Egy csodás örmény fűszer - egyesek az örmények leveskockájának is nevezik. A székelyek is átvették, így érkezett hozzánk is.
Hozzávalók:
- 3 liter nyers házi teljes tej
- 4 nagy marék petrezselyem
- 2 nagy marék zellerlevél
- 1 nagy marék csombor
- 1 négyliteres befőttes üveg
- géz vagy tüll, amivel elzárjuk a tejet a bogaraktól
A tejet az elején kell beszerezni, a zöldségeket csak amikor a tej annyira megaludt, hogy savanyú, mint a citrom, és nem ugrik össze, ha felforraljuk. Ez kb 25-40 nap, időjárás, tej, és a levegőben szállongó gombaspórák függvénye.
A tej felét fel kell forralni, kihűteni, majd összekeverni a másik felével, és egy gézzel lekötött pontméretű befőttesüvegbe tölteni. A keveréket minden nap reggel és este fel kell kavarni, hogy a tejszín ne csapódjon ki a tetején. Az alvadás folyamán a savó szépen látható rétegben helyezkedik el, ami egyre feljebb megy az edényben. Amikor eltűnik, az anyag kész a besürítésre.
A mai nappal kezdem, és naplószerűen vezetem a mérföldköveket.
1. nap:
Beszereztem a hozzávalók egy részét, 3 liter házi tejet.
Ebből 1,5 litert felforraltam, majd lehűtöttem, és összekevertem a másik másfél liter nyers tejjel. Egy jóképű 4 literes üvegbe öntöttem, és a dolgozószobámban helyeztem el, hogy minden nap eszembe jusson reggel és este felkeverni. Ezt 6 hétig kell csinálnom. Addig valószínűleg megerősödik a petrezselyem és a zeller annyira, hogy nagyobb mennyiséget learathassak belőle a churuthoz. Csombord (csombor, borsikafü) kell még hozzá, azzal van a fél veteményes díszítve :)
2. nap:
Reggel már sűrű volt a tej, amikor felkavartam. Este viszont kicsit lágyabb volt, megjelent az alján a savó. Ezalatt az szokásos aludtejem éppen tökéletes lett - ment a hűtőbe!
3. - 12. napok: A savó nap mint nap egyre magasabban vált ki, de azért becsületesen megkavartam reggelente. Este már többször is elfelejtettem. A 10.-12. napokon nem kavartam, mert elmentünk kicsit nyaralni. Ez szerencsére nem rontotta el a levet, már eléggé savanyú lett! A savó feletti réteg kicsit összeállt, de a keveréssel még sikerült szétválasztani.
Újabb négy nap eltelt. Rendesen kavargatom legalább egyszer naponta. A kánikula miatt persze sokkal magasabb a hőfok, mint az ajánlott, és már savanyúbb, mint a citrom. Jól látható, hogy a savóréteg egyre vékonyabb.
Eltelt még két hét, de már nem nagyon változott az aludtejben semmi. Volt, hogy elfelejtettem megkeverni, de nem bántódott meg.
Mivel már az ötödik hét végefelé tartottam, úgy határoztam, hogy most pedig kifőzöm. Feleségen nincs itthon, nem fog a szagok miatt reklamálni. Lementem hát a veteményesbe, és szedtem petrezselymet, zellert, csombort meg egy pici lestyánt.
Alaposan megmostam a zöldségeket, homok nem kell a churutba. A csombor kivételével mindent felaprítottam.
Sőt! Még a zellerszárat és a petrezselyemszárat is összeszecskáztam, de ezeket a késes robotgéppel pépesítettem is.
Az így előkészített zöldségekkel kiköltöztem a teraszra az indukciós rezsóhoz.
Fele aludtejet öntöttem egy nagy teflon serpenyőbe (sajnos a réz habüst nem működik az indukcióson). Beletettem a csomborcsokor felét, és szép lassú teljesítményen (200W) szépen besürítettem. Azt nem vártam meg, hogy a csomborra ráragadjon a sürítmény, időben kivettem. A zeller és petrezselyem levelek felét belekevertem, és azzal teljesen besürítettem. Az így keletkezett masszát egy műanyag dobozban félretettem.
Az aludtej másik felét is feltettem a maradék csomborral. A maradék zöldségekkel ezt is sűrűre főztem, majd belekevertem a dobozban félretett első adagot is. Ezt már együtt főztem olyan sűrűre, hogy formázni lehetett.
Ebből a masszábol kézzel meglehetősen amorf formájú kúpokat készítettem.
A kúpokat egy rácsra helyeztem, hogy mindenhonnan járja a levegő. Egy szúnyoghálóba csavartam az egészet - a legyektől védendő, majd egy deszkán leköltöztek a garázsba száradni (állítólag az is lesz vagy egy hónap).
Eltelt újabb 6 hét, mikor eszembe jutott, hogy megnézzem. Szép kemények voltak, a penetráns illat eltűnt, csak jó churutszaga volt.
Azóta egy dobozban várják, hogy kipróbáljam pl. egy fejtett bablevesben.
Bableves nem, de egy fejtettbabfőzelék megérkezett.
Egy felhasználási módja, hogy finom reszelőn izlés szerinti mennyiséget reszelünk símán a leves tetejére, majd elkeverjük. A másik, hogy a tányér aljára teszünk két kanál tejfelt, amire ráreszelünk egy csapott evőkanálnyit a churutból:
Majd rámerjük a forró levest (jelen esetben a forró fejtettbabfőzeléket).
Süllőcske részletesen ismertette a felhasználását is, nem csak a készítését két posztjában. Azért látszik, hogy szobrász is, az ő kúpjai sokkal szebbek voltak!