Sikerült ültetnem és nevelgeni két csomónyi thai citromnádat. Már csak ki kéne próbálni!
Szerencsére van lefagyasztva is, meg minden autentikus hozzávaló megtalálható a csodahüttőben.
Az összetevők:
- 5 dkg csirkemell (a "gai" a leves nevében)
- 2+1 szál lemongrass (citromnád, fenyérfű? Cymbopogon citratus)
- 1 darabka galangal gyökér (gyömbér NEM helyettesíti)
- néhány erősebb csilipaprika
- 2 dkg szárított fafül gomba
- 6 kaffir lime levél
- 1 lime leve
- 1 pici paradicsom
- 1 sárgarépa
- 1 újhagyma
- 1 fél vereshagyma
- 1 tk házi csilipaszta
- 1 tk tamarindszósz
- 1 ek ghí
- 1,5 l maradék kacsaaprólék leves (csak a leve)
- 1-1 tk halszósz, osztrigaszósz
A csiliket felvagdostam, a fényképezőgép makrofókuszát meg elállítottam, de azért a paprikákat a csilipasztával a forró ghíben pirítottam. A kis hagymát apróra kockáztam, és az is ment a zsiradékba. A citromnádat a kés fokával megzúztam, és 3-5 centis darabokra vágtam. Ezt ki kell majd venni a levesből, de legalábbis nem ehetőségére fel kell hívni a figyelmet. A galangalt is felkarikáztam, meg előkészítettem a lime levelet. Ezek a fűszerszámok adják a Tom Yum leves jellegzetes ízét - csupa citrusos illat és íz (ahogy a később belefacsart lime lé és a tamarind is). A pirinyó csirkemell darabot felkockáztam, mert kell valami kevéske hús is a levesbe.
A sárgarépát kb 3mm vastag gyufaszálakra aprítottam, a paradicsomot csak összevágtam. Ezeket mind a lábasba tettem a megpirult hagymára. A fafülgombát kis forró vízbe tettem, hogy rehidratálodjon és hozzákevertem a tamarind pasztát, ami az erősen savankás ízével járul hozzá a leveshez.
Gyorsan kimentem a kertbe leszedni egyet a saját citromnádamról, meg lecsíptem két pici Aji Charapita csilipaprikát is, mert az nagyon aromás ízű.
Ez a citromnád is ment két darabban a lábasba, ahol már szépen kifehéredet a csirkemell. Belekerült még a lime levél, és egy fél lime leve is. Hozzáöntöttem a kacsaleves levét és a fafülgombát a tamarindos áztatólevével.
Már csak a folyékony ízesítők voltak hátra. A halszósz felelős a sósságért, a lime és a tamarind a savanyú ízért, az osztrigaszósz pedig egy kis tenger illatot varázsolt bele.
A levest addig főztem, amíg a sárgarépa még roppanós maradt - ez mintegy 10 perc volt. Ezalatt a csirke is kiadta az ízét a levesbe, és megfőtt a gomba is.
Csak azokat a fűszereket szedtem ki, amelyeket elsőre megláttam tálalás előtt, de azért maradt is benne egy kevéske. Szinte pillanatok alatt megettük a levest.
Még a legnagyobb kánikulában is frissítő volt a forró, csípős, ám savanykás és citrusos leves, amibe betétként a felkarikázott újhagyma került.