrot. A szertartás fénypontja, amikor meglengették a kupolában felfüggesztett hatalmas füstölőt, a botafumeiro-t (ez váratlanul ért, sehol nem olvastam előzőleg erről a látványosságról). Utána indultunk ebédelni, stílszerűen Szent Jakab kagylót: a nagyobbat (Viera), amelyet a kagylóhéjban paradicsomos szósszal tálalnak, meg a kisebbet (Zamburinas) olivaolajban hirtelen kisütve. Desszertnek a híres Tarta de Santiago-t választottuk, a tetején Szent Jakab keresztjével díszítve.

letöltés (2).jpg

Tarta de Santiago recept

Hozzávalók: 20 dkg liszt, 10 dkg vaj, 5 dkg cukor, 1 tojássága. csipetnyi só, 1 citrom reszelt héja. Töltelékhez: 7 dkg vaj, 20 dkg cukor, 4 tojás, 25 dkg darált mandula, a díszítéshez porcukor.

A tészta hozzávalóit összekeverjük, kerek formába öntjük. A mandulát és a cukrot összekeverjük, hozzákeverjük a tojásokat egyesével, majd a puha vajat. addig keverjük, míg összeáll. Ezt is a formába öntjük. Kb. 35 percig sütjük. Ha kihűlt, porcukorral díszítjük, Szent Jakab kereszt formájú papírsablon mentén megszórva.

Az El Camino legkitartóbb vándorai szó szerint a világ végére is elmennek: Galícia legnyugatibb pontjára, a tengerparti, ködös Finisterre-re, ahol a sziklákon hagyományosan elégetik bakancsukat – teljesítve van az Út.

letöltés (1).jpg

letöltés.jpg

295 komment

A korsó a kútra

2012.04.28. 07:00 PO

Vigyázz, a kutya hamis! Messziről jött emberek jót derülnek azon, ha látnak itt, a Hajdúságban ilyen feliratokat házak kapuján. Felénk így nevezik a harapós kutyát. Lehet hamis egy bankó, egy puma mackó, vagy egy Oakley napszemüveg, persze azt még Pesten is így nevezik. És lehet hamis egy kakas is! Így hívjuk az olyan kakasokat, akik veszik a bátorságot és az embert is megtámadják.

Gyerekkoromban sok időt töltöttem a baromfiudvarban, Nagyanyáméknál összevagdostam tüzelőnek az ismerősöktől hozott gallyakat, baltával célba dobáltam, légpuskával verebekre vadásztam, szóval volt ott sok dolog. Rájöttem, hogy a tyúkudvar királya egy idő után már nem riad félre az utamból, egyre hegyesebben néz és egy idő után már vissza is támad. Később válogatás nélkül, mindenkire. Persze ilyenkor nagyanyám levágta, később hoztak másikat helyette.

Művészi tökélyre fejlesztettem a kakas csibészelését, később pedig azt a viadalt, amit a hamis kakassal lehetett játszani. Ez nekem jó csíntevés volt, de szegény nagyanyáim nemigen tudták, hogy miért, de a nemrég jámbor jószág egyszercsak bokánvágta őket a sarkantyújával, dédanyámnak még a hajlott hátára is felrepült az egyik. Szóval az ilyenek mentek a levesbe üstöllést.


Később rájöttem, hogy a legtanulékonyabb alany a japán kakas. A japán kakas kicsi, fürge, 2-3 nap alatt fel lehet pörgetni. És ami a legfontosabb: nem rúg nagyot, ritkán sebesít meg embert. Ez volt a kedvencem, de vannak a referenciáim között olyanok, mint édesapám óriás baromfijai! Persze atyám nem engedte levágni, kötött a lábára madzagból egy béklyófélét és odalett a harciasság. Ennek ellenére édesanyám mindig seprűvel a kezében ment a tyúkudvarba, sose lehet tudni, melyik madárból hoztam ki a vadállatot. 

Később a gyermekeimnek meséltem ezekről a huncutságokról, jót nevettünk. Egészen addig, míg egy szép napon a kis japán kakasunk egy nagyot kukorékolt és elkezdte kergetni a lányomat. Hiába bizonygattam, hogy egyszer sem incselkedtem a kiskakassal, sőt, mindig előre köszöntem neki, senki nem hitt nekem. Én viszont fogtam a kis hamist és tettem a lábára egy madzag béklyót. Probléma megoldva! Igen ám, de egy ilyen lábbilincs 2-3 hét alatt elszakad, elkopik. És ekkor a kiskakas ott folytatta, ahol abbahagyta. És mindig szegény Kingát támadta meg. Ő pedig ahelyett, hogy szembefordult volna, mindig elszaladt, ez pedig a kiskakasnak egy nagyon klassz játék volt, kergetőzött vidáman. Az egyik béklyószakadáskor azonban bokán rúgta a békésen cigarettázó húgomat. Később, néhány hét múlva a feleségemet is megtámadta. A kis hülye nem is sejtette, hogy ők a késsel is tudnak bánni. Én is meg lettem fenyegetve, hogyha mééég egyszer…!

Egyik délután hazaérkezve látom, hogy feleségem hóna alatt a kis kópéval, kezében késsel, véres tállal megy a terasz felé. Hűha! Odamentem és kivettem a kezéből a kakast. Szóváltás kezdődött, olyan Nem! De! Nem! De! stílusban, egyszercsak a kis kópé a hónom alatt kukorékolt egy embereset! Már ünnepelte az elnöki kegyelmet! Persze ezen nagyon jót nevettünk, aztán nejem komolyra váltott és kaptam egy legeslegutolsó figyelmeztetést.

Hónapokkal később valami finom húslevest vacsoráztunk. Nyamm, mint egy fácán! Vagy mint egy gyöngytyúk! Gyanút fogtam, hisz nekünk nincs ilyesmi!  Fogtam a merőkanalat és merítettem egy kanállal, ni, egy húsdarab. Egy kis combja volt…

Nem voltam mérges, csak szomorú. Hogy nem tudtam megmenteni a kis kópét. Hogy elveszejtették az egyik házikedvencemet. Megettem a kiszedett levest, a húsából viszont egy falat sem kellett. Gyorsan befejeztem a vacsorát és elvonultam szomorkodni.

A madarak nagyon könnyen arra a sorsra jutnak, hogy belekeverednek valami húslevesbe.Gyerekkoromban gyakori volt a fácánleves, de fogoly is került az asztalra. Ezek a vad madarak a legfinomabbak. A gyöngyös egy félig domesztikált állat, sok rovart eszik, kapirgál, így annak a húsa-levese is rendkívül ízletes. Ráadásul sokkal kiadósabb, mint egy fácán - és nem kell köpködni evés közben a söréteket.Nem is hinnénk, hogy a japán tyúk is nagyon értékes jószág! Gyakorlatilag önellátó, saját maga kikelti és felneveli a csibéit. Mivel ez is sokat kapirgál, a tápláléka nagyban hasonlít a fácánéhoz. A tojása ugyan elég kis méretű, de arányaiban a sárgája nagyobb, mint az ismert tyúktojásokban. Ezért pl. száraz tésztákhoz használva sokkal szebb sárga színt lehet elérni.Akiket ismerek, azok mind eljutottak egy idő után oda, hogy vágni kell a japán tyúkokat, jóllehet díszbaromfiként tartják. Egy idő után nagyon túlszaporodik, így gyéríteni kell az állományt. Aki idáig eljut, felfedezi, hogy ennek a jószágnak a levese semmivel nem gyengébb, mint a túlsztárolt fácáné.


Jut eszembe. Hamisítottatok már néma kacsát?

 

311 komment

Címkék: hamis húsleves

Az éjféli túrós palacsinta

2012.04.27. 07:00 Andrass9

A nagy steak evéstől elnehezült lányok nem vacsoráztak. Jómagam sem, mert a doki eltiltott a vacsorától. Feleségem csak nem állta meg, hogy valami sütivel ne kedvezzen hétvégére hazajött kisebbik lányunknak, hát bekevert egy túrót valami tölteléknek.

DSC05520.jpgÖsszetevők:

  • 1/2 kg tehéntúró
  • 2 tanyasi tojás sárgája
  • citromhéj reszelve
  • fél citrom leve
  • cukor izlés szerint
  • mazsola izlés szerint

Már este 11 óra volt és még mindig az ebédtől pihegett a család, amikor felfedeztem a túrókrémet. Nosza ment a kérdés: túrós palacsint? valaki?

Rossz kérdés! Persze, hogy ugrottak rá!

Hamár palacsinta, 40-50-nél alább nem adom, mert mindenki szereti. Szóval:

  • 4 szép nagy tojás
  • kb 7 dl tej
  • 50-60 dkg liszt
  • 1 fél kk só (fontos!)
  • 2-3 dl szénsavas viz

A tojást, sót és fele tejet robotgéppel elkezdjük keverni. Amikor szépen eloszlott, lassanként hozzáadunk fél kiló lisztet, ami egy erős nokkedlitészta állapot felé viszi el a keveréket. közben persze elkezdjük a tej maradékát is beleönteni. Ezt a trükköt azért csinálom, hogy ne legyen csomós a tészta. A tej elfogytával még annyi lisztet adagolok, hogy nagyon sűrű palacsintatészta legyen.

DSC05517.jpgAmikor elkészült, annyi szódavizet adok hozzá, hogy a fentebb látható módon legyen folyós.

A palacsintasütőket még újkorában beavattam disznózsírral a tábortűznél: addig égettem bele a zsírt, amig teflonszerű bevonatot képezett a vas sütőn. Azóta vizet nem látott az edény (pedig ez nem tegnap volt!).

Néhány ökölszabály:

  • Soha víz nem érheti, legfeljebb papírszalvétával törlöd ki.
  • Mindig legyen forró, de soha ne füstöljön benne a zsiradék. Talán ez a legnehezebben betartható szabály - jól bejáratott gáztűzhely kell hozzá.
  • Soha ne használd zsiradék nélkül - ami olaj is lehet, de zsírral finomabb. 45 palacsintához nekem elég egy bő evőkanál zsír (ha magamnak sütöm - a lányok elméletileg olajat követelnek. Sajnos elvi ketyerével nem lehet ...)
  • A munka végeztével kicsiny zsiradékkal/olajjal kenjed meg mindenütt pl egy papírtörölköző darabbal.

 

DSC05512.jpgAz én sebességemhez max 3 palacsintasütő passzol, de akkor már nem jut idő közben fröccsöt keverni, vagy palacsintát tölteni, igy mindíg kettőt használok.

Ha nem ilyen hirtelenjében készítek palacsintat, az első 10-12 darabot mindig sajtos tejfölös sósra csinalom, aminek felét meg is eszem sütés közben. Amikor megfordítom a palacsintát, akkor teszem rá a sajtot, így éppen felolvad, mire kiteszem és már csak a hideg tejföl és a só kell neki. Régen készült sonkás is, de arról leszoktam.

Persze menet közben jutott időm töltögetni is:

DSC05518.jpg

Most egy kicsit kevesebb lett, igy 42-vel kellett beérnünk:

DSC05521.jpgAmi a 42-ből hiányzik, az menet közben elfogyott.

Éjfélre kész is lett, ami nem rossz idő a gondolattól az evésig :)

Kimentem még a kertbe, és olyan szép volt a tó, hogy megosztom veletek (ha ráklikkelsz, láthatod vakuval bevilágítva is):

DSC05535.jpg

328 komment

Törökméz és pacalpöri

2012.04.26. 07:00 Blogkocsma

Vendégposzt - anica inkognitóban

Elbaltázott napként indult: reggel nem bírtam időben felkelni, aztán rájöttem, hogy még főzni kéne valamit. Fél egykor a gyerek barátjának anyukája közölte, még most készülődik. Az idő borús volt, csepergett az eső.
A fejemet a falba tudtam volna verni, amiért bevállaltam ezt a posztot, de már annyi esélyem volt a kiugrásra, mint az országnak ’44-ben a világháborúból, úgyhogy miután jóllakattam a család férfitagjait, nagy nehezen elindultunk.

Pár évig zenéltem néptáncosoknak, szeretem ezt a kultúrát, de ez a város mindent a hagyományőrzésre szervez rá, ahogy egy ismerősöm megfogalmazta, itt más sincs, csak ez a „népi baszás”.  Szó ami szó, elég nagy dózisban kapjuk a pásztorokat, fazekakat, mézeskalácsot, ami ostorpattogtatással körítve nálam egy idő után kiveri a biztosítékot. Hogy konkrét legyek: utálni szoktam ezeket a búcsúba oltott falunap-jellegű, sportpályán zajló népi és össznépi rendezvényeket.

Ma eldöntöttem, megpróbálom kívülálló-szemmel nézni. Persze, nem ment.

Leraktuk a kocsit és elindultunk a pálya irányába, a permanens bográcsozás-illat irányába, miközben arra a kivire és banánra gondoltam, összeszorított fogakkal, amit ma ettem.
Na, ennyit az előzményekről, elvégre az én nyűgöm egyéni szocprobléma, lássuk azt a pásztornapot!

1 óra után értünk ki, lekéstük a főnök ünnepi nyitóbeszédét, amit valahogy túlélek, főleg mivel kb. 90%-os biztonsággal enélkül is el tudnám mondani, miről szólt.

A pályán az előző napokban már felépítették a sátrakat, ezekben kézművesek kínálják szebbnél szebb portékáikat, illetve cégek, civil szervezetek rendezik be főhadiszállásukat, bográccsal, üsttel, kondérral mint alapvető eszközökkel.

A1.jpg

Az egyik sátornál egy nagy cég második embere kötényben, játszósruhában, éppen népviseletbe öltözött asszonyán reklamálja , hogy fúj a szél. Természetesen az asszony a hibás, ki lenne más. Viszont a pacalpörköltjük illata olyan mint a Nokia: összeköt. Némi pálinkaaroma keveredik hozzá, az összhatás tökéletes.

A4.jpg

Arrébb Józsi bácsi Hortobágy-szerte híres slambucát rázogatja, ahogy kell, hogy 32-szer-e, azt nem tudja, nem is érdekli, forgatja, majd nekiül és belemeríti a nagy merőkanalat, azzal turkálja-kevergeti. Közben int a fejével két fiatalabb felé: én dolgozok itt helyettük.. neki most született gyereke, azt is rámfogja, hogy én csináltam helyette...

A7.jpg

A nyugdíjasklub bográcsának alján kevés maradék lé lötyög, elfogyott a gulyásleves csipetkével, úgyhogy itt már Karcsi bácsi chippendale-show-ja dobja fel a kedélyeket. Ez utóbbi magánszámot lefotóztam, de nem tehetem közzé, sajnálom, lányok.

A5.jpg

Cigányzenekar húzza az egyik büfésátorban, egyszer csettintgetni támad kedvem, két perc múlva úgy érzem, kiugrik az agyam tőle, majd megmozdul a lábam. Visszafogom magam, nem úgy mint az a középkorú asszony, aki egyedül nyomja a sátor közepén, kevés vérrel az alkoholjában.

A gyerekeink szekerezni mennek, 40 perc nyugalom, hamar megszavazzuk, hogy elengedjük őket. / A kocsis amúgy öregebb mint az országút, alig bír felmászni a bakra, de a férjem megnyugtat, az alapvető érzékszervei még működnek az öregnek.

A9.jpg

Valamit hall és kicsit lát is./ Persze, ilyenkor rohan az idő, kávéivás, cigi, két kör séta és már itt is vannak, kipirulva, feldobódva. Ilyenkor már túlpörögnek, de itt nyugodtan rohangálhatnak körbe-körbe. Kicsi a város, szinte mindenki ismer mindenkit, legalább látásból. Nem kell féltenünk a kölykőcéket, amíg kerítésen belül vannak.

Kiss csillapodás után az állatsimogató felé veszik az irányt. Ha magam maradok, sem fogom megérteni, milyen logika alapján gondolják úgy a szervezők, hogy erre itt vidéken, egy alapvetően mezőgazdasági jellegű kisvárosban szükség van. De bejön, pedig az a 3 mangalica, néhány kiskecske és bárány itt a normális ügymenet része. Mondjuk, nem nálunk, de amúgy igen.

A10.jpg

/Amikor néhány éve az állatkertben próbáltuk a gyerek és az unokatesók figyelmét a zsiráfra irányítani, akkor is a malacnak, birkának örültek, mintha nem látnának a nagyapjuk udvarán belőle. /

Eszünk egy fagyit, a fagylaltos elárulja, ő a maga részéről a Borsodi-ízesítésűre szavazna, de a gyerekek nem lennének odáig érte.
Megyünk 66 kört a pályán, ilyenkor mindenki folyamatos mozgásban van, néha megáll, beszélget pár mondatot azokkal, akikkel amúgy a hétköznapokon is ( a férjem például az anyjával, mert pár óra múlva majd otthon, az nem ugyanaz), bámészkodik, élvezi a friss levegőt, napsütést és slambucillatot.

Apropó: kaja. Az itt úgy van, hogy egy-egy társaság összeáll és főz valamit, amit ők maguk aztán közösen elfogyasztanak. Ezek az ételek versenyeznek, úgyhogy a zsűri is jóllakik, mire végigkóstolja az összeset.  Aztán van, ami megvásárolható, ez szintén házi jellegű, de azt profik főzik, az idén mintha csak a Vadászházat láttam volna kitelepülni.
És persze, minden sátornál vannak, akiket csak úgy etetni akarnak, mert kedves ismerős. Na, ilyen meghívásból ötre mondtuk azt, hogy köszönjük, de elég lesz, ha beleszimatolunk, lefényképezhetem. Tanulság: ne menj ebéd után és/vagy diéta közben főzősbuliba!

Egymással szemben lovagol egy csikósruhába öltözött csapat és egy lovasiskola elitalakulata, érdekes kontrasztot alkotnak, de nincs idő alaposan megnézni őket, mert a gyerekek kanyarodnak az íjászok felé. Míg ők bámészkodnak, megyek, meghallgatom a népi együttest, majd visszanézve még látom, ahogy egy mezítlábas cigánylány és két páros autentikus cigánymuzsikára táncol a színpadon.

A roma önkormányzat sátrával szemben egyébként a helyi Jobbik sátra van, egy focipálya elválasztja őket, de úgy egyébként még abban sem vagyok biztos, nem vittek-e egymásnak kóstolót.

Bő három és fél óra után elindulunk haza, csak előbb nyafogok a férjemnek, vegyen nekem törökmézet. A származás kötelez.

Elégedett képpel, egy tömb törökmézet szopogatva, kipirulva elindulunk haza.

Otthon még csináltam egy kis laskagombás, medvehagymás, füstöltsajtos, besamel-alapú mártást a csirkéhez.

Slambucot meg majd eszek Debrecenben.:)

349 komment

A majdnem tökéletes steak avagy siker a hiperben

2012.04.25. 07:00 Andrass9

Történt, hogy a lányok elcsábítottak a madaras tecsóba, ahol kerti cuccokat akartam venni. (Ők mindenféle női cuccot vettek).

Soha nem tudom megállni, hogy a hentespultnál ne nézzek körül. Ott lőttem a multkoriban a tokaszalonnát is.

Most viszont belefutottam valamibe, amitől még a lélegzetem is elállt. Három szelet rostélyos csonttal - ahogy a cimke fogalmazott 1699Ft/kg áron:

DSC05539.jpg

Figyeljétek meg ezt a fantasztikus zsírral erezett húst. A steaknek pont ilyen húsból kell készülnie. (A képre klikkelve nagy felbontásban is megtekintheted.)

DSC05543.jpgNagy bánatomra a fenti marhábol csak 3 szelet volt, és nyomokban sem láttam további részeit.

A húsokat még délelőtt kivettem a hűtőből, hogy szobahőmérsékletre álljanak be. Megraktam a tüzet a grillen, és amig a faszén begyulladt,  lányom megsikált 9 közepes krumplit és becsomagolta alufóliába. A parázsló szenet beborítottam a grillbe és rátettem a rácsra a krumplikat, majd lefedtem a sütőt.

Ekkor gyorsan elmentünk szavazni, mert az állampolgári kötelesség (meg legalább nem látom, hogy ég el a krumpli a parázson).

Ráreszeltem egy kis szerecsendiót és feketeborsot a hús mindkét oldalára, majd a tűzre rakás előtt megszórtam kicsinyke sóval. A húst a parázs fölé tettem, mig a krumplik a másik szegletében melegedtek a kerek grillnek. Lefedtem és 4 percig hozzá sem nyúltam. Ezután megfordítottam a húsokat, és a megsült krumplikat egy zsomporba tettem. (két darabnak még sülnie kellett)

DSC05544.jpgÚjabb 4 perc, és a húsokat késznek nyilvánítottam. Kiraktam egy tányérra, amit lefedtem alufóliával és 10 (na jó, csak 4) percig pihentettem.

DSC05546.jpg

Kimartam magamnak a legvastagabbat, ami szép rózsaszínű volt a vágási felületen, de sajnos a lányok az övéket visszaparancsolták a parázsra további 5 percre.

Az enyém ilyen lett (a másik kettőt nem merem megmutatni):

DSC05547.jpg

A hajában sült krumplit kis vajjal, több tejföllel és snidlingel tettük ízesebbé, mellé pedig friss salátát feta sajttal ettünk. Ne feldkezzünk meg a Szekszárdi Bikavérről sem, ami nagyon harmonikus társasága volt a steaknek.

Kívánom, hogy nektek is legyen ilyen szerencsétek egy hiperben!

284 komment

Ne igyad, csak nyalogasd!

2012.04.24. 07:00 PO

  

Középiskolában egy fiúkollégiumban éltem. Mi ugyan jobban szerettünk volna egy koedukált milliőt, de attól még az élet vidám volt.

Ebben a csendes debreceni utcában két kollégium volt. Ahogy a Béke útról befordultunk a Varga utcába, rögtön a sarkon volt a Móricz Kollégium sok lánnyal, örömünkre. Amikor bandukoltunk haza, a lányok ott lógtak az ablakban, szívtak a fiúknak, mi pedig zavartan lépkedtünk ott, mint liba a jégen, ciki, amikor a hóhért akasztják. Ezt a kollégiumot valamiért Tyúkólnak hívtuk.

Utána volt a mi koleszunk, ahová délutánonként 320 fiú tért haza, hogy valamivel kitöltse a szilenciumot. Sokan persze kijártunk edzésre, könyvtárba, moziba (de azt mondtuk, hogy könyvtárba), csajozni (de azt mondtam, hogy könyvtárba). Különben könyvtárban is lehet csajozni. Judittal oda jártunk tanulni, de ez abban merült ki, hogy ültünk ott a sok filosz között csendben, a könyv fölött és bámultuk egymást. Szóval, a szemek szexe. És amikor nem bírtuk tovább, kimentünk a folyosóra csókolózni.

Ebben a kollégiumban esténként 320 fiú rohant az ebédlőbe, hogy először az alfák, utána a többiek megtömjék a majmot. A hosszú sor végéről a negyedikesek már alanyi jogon előrementek. A harmadikosok meg még csak próbálgatták ezt a bunkó és vagány gesztust. Volt úgy, hogy kötözködni való kedvem volt, beálltam a sor végére egy újsággal, olvastam türelmesen és minden harmadikost visszazavartam hátra. Csakhogy tudják, hányas a kabát.

A vacsora után majd mindenki vitt fel két-három szelet kenyeret, soká lesz még reggeli!

Minden szobában volt lekvár, zsír, a miénkben még méz is! Vacsora után még négyen körbeültük az asztalt és urasan megkentük a két nagy szelet kenyeret és megettük. Volt, hogy a szomszédokból is jöttek hiénázni, előtte kellően fényesre nyalva Attila hátsóját. Merthogy Attila hozta a mézet, az apukája mindig 5 literes üvegbe töltött neki. Ő meg egy fél literes korsóba szedett ki, abból használtuk, a nagy üvegbe így nem került morzsa.

Egyik este valami szóváltás támadt, mert Attila nem tartotta elég alázatosnak a kérésünket, hogy együnk mán mézet! Azt mondta, hogy most nincs kedve senkinek adni belőle és maga evett, mi meg néztük. Néztük. Ő meg evett. Mi meg néztük és ez így ment egy darabig. Attila, nem akarván ezt a feszültséggel telített jelenetet tarrbélai hosszúságúra nyújtani, ismét szólt hozzánk, ezzel is tanújelét adva barátságának.

- Na. Ha valaki ezt a majd korsónyi mézet megissza egy húzásra, annak adom ezt a majdnem 5 literes üveget.

Kisebb zajongás támadt. Hú, egy korsó méz. Baszki, egy egész üveggel! Akkor még nem tartottunk ott, hogy akár egy fél liter sört egy húzásra megigyunk. De ez meg ráadásul méz! Finom, folyós ákácméz!

- Ne mondd, hogy nem kell a mézed senkinek! Adjad! – és szép lassan eltüntettem a 4 decinyi mézet. Csúsztattam volna én gyorsabban is, de a méz nem egy sietős ital.

Nagy ováció, addigra már sokan átjöttek a szomszédokból is, a népek hamar összejöttek egy kis balhé miatt. Attila, fél kezében tartva a leszakadt pofáját, a másik kezével közelebb tolta a nagy üveget:

- Nesze, vigyed.

Másnap nemigen voltam éhes. Úgy éreztem, mintha benyeltem volna egy féltéglát és az sehová nem akarna mozdulni. Következő nap már nem volt semmi bajom, de a mézet egy hétig nem kívántam!

Attól kezdve esténként én gyakoroltam a kegyes gesztust. Igen, vegyél. Igen, fatökű, te is átjöhetsz este. Elhatároztam, hogy Attilát kicsit megszívatom, mindig hosszasan mérlegelem, hogy kapjon-e a mézemből, de nem vitt rá a lélek. Amikor esténként tolongás alakult ki, mindig ott szerényen, hátul lapult, olyan fejeket vágva, mint egy árvízkárosult. Megsajnáltam, emiatt soha nem kötekedtem véle. Másért igen, de az egy másik történet.

Csajoknak szívni. Megvolt?

454 komment

Címkék: kollégium méz honey

Az elrontott abált szalonna

2012.04.23. 07:00 Andrass9

Életemben nem készítettem még abált szalonnát. Enni már ettem többször is és igencsak kedvelem. Megláttam a boltban egy dupla tenyérnyi 75 dekás tokaszalonnát benne a Poczok2 úr féle rózsaszín felhővel, és nem tudtam ellenállni neki. (sajnos a nyers állapotról nem készült kép).

Pesti gyerek létemre ritkásan jutottam disznóölésre, így PA blogjához folyamodtam alapötletért, no meg "google is your friend". Sikerült is leszűrni a recept esszenciáját (mármint hogyan készítsük, ha nem disznóölésen vagyunk).

Fogtam egy pontméretű fazekat, amibe:

  • 1,5 l vizet tettem.
  • 10 deka sóval pont a 6%-os sóóldathoz jutottam, ami ideális ezen ízesítőanyag bejuttatására mindenféle húsokba. Dobtam még bele
  • 6 babér levelet,
  • 30 szem fekete borsot és
  • 5 szem boroka bogyót bárddal megroppantva,
  • egy kisebb vörözhagymát négybe vágva
  • egy teljes fej fokhagymat letisztítva és összezúzva
  • pici marék mustármagot

amikor ez a keverék felforrt, a szalonnát óvatosan belehelyeztem, megvártam, amig ismét felforr, majd a legkisebb lángra állitottam a tűzhelyet.

DSC05448.JPGkicsit később megfordítottam

DSC05449.JPGLefedtem (gondolom, erről nem kell kép) és beültem a gép elé veletek traccsolni. Mire eszembe jutott kérdezni, hogy hogyan tovább, persze eltelt vagy 3 óra és kaptam a jelzést Öreg Sam-től, hogy szarrá is főzhetem. Rohanás a konyhába, ahol ez fogadott:

DSC05451.JPGSzínre szép, de rettentő puha lett. Sebaj.

Egy másik fej fokhagymát is összezúztam, elkevertem pirospaprikával (kevés csípőssel is), 2 ek sóval és két ek vízzel (olajjal-zsírral jobb lett volna, de most az elrontásról mesélek).

DSC05452.JPG

A rózsaszín felhőcske is szépen látszik

DSC05453.JPG

A szalonnát persze be kellene irdalni, hogy a piros massza minél több helyre eljusson.

DSC05456.JPG

A szalonna olyannyira túlfőtt, hogy ez majdnem lehetetlen feladat elé állított. Azért lettek rajta rések, amikbe ebből a kencéből tölteni lehetett és az egész szalonnát is be tudtam vele borítani.

DSC05458.JPGBecsomagoltam alufóliába és be a hűtőbe.

Kihülve viszont már formálható volt egy jó késsel, és nem kellett három nap hozzá, hogy a szomszéddal kettesben meg ne ettük volna túfőzés ide, túlsózás oda.

Tanulság: Előbb kérdezni, mint csacsogni, ha valamit nem tudok.

349 komment

Könnyű tavaszi zöldségleves - avagy a zöldborsós, sárgarépás melegviz

2012.04.22. 07:00 Andrass9

Tavasz bejöttével rajtunk is elhatalmasodik a zöldségleves utáni vágy. Még én is inkább azt ennék ilyenkor, mint egy bablevest.

Természetes minden tavasszal főzött feleségem is ilyen könnyű levest, de valahogy a gyerekeink nem igazán értékelték, és amikor kérdeztem, mi volt az ebéd, a válasz:

Zöldborsós sárgarépás melegvíz, uborkás tarhonyával.

Hát egy darabig tűnődtem, de a válasz az asztalon várt: tényleg könnyű leves (kevés zöldség, zöldborsó petrezselyemmel díszítve, valamint hentes tokány tarhonyával). A tokány finom volt, ám a leves állaga tényleg a gyerekek jelzőire hajadzott.

Azóta átvettem ezt a tavaszi levest, de felturbózva. Kaptunk a szomszédasszonytól kapirgálós csirkét tisztítva. Ez adta az alapötletet és már nem is hívom zöldséglevesnek, hanem inkább csirkeaprólék leves a becsületes neve:

  • 1 adag csirke aprólék (2 láb, 1 zuza, 1 szív, 1 máj, 2 szárny és a háta)
  • 2 sárgarépa
  • 1 gyökér
  • kis darab zeller
  • három-négy karfiol rózsa izlés szerint
  • 20 dkg mirelit zöldborsó (még nincs friss!)
  • egy kis csomó petrezselyem
  • 1 kis hagyma
  • 10 szem bors, 2 szem szekfübors, csöpp szerecsendióvirág teatojásban.

Felteszem két liter vízben a csirke aprólékot (máj nélkül) főni a teatojással és a gyökér/zeller/hagyma kombóval - meg is sózom, mert én mindent sózok. Kb 30-40 perc múlva mehet bele a máj és a sárgarépa. amikor a sárgarépa megpuhult (kb 5-8 perc) beledobom a zöldborsót és a karfiolt. Ezzel már csak 3-4 percig forralom a levest, majd meghintem az apróra vágott petrezselyemmel, és kész:

DSC05510b.jpg

Lehet, hogy a hentestokányt is megírom, ha a feleségem elárulja a receptet. A tarhonyát ugyan rámbízza, de a tokányt nem.

Jó étvágyat!

519 komment

Halfüstölés

2012.04.21. 07:00 Waka

Alapvetően két metódust különböztethetünk meg: a hideg és a meleg füstölést. Jómagam csak a meleg füstöléssel foglalkoztam – egy időben heti gyakorisággal füstöltem pisztrángot –, úgyhogy erről írok.

Létezik pár gyári füstölő, mely denaturált szesszel működik, az áruk viszont veszedelmes. Az alábbiakban megtudhatjátok, hogyan lehet olcsón összeállítani egy halfüstölőt, és hogyan érdemes használni. Természetesen, van számos házilag készült eszköz, az alábbi a személyes tapasztalataim alapján készíthető.

 

A sikeres halfüstöléshez be kell tartani pár igen fontos szabályt:

A meleg füstöléshez bármely hal alkalmas, de nem érdemes 30-40 dekásnál nagyobb halat választani, mivel nehéz vele bánni. (Erről később bővebben.) Figyelembe kell venni azt is, hogy a szálka nem sül/fől szét, mint a bő, forró olajban való sütésnél, ezért a szálkátlan halakat részesítsük előnyben (angolna, pisztráng, harcsa, tokfélék). Ha netán utána olajos halat készítünk belőle, és bő olajban konfitáljuk utána még egy jó ideig, akkor a keszeg vagy kárász is jó. Süllővel még nem próbálkoztam, de a magas víztartalmú és laza szerkezetű húsa miatt lehet, hogy nem is igazán alkalmas erre.

A hal tisztítása:

 

Először a kopoltyúfedőt hajtjuk fel – nem kell kitörni, ahogy a képen látszik, csak az érthetőség miatt rajzoltam így –, egy vékony pengéjű késsel átszúrjuk, majd a piros vonal (remélem látszik) mentén, a kopoltyúív mellet végigvágjuk, elmetszve a nyelőcsövet. Ujjunkkal benyúlunk, és egyben kiszedjük a kopoltyút.

 


 

Ezután a végbélnyílástól a fej felé felvágjuk a hasat, ügyelve, hogy a „nyakát” ne vágjuk át. Mivel a nyelőcsövet már elvágtuk, könnyedén ki lehet venni a beleket. Ezután célszerű még a hasüreg gerinc felőli részén lévő hártyát végigkarcolni a kés hegyével, hogy később könnyebben ki lehessen mosni azt a fekete valamit (vese). A pisztrángot természetesen nem pikkelyezzük le. Az angolnát, a kecsegét és a harcsát nem kell megnyúzni, füstölve szépen le lehet húzni a bőrt róluk.

 

Pácolás: A pisztráng pácolásához az alábbi pácot használtuk: 10 l víz, 1 kg só, 0,5 l száraz fehérbor, 1 deka őrölt fekete bors, 10-20 db összezúzott borókabogyó. Ezen kívül, ha volt, tettünk bele egy fél citromot, amit a pácban „nyuszkoltunk” össze. Ajánlom kipróbálásra a különböző zöld fűszereket (kakukkfű, rozmaring, zsálya), és a fokhagyma sem rontja el. A pácolás rozsdamentes vagy műanyag edényben kell, hogy történjen, a páclé legfeljebb 6 fokos lehet, és az egész nem tarthat tovább 10-12 óránál. A magas víztartalmú halhús egyszerűen szétmállik a hosszabb idejű pácolásnál. Az angolna húsa a magas zsírtartalom miatt „elviseli” a 24 órás pácolást is.

 

Vas- vagy acéldrótból hajlítjuk a kampót, és a hal „tarkója” felől a kopoltyúfedők alá akasztjuk. A kampó hegyei kissé kifele állnak, így a hal hasüregét is széttárják valamennyire. A halakat a kampónál fogva sorban felfűzzük egy pálcavasra.

 

A füstölő.

 

A 200 l-es lemezhordó tökéletesen megfelel a célnak, kb. 80 centiméter magas, az átmérője 60 centiméter. Alaposan mossuk ki használat előtt, és nem árt egyszer kiégetni sem. A hordó levágott tetejéből ki lehet alakítani a „fedőt”. A hordó tetején kell néhány vájatot készíteni a vaspálcák számára. Az aljától 10-15 cm-re kell elhelyezni a lángtörőt, amit perforált lemezből készül. A könnyebb mozgatáshoz tegyünk két fület is a hordóra. Néhány sor téglából építsünk tűzteret, amiben a tüzet megrakhatjuk.

A füstölés: A felfűzött halakat hagyjuk jól lecsepegni. A tűztérben már előre megrakjuk a tüzet, természetesen keményfából, hogy kellő parázs képződjön. Feltesszük a hordót, és gyenge, egyenletes tűzön „meglángoljuk” a halat. Ha nagy lenne a láng, maroknyi fűrészporral kissé kioltjuk. Fontos, hogy ilyenkor még nem szabad a füstölőt lefedni, ugyanis a keletkező gőz meggyengíti a húst, könnyen leszakadhat! (Ez főleg akkor fordulhat elő, ha túl hagy halakat választottunk.) Ha valamelyik esetleg lepottyanna, ne vesződjünk vele, nem lesz különösebb baja, viszont a nyúlkálással még többet leverhetünk. Ügyes kezű ezermesterek esetleg építhetnek olyan füstölőt, amin külön ajtó van a lángtörő magasságában. Nagyjából 1,5-2 óra alatt fől meg a hal a saját levében. Ha már tapintásra száraz, és egyenletesen aranybarna, fűrészporral elfojtjuk a lángot, és a füstölőt lefedjük. Folyamatosan figyeljük, ha fellángol a tűz, szórjuk meg fűrészporral. A parázsra dobhatunk pár szem borókabogyót. Száraz hideg, vagy meleg időben 4 óra alatt tökéletesen megfüstölődik a hal, párás, ködös időben több kell neki. Mikor kész, emeljük le a hordót, a füstölt halat hagyjuk teljesen kihűlni. Száraz, hűvös helyen fellógatva, „R” betűs hónapokban 3 hétig tartható el.

322 komment

Nem eszik a gyerek

2012.04.20. 07:00 Blogkocsma

Vendég poszt - bélabácsi2

Múltkor Andrass9 írt egy aranyos történetet gyerekkoráról, nagyszülőknél töltött időről, és érintette az örök problémát: Nem eszik a gyerek!

Ez indított bennem egy gondolat folyamot, illetve már 1kutyának is volt köze hozzá a dédszüleiről írt posztjával.

Tudni kell, hogy egyedüli gyerek voltam, több sikertelen kísérlet után, nagyon nehezen jöttem erre a világra. Talán mert sejtettem erről a világról valamit. Ez lehet a mentsége szüleimnek, akik mindent megtettek, hogy koraszülött, ványadt, gyenge gyerek létemre életben maradjak. Bizony úgy kell ezt elképzelni, hogy a csecsemő mérleg is csak azért mutatott 2 kilót mikor először megmértek, mert a nővérke előtte csemege osztályon dolgozott a közértben és megszokásból a mérlegen felejtette a kisujját. Ha hal lettem volna, és a horgász fogott volna ki, visszadobnak. Szüleim dolgozó emberek lévén, amíg ők építették a szocializmust, mint Kőműves Kelemen, tehát amit raktak estére, leomlott reggelre, fogadtak mellém a tágabb családból egy idős asszonyt, aki bölcsőde helyett vigyázott rám és etetni is megpróbált. Csekély sikerrel, mert szüleim kétségbe esve vittek vissza a klinikára, többször is, na nem azért, hogy garanciális cserét kértek volna, hanem mert kétségbeejtően nem ettem meg semmit. Az ottani professzor (sajnos nem emlékszem a nevére) megvizsgált többször, utoljára szüleimre emelte fáradt tekintetét, valószínűleg az aranykeretes szemüvegét törölgetve azt mondta, ő olyat még nem látott, hogy egészséges gyerek olyan helyen, ahol ennivalót tesznek elé, éhen haljon!

Ez némi megnyugvást hozott talán szüleimnek, de ettől én még tényleg nem ettem rendesen.

Később kisgyerek koromban minden vasárnapi ebédet apai nagyszüleimnél költöttünk el, szűk körben, nagyszülők, szüleim és én.

Ez a kép nagyjából akkor készülhetett, felidézi a kor hangulatát, innen nem messze laktak a nagyszülők.

ezaz.jpg

Persze inkább csak a felnőttek ebédeltek, pedig amit nagymamám elkövetett aznap az ebéd érdekében, az nem kis munka volt.

Nagymamám akkor reggel korán kelt, még éjszaka volt, tüzet rakott a már említett sparheltben, feltette a fazékban a vizet főni, na nem a levesnek, hanem a tyúknak, kopasztáshoz, a buta jószágnak, amelyik mit sem sejtve az ólban aludt még.
Kopasztás, pucolás, bontás. Macskalakodalom.
Nagyapám jóval később kelt, még az ágyban elszívott 5-6 szál Fecskét vagy Románcot, közben a Svejket, Indul a bakterházat, vagy magyar vadászírók elbeszéléseit olvasta, vagy Gárdonyit, Jókait, Mikszáthot. Négy elemije volt az öregnek. Közben előfordult, hogy kiosont a spájzba, egy-egy kupica fináncmentes házi pálinkáért, mert sok volt a sava, fekéllyel műtötték, és mint tudjuk a pálinka öl, butít, „nyomorba dönt”, de ha „gyomorba önt”, akkor a savakkal ketonokat képez, amik már nem marnak úgy éhgyomorra. Tehát mire nagyapám előkerült vasárnap reggel, nagymamám már elé tálalta a hagymán sütött májat, vért.
A húsleves már akkor főtt, félrehúzva csendesen pötyögött a sparhelt hidegebb sarkában, talán reggel 8 óra lehetett. A levesbetétnek való tészta már be volt gyúrva, talán már ki is volt nyújtva, „laskára vágva” azaz kb. cérnametéltre, pár óra száradás nem árt neki, majd később a levesből kivett lében külön kifőzi nagymamám, de csak tálalás előtt.
Ekkor már hozzá lehetett fogni a pörkölthöz, nokedlihez. Soha nem volt krumpli vagy rizs pörkölthöz. Miért? Mert én a nokedliből ettem, ha ettem. Miattam. Szerencsére a töltött káposztával nem sok gond volt, hiszem azt már előző nap elkészítette nagymamám.
Tehát mire megérkeztünk 10 óra felé, akkor már szinte minden készen volt, 12-kor ebéd.
Nyáron, jó időben kivitték az asztalt a szőlőlugas alá, ott terítettek. Nem volt ez messze a kerítéstől sem, az utcán menők néha bekiáltottak: Jó étvágyat Lacikám, Jó egészséget Miska bácsi, Finom az illata Erzsike néni! Akkor ez senkit nem zavart, más világ volt, falak nélküli, emberi.

Az ebéd minden esetben a következő forgatókönyv szerint játszódott le.

„Gyere ebédelni!” „Nem vagyok éhes” „Akkor is, ebédelni muszáj!” „Én az ééégvilágon semmit nem eszem!” „Azonnal ülj az asztalhoz!” Ezen a ponton egy-két anyai legyintésnek volt esélye. Tehát megadtam magam, feladtam az elveimet, így mondanám felnőtt fejjel, de erről ugye szó se volt, nem voltak ott még elvek. Különben is, tetteinket utólag nem magyarázzuk elvekkel, mint ahogy némely politikus próbálja most a múltját.
Tehát elém tették a levest, turkáltam benne, nem volt esélyem, hogy legalább látszólag csökkentsem a mennyiségét a tányérban, miként tettem azt a napköziben a főzelékkel, ahol kitúrtam a tányér szélére, mintha ettem volna belőle. (Iluci néni megrovó de jóságos tekintetétől kísérve.)

Anyám: Egyél kisfiam!

(turkálás)

Apám: Egyél, nagyon finom!

(turkálás)

Nagymamám: Hát nem vagy éhes?

(számhoz emelem a kanalat, hátha megúszom ennyivel, de nem)

Anyám: pedig milyen finomat főzött mami, jaj, hogy is tud mindig ilyen finomat.

Apám: Legalább a sárgarépát, attól tudsz majd fütyülni.

És ez így vég nélkül ismételve.

Nagyapám nem szólt, csendben kanalazta a levest, egyszer csak mérgesen belecsapta a kanalat a tányérba: hagyjátok már azt a gyereket, nem kell erőltetni, majd eszik, ha akar!

Csend. Kanalazás. (turkálás)

Nagyapám(!) odahajol, mintha senki nem látná, súgva: na, egyél egy kanállal…

Erre mindenkiből kitör minden feszültség, szidják nagyapámat, egymást, engem nem, mert menekülök az asztaltól, mint akit a Szabó bakter kerget. smiley.gif

Azért estére jól esett egy kis pörkölt nokedlivel, de csak nagyon kicsi, és amikor senki se látta.

A változást a serdülőkor hozta meg, ezt helyből minden aggódó anyukának mondom, 12 éves koromban, nagyapám csak annyit mondott: inkább ruháználak, mint kosztolnálak! Ma sem mondja senki, hogy vézna lennék, hajjaj.

Életemben olyan finomakat nem ettem, sőt nem ettünk többes számban, feleségemmel, mint nagymamám főztje, akihez odaköltöztünk egyetemista korunkban, hogy idősen ne legyen egyedül, és aki még vagy 10 évig főzött ránk, gyakorlatilag vakon, 30%-os látással.

Szóval jól összevesztek rajtam négyen majd minden vasárnap, pedig nem kellett volna, hallgatni kell a professzorokra, eszik az a gyerek, amennyire szüksége van. Főleg, ha nem tiltanak ki semmit a gyerek étrendjéből, mint manapság szokás mindenféle kamu elméletekkel indokolva, kismamákat megbolondítva, tudományos alátámasztás nélkül, féltudományos információk alapján (lásd: sarlatánság), leginkább a csecsemő tápszer és gyerek eledel gyártók által sugallt média süketelésre hagyatkozva.
Eszik az a gyerek!

 

(a kép forrása: majd a kommentek kozott)

345 komment

Az egészséges desszert!

2012.04.19. 07:00 1kutya

Vendégposzt - Imre apó

Almás barackos túrótorta, mazsolával.


Hozzávalók 12 főre (jó a több, mert a jóból sose elég):):)

   1 kg félzsíros túró
   4 közepes alma (savanykás jobb)
   4 fél db barack a konzervből
   2 citrom
   6 dl tej
   10 dkg vaj
   6 ek méz (virágméz, illatosabb lesz)
   2 ek cukor
   2 csomag vanília puding (hidegen, nem felfőzőst!!!!)
   3 csomag vanília cukor (eszencia is jó)
   2 csomag mazsola
   1 kevés fahéj (ízlésetek szerint)


Az elkészítését minden esetben nagy szeretettel végezzétek, mert megérdemlik, akik majd nassolnak belőle:)

Az almákat meghámozzuk és kimagozzuk, én lereszelem, mert így jobban elkeverhető. Egy edényben (nagyobb fazekacska megteszi) a vajat a mézzel megolvasztom, beleöntöm a reszelt almát, hozzáadom a fahéjat, és néhány percig párolom. Óvatosan kiveszem a már megpuhult almát, meglocsolom az egyik citrom kifacsart levével. A markomon eresztem át a citromlevét, így a kezemben marad a magja. (mint tipp:)

A túrót egy nagy tálba rakom, a robottal jól összetöröm, belereszelem a 2 citrom héját és hozzákeverem a cukrot. A párolt almát összekeverem a túróval. A pudingot (2 csomag) a 6 dl tejjel csomómentesre keverni, és bele a túróba a többi hozzávalóval, vanília cukor, eszencia, mazsola, a vékonyra szeletelt barack. Ezt a masszát teljesen összekeverni, érzéssel.

Előmelegíteni a sütőt 160-180 fokra. Én tepsibe teszem úgy, hogy kikenem vajjal, majd vékonyan megszórom zsemlemorzsával. A sütőpapír is megteszi, de én maradok a hagyományosnál. Beleöntöm a készre kevert túrósegyveleget, oszt irány a sütő. Csak 30-40 perc a sütési ideje, légkeverősben 20 perc elég.

Mikor kész, hagyom kihűlni, de melegen is isteni.

A puding elhagyható, ha valakinek túl tömény lenne, és akkor még sütni se kell. Ebben az esetben irány a hűtő.

Tehát ez egy torta, amit hidegen és melegen is el lehet készíteni.
Ezt a szakácsra bízom.
Jó nassolást:):)

347 komment

Tom Yum Gai vagy Tom Yum Goong vagy Tom Yum Taleh leves

2012.04.18. 07:00 Andrass9

A Tom Yum leves alapvetően egy savanyú és csípös fűszerezésű fantasztikus frissítő és népszerű étek.

A Gai csirkét, a Goong vagy Kung garnélarákot, a Taleh pedig halat takar, ami a végleges betétet adja a leveshez.

Elkészítése nagyon gyors - 30 percnél nem is kell több idő hozzá, hacsak nem csirke alaplével készíted (én bizony főzök hozzá frissen csirkelét).

Alapanyagok (klikk a képre nagyitáshoz):

DSC05426a.jpg

  • 1 ek tamarind szósz (finom savanyú)
  • 4-6 Kaffir lime levél
  • 3-4 kisebb vagy egy nagy csili paprika - ez adja a csípősségét, izlés szerint adhatunk többet is.
  • 2 szár friss citromnád vagy 3 szárított
  • 10 papirvékony szelet galangal gyökér vagy 2 ek szárított - gyömbérrel ne próbáljuk helyettesíteni, az egy másik étel
  • 1-2 ek halszósz ami a sót helyettesíti
  • 1-2 lime leve
  • 1/2 ánizsgyökér
  • 2-3 kis sárgarépa
  • A KÉPRÖL LEMARADT:
  • 1 kicsi jégcsap retek
  • 4 közepes fej gomba (sikerült portobellot vennem, de remek fafülgombával vagy sima csiperkével is)

Valamint kell hozzá a fő meghatározó ízből mintegy fél kiló. A csirkehúst falatnyi kockákra vágjuk, a halat szitúgy, a garnélarákot csak letiszítjuk.


Én bizony kiloptam a kutyának vett, ám nagyon tiszta farhátból a mellcsontokat és a csirke osztrigáját is (szerencsémre a hentes nem vette ki belőle). A húst hozzáraktam a garnélához, mert rákosat főztem éppen. A húsos mellcsotot (vagy ha csirkecombból csinálom a levest, akkor a filézett comb csontjait) úgy 35-40 percig főzöm, majd kiveszem a léből. Addíg van időm egy csöpp vajon megpiritani a cikcakkosra vágott sárgarépát, a vékonyra szelt jégcsap retket, 1-2 cm-es kockára vágott ánizsgyökeret és a hagymát, amit kiteszek egy tálba.

DSC05429a.jpg

A másfél liter alaplevet vagy vizet forralok, és beleszórom a kaffir lime levelet, a galangal gyökeret és a kés fokával megzúzott és 5 cm-es darabokra vágott citromnádat.

DSC05428a.jpg

3-4 perc múlva hozzáadom a tamarind szószt (egy kis tálban célszerú felhigitani forró lével, hogy egyenletesen keveredjen a levesbe), 2 ek halszószt, és megízlelem, elég sós-e, kell-e még halszósz a levesbe. bezúdítom a rákot/csirkét vagy halat és 7 percig főzöm. Hozzáadom a hagymát, répát, gombát retket és további 5-7 percig főzöm vagy amig a rák-csirke megfőtt. Beleteszem az apróra vágott csili paprikát és lezárom a lángot alatta. Belefacsarom a lime levét és véglegesre állítom a savanyú-sós-csípős ízhatást további halszósszal, csilivel vagy lime lével.

 DSC05431a.jpg

A képen a levesben 6 szál fehér spárga is látható, amit szezonális jellege és a spárgaimádatom miatt tettem bele szinte az utolsó percben.

DSC05433a.jpg

Ízesítésnek megszórhatjuk kevés karikára vágott újhagyma szárral, vagy koriander levéllel.

Jó étvágyat hozzá.

450 komment

Címkék: thai tom yum goong tom yum tom yum gai

Emlékek Bajáról - a hajában főtt krumpli

2012.04.17. 07:00 Andrass9

Már nem is tudom mikor, de nagyon régen volt - tán igaz sem volt. Én is csak anyám elmeséléséből tudom.

Kicsi gyerekként minden nyarat anyai nagyszüleimnél töltöttem Baján. Híres család volt, jól ismerték őket a városban. Dédnagyapámról utcát is elneveztek. Nagyon szerettem horgászni, így nagyapám beiratott a helybéli horgászegyesületbe és megvette a horgászengedélyt is, hogy ne kapjon el a halőr. Ott álltam, mit az ország legfiatalabb engedélyes horgásza 6 évesen. Snecit és paptetűt tudtam fogni, de komolyabbat egész horgászó életemben alig fogtam. Az egyesület öregjei tanítgattak több/kevesebb sikerrel. Innen származik a bajai halászlé szeretete is, ami első szakácskodásom tárgya volt immár 7 évesen.

Node hogy szavam szóba ne öltsem, nagyon sovánka gyerek voltam. Nagyanyám sopánkodott is napestig, hogy nem eszik a gyerek, hogy fog a szüleimnek velem elszámolni. Volt pedig minden jó - kert végében disznóól, baromfik, veteményes - remek sütemények, húsok.

Csak panaszkodott nagyanyám a szomszédnak, hogy nem eszem, mi bajom lehet? Elhítta a Szász dokit, aki már anyámékat is kezelte. Jött a doki és mondta: "Te Tóni! Ez a gyerek nem úgy néz ki, mint aki éhezik - sőt inkább mintha kikerekedett volna egy kicsit". Ez nem nyugtatta meg nagyanyámat. Továbbra sem ettem az asztalnál és nagyanyám csak dünnyögött magában. A szomszédasszony hallgatta - hallgatta, de egy nap csak kifakadt:

Ne aggódj Tónikám! Amikor megfőzöd a malacnak a moslékot és kirakod hülni, a gyerek két marokkal szedi ki a főtt krumplit belőle és nyeli, mint kacsa a nokkedlit. Nem marad az éhen!

Nem sok ételre emlékszem abból az időből, de a hajában főtt krumpli ma is az egyik kedvencem:

Jéghideg vajat vagy libazsírt falatonként rátéve és megsózva hámozás közben. Azért marad a rakott krumpliba is ...

478 komment

Antik

2012.04.16. 07:00 Waka

Eleink konyhája a mai ízlés számára meglehetősen szokatlannak tűnik. Jókai ezt írta egy korabeli szakácskönyv olvastán: „Úgy látszik, eleink nem csupán kívül viseltek a tagjaikon páncélt, de a gyomruk is bádoggal volt kibélelve.” Sőt, nem csupán gyomor, de a szájpadlás is kellett ezekhez a borban főtt, ecetben pácolt, irgalmat nem ismerő szigorral agyonfűszerezett falatokhoz. És mindig csak hús,, egyre csak hús és hús; leves majdnem soha, tészta alig-alig, főzelékből legfőképpen káposzta, melyről Apor Péter azt írta, hogy: „A káposztánál a magyar gyomorhoz illendőbb étket nem tartának az régi időkben.”

A gyilkos erejű fűszerek olyan garázdaságot vittek végbe a gyomorban, hogy sürgősen borba kellett őket fullasztani. Hogy az ivás miként történt, Apor Péter azt is leírja. Mélységes megvetéssel nyilatkozik a palackról és pohárról, ilyesmi nem volt úri asztalra való. Ellenben: „...két kézzel beadják vala az asztalhoz az nagy veres fazék bort, két kézzel veszik az asztalhoz be, két kézzel fogván, úgy hajtják vala fel, úgy isznak vala, mégis jóízűen esik vala.” A gyümölcsnél hosszú szájú kotyogós üvegekből meggypálinkát ittak; ez jelképezte a kegyelemdöfést a sáfránynak, borsnak, gyömbérnek, szegfűszegnek, szerecsendiónak. Tiszta szerencséje volt a régi magyar konyhának, hogy a paprikát akkor még nem ismerték.

A károlyfehérvári szabócéh mesterasztalának ételsora számos helyen fellelhető az Interneten, ezért inkább ez alábbit osztom meg veletek.

Gróf Thurzó Szaniszló galgóci úri asztalánál 1603. január 1-jén ezt az ételsort tálalták fel:

Ebéd:

  1. Tehénhús tormával

  2. Kappan mézelt tésztával

  3. Leves, kenyérrel, kolbász

  4. Kecsege sóba

  5. Gyümölcsös lével biber (hód) farok

  6. Indiai tik (pulyka)

  7. Borjúbél tejbe

  8. Báránytüdő tiszta borssal

  9. Bárányhús lemoniával

  10. Lúd tiszta borssal

  11. Borjúhús ispékkel

  12. Savanyúkáposzta tehénhússal

  13. Lúd sütve

  14. Apró madár disznóhús pecsenyével

  15. Császármadár sütve

  16. Pástétom

  17. Ostya béles

  18. Apró pástétom

Vacsora:

  1. Lúd rántott liszttel

  2. Kappan vagdalva

  3. Viza tiszta borssal

  4. Bárányhús ecettel, sályával

  5. Csíkkáposzta lévbe

  6. Borjúhús tiszta borssal

  7. Kecsege éles lével

  8. Kappan sütve

  9. Tehénhús pecsenye

  10. Karórépa tehénhússal

  11. Rántott hal vajba

  12. Lúd-címer sütve

  13. Disznóhús pecsenye

  14. Tehénhús petrezselyemmel

  15. Fánk vajba

  16. Ostya béles

  17. Szilva tortáta

  18. Nyúl fekete lével

 

Végezetül egy recept.

Tehénbél fejér ispékkel:

Az tehénbélt forrázd ki, más tiszta fazékban föjön az leve, az mely vízbe kiforráztad, szűrd el hogy az ganéjbűzt vegye el, tiszta hideg vizet önts reá és abból abáljad ki, mint annak az módja. Az kéznél való tiszta lévbe vess kövér szalonnát, amikor immár fél fővésben volna, hogy szerszámát meg akarod adni, az vöröshagymát hámozd meg, hányd tiszta vízben, tiszta asztalon mesd meg azt, petreselyem levelet is, az szalonnát is vedd ki az bél közül, metéld az hagyma és petreselyem közé, szép fejér cipót hámozz meg. Verd az bél közé addig, míg az szerszámot megvágod, az cipót is vágd az szerszám közé, mint annak a módja, vesd rá az bélre, borsold, gyömbérezd és sózzad meg, igen sürű ne legyen az leve, mert nem jó, add fel, mikor az ideje.

Gyanítom, hogy ez végül is egyfajta hajdani pacalleves lehet, hamarosan összedobok valami hasonlót, és beszámolok róla.

Ez úton mondok köszönetet Ráth-Végh István és Radvánszky Béla szerzőtársaimnak, akiktől az egészet nyúltam.

270 komment

Gyökerek

2012.04.15. 07:00 poczok2

„… az ausztrál halálkígyó néha napokig rejtőzködik a homokban, és ha egy óvatlan kiránduló véletlenül rálép a farkára, azonnal támad.”

-          Hátbazmeg, én nem vagyok egy szekánt ember, de ha az én farkamra lépne rá egy óvatlan kiránduló, én nemhogy támadnék, de lepofoznám róla a túrabakancsot is.

Fenti információ és a hozzáfűzött kommentár  Totya mondta a tizenhét évesek magabiztosságával, aki középen ült, térdén egyensúlyozta a laptopot és birsalmabefőttet evett üvegből,  bicskával. Jót tett a gyomrának.

Hárman ülték körül a gépet Totyáék nappalijában a szőnyegen és éppen forráskutatást végeztek az ebédjükhöz. Totyáék szülei lementek Szemesre hétvégére tavaszi nagytakarítani, a nővére meg lepattant az aktuális hapsijával nemtudni hová, de ez őket cseppet sem érdekelte. Azóta buli volt.

-          Ez már a recept? – kérdezte Palika a rá jellemző éleslátással, de hát őt nem az eszéért szerették.

-          Á, csak szörfölgetek a hírek között.

-          Akkor szörfölgessél már légy szíves arra a kurva receptre, mert már 11 óra és még nem tartunk sehol. -  Ezt Bálint mondta, a harmadik társuk, aki a legsoványabb, legszeplősebb, mindazonáltal a legéhesebb volt közöttük, bár ehhez a szeplőinek semmi köze nem volt.

-          Még csak 11 óra, és te már a harmadik sört iszod. Ez nem vall úriemberre.

-          Mondtam én, hogy az vagyok? Én éhes ember vagyok.

-          Ja, meg szomjas.

Azt már korábban eldöntötték, hogy oldalast sütnek, egyrészt mert mindhárman szerették, másrészt mert egyedül azt ismerték fel nagy biztonsággal a fagyasztóban. Az is hamar eldőlt, hogy az oldalast egyben fogják megsütni zsíron, hagymával, fokhagymával és –Totya külön kívánságára – jó sok köménymaggal megszórva. Ezt a perverziót a köménymag iránt ugyan a többiek nem értették, de – jobb a békesség alapon - ráhagyták a házigazdára, annál is inkább, mert Totya apja jelentős sörkészletekkel rendelkezett, amihez a fián keresztül vezetett az út. A köménymag tehát maradt. Az oldalast szépen megmosták, letörölgették, egy kisebb zománcos tepsibe felkarikázott póréhagyma-ágyon felravatalozták, hintettek alá némi zsírt, rá sót, köménymagot,alufóliával lefedték (ezt majd később leveszik) és 170 fokon betolták a sütőbe. Oldalas elintézve.

Most a köret kérdésében alakult ki parázs vita. Bálint óvatlanul rizst javasolt, erre majdnem kidobták az ablakon.  Magyar ember nem eszik rizst, oldalashoz pláne, egyébként meg nem volt otthon rizs. Ez  végül döntő érvnek bizonyult.  Palika megette volna kenyérrel az egészet, amikor megszólalt Totya.

-          Oldalashoz a nagyfaterék mindig speciális krumplisalátát csinálnak. Azt kéne megépítenünk, mert az kibaszott jó. Megpróbálok visszaemlékezni rá, bár lehet, a neten is megvan valahol.

-          Nem is tudtam, hogy nagyfaterod netezik. Ki se néztem volna belőle - mondta Palika.

-          Paraszt!

-          Azt tudom, de hogy netezik…Azé csak fejlődik a világ.

Ezt inkább ráhagyták, mert mint tudjuk Palikát nem az eszéért szerették.

Totya evett egy falat birsalmát, ivott egy korty sört, lehunyta a szemét, majd mint aki transzban van, monoton hangon diktálni kezdett:

-          A krumplit és a hagymát nem túl vékonyan felkarikázzuk, egy mélyebb tálba vagy tepsibe váltakozva, állítva felsorakoztatjuk, sózzuk, borsozzuk és felöntjük maradék hús-vagy zöldséglevessel, hogy majdnem ellepje. Ezután lefedve (fedő vagy akár alufólia) mehet be egy félórára a sütőbe. Ott a levest magába szívja és megfő. Ezután kivesszük, fedél le, tejföllel, reszelt sajttal bőségesen meghintjük, és néhány percre visszatoljuk a sütőbe. Kész.

Totya kinyitotta a szemét és álmatagon körülnézett.

-          Na, milyen a memóriám?

-          Az se rossz, de ez a recept meg egyenesen kolosszális. Csak nem macerás egy kicsit?

-          Ez? Krumpli, hagyma mindig van itthon, húsleves is maradt csütörtökről, a sajt-tejföl nem kötelező, de szerintem az is van. kezdjünk hozzá, megfő az oldalas alatt a rácson.

 

Krumplipucolás közben Palika – rá egyáltalán nem jellemző módon – egy javaslattal állt elő.

-          Van ennek az ételnek neve?

-          Hát, tulajdonképpen nincs, én nem tudok róla, vagy csak krumplisaláta

-          Akkor lehetne Gyökerek-saláta?

-          Miért pont gyökerek? Nincs benne egy szem gyökér sem.

-          Hát mert ez a Totya nagyfaterjáéknak a salátája, és ha mi elkészítjük, akkor visszanyúlunk a Totya gyökereihez, nem?

-          Palika, hogy neked mennyi eszed van! Egyszer ezért fognak elrabolni. Még jó, hogy úgy egyébként nem látszik. Gyökerek-saláta. Az ész megáll.

 

És pucoltak tovább szótlanul.

 

 

211 komment

süti beállítások módosítása