Már megint éhesen mentem vásárolni, ami nagy hiba. Vissza kellett vinnem egy akkumulátort a madarasba, ami egy év után feladta. Az ügyfélszolgálat kérdés nélkül visszavette, és kifizette a vételárat (több, mint egy éve vettem, de most döglött be).

Ez persze nem indok, hogy bemenjek körülnézni. Naná, hogy egy szép darab kékúszójú tonhal kacsintott rám a halpultból. Ott nem maradhat!!! Vettem még zacskós levest (kövezzetek meg, de télen kell), valamint találtam XXL-es csomag petrezselyemlevelet, ami éppen jókor jön a churut készítéséhez - vettem is közel fél kilót!

Hazaérve minden fűszert a helyére tettem (mert azt is vettem - fogytán volt). Vettem egy kis spárgatököt is, de a gondolataim a tonhal körül keringtek. Valamit kéne főzni belőle! Jött az ötlet: Tom Yum leves hallal! Van friss csili a kertben, van alapanyag a csodahüttőben és itt a hal. Összeszedtem hát:

• 25 dkg friss kékúszójú tonhal szelet (a másik 25 dekát lefagyasztottam.)
• 1 szép sárgarépa apró zsüliennre vágva
• 2 szál citromnád a fagyasztóból (aka csodahüttő)
• 10 Kaffir Lime levél (ugyanonnan) valamint
• 1 szép méretes galanga gyökér, szintén csodahüttő
• 1 dl húsleves alaplé sürítmény
• 1 dl csontlé sürítmény
• 1 ökörszív paradicsom az utolsók közül
• 1 ek tamarind szósz
• 1 lime leve
• 1 lilahagyma
• 10 vegyes csili a kertből (főleg az apróbbak)
• 2 girizd fokhagyma
• 3 ek osztrigaszósz (elfogyott a halszószom...)
• 1 marék szárított fafül gomba
• 1 kis marék "illatos gomba" a Culináris szerint (valójában szárított Shiitake, ami nagyon rágós)
• 10 cm2 alga, mert miért ne
• 1 mogyorónyi ghí
• 1 borsónyi a churut alapból, mert nem elég a lime
• só

Ezek egy része már feldolgozva kerültek a képre, de majd később lesz riport a feldolgozásról is.

Mivel ez alapvetően egy csípős-savanyú leves, és csak egy lime-ot találtam idehaza, valamint épp most teszteltem a churut savanyúságát, gondoltam, az passzolni fog a levesbe (sürített tejsav). A csepp ghível felforrósítottam, amibe beleszórtam a felaprított mini csiliket. Hú, ne tudd meg milyen gyorsan szaladtam ki a friss levegőre! Azok a centi hosszú, milliméter átmérőjű paprikácskák nagyon erősek!!! No de a Tom Yum leves is nagyon erős, ezért visszajöttem, és bekapcsoltam a konyhai elszívót :) Jól lepirítottam, majd hozzáadtam egy teáskanálnyi tamarind szószt (savanyú-édes paszta). Felöntöttem azonnal egy liter vízzel, mert már nagyon köhögtünk ... Gyorsan hozzáadtam a szárított gombákat is.

Beleöntöttem a Tom Yum alapfűszereit a lébe: citromnád, galanga és kaffir lime levél. Hozzáadtam a fagyott alaplé sürítményeket, amiket épp a napokban készítettem. Felforraltam, és továbbra is köhögtünk. Azért a csilimagokat talán nem kellett volna beletenni? Belecsurgattam 3 ek osztrigaszószt a halszósz helyett, de még egy tk sót is kért a lé.

A Tom Yum alapfűszerei:

• 4-10 Bird Eye csilipaprika (azok a picik a legaljasabbak!)
• 10 kaffir lime levél
• 3 centis galanga gyökér darab (ez fagyasztott)
• 2 fagyasztott citromnád, mert lusta voltam a kertben levadászni a frisset.

Mindössze ennyi. Még egy kis lime leve kell hozzá savanyításként.

A citromnádat klopfolóval összezúztam. A lime levelet összetépdestem (jobban kiadja az aromáját). A galanga(l) gyökeret 1 mm vastag szeletekre vagdostam. Ez gyömbérrel NEM helyettesíthető! A csiliket pedig felaprítottam picire.

A paradicsomot lehámozva adtam a léhez, mert a héja itt nem kívánatos. A shiitake gombák elkezdtek rehidratálódni, szintúgy a fafülgomba. A sárgarépa-zsülien itt várja, hogy a leves elkészüljön, mert azt csak éppen felforrósítani szándékozom. Legyen ropogós! A tonhalat meg falatnyi kockákra vágtam.

A lében jól kifőztem az illatadó anyagokat. Amikor már nem fulladtam a csípéstől, ellenőriztem az ízt, és mehetett bele a hal. Azért a tamarindból kért még egy nagy teáskanálnyit. Vagy 10 perc is kellett a tonhalnak, hogy átfőjön - az ízből ítélve akár ponty is lehetne! Ekkor beleszórtam a sárgarépát és a felkockázott lilahagymát. Ezt már nem főztem tovább.

Tálalásra kész az étel: átfőtt hal, ropogós sárgarépa és lilahagyma, valamint roppant csípős lé. Ez így a tökéletes!

A kedvenc ázsiai tányérkámban szolgáltam ki magam:

Ezekkel a távolkeleti kanálkákkal is tudok kanálképet készíteni ...

A leves tökéletes lett. Az kell mondanom, hogy authentikus is, hisz minden hozzávaló benne volt. Az egyetlen kakukktojás a churut kezdemény, amivel savanyítottam - kevés lime lévén csak itthon.

Megkínáltam a szomszédasszonyt is, aki nem tiltakozott! Pedig igencsak csípősre sikerült ...