Márciusban már megbolondulok a spenótpüréért! Annyit meg tudnék enni, amennyi nincs is :)
Szerencsémre olyan sok terem minden tavasszal, hogy dobozszám tudom már elõkészítve lefagyasztani, oszt egész évben foglalja a drága helyet a mélythûtõben.
Szerencsére még azelõtt lecsapok rá, mielõtt útban lenne :)
Most is elõvettem az elsõ dobozzal, hogy ezt most megfõzöm. Kivételesen nem készült fénykép az hozzávalókról, de azért leírom:
- 1/2 kg darabolt és párolt spenótlevél (ez most szárastul)
- kb 1 liter friss házi tej
- 3 ek zsír
- 3 ek liszt a rántásnak
- 4 girizd fokhagyma
- 20 dkg prézli (amit végül nem használtam)
- 1 ek õrölt bors
- 1 tk só
- 2 dkg vaj a tojás sütéséhez
- 2 XL-es tojás
- 10 tekerés frissen õrölt bors a tojásra
Nekiláttam a rántás készítésének. Valamiért én disznózsírral szeretem a legjobban a spenót rántását. Világos zsemle színûre lepirítottam. A fokhagymát feldaraboltam kicsire, és a rántásba tettem. Amikor már mindent elöntött a sülõ fokhagyma illata, fogtam a doboz spenótot és beletettem a rántásba (elõtte azért kiolvasztottam...)
Belekevertem a rántásba a spenótot, maj elõször kisebb mennyiségû tejjel öntöttem fel, hogy a rántást csomómentesre tudjam keverni. Ezután az egész üveg tejet beleöntöttem (ez se volt sovány: 4,2%-os tejet kapok az Inárcsi Sajtmanufaktúrától). Belenyomtam a botmixert és pürésítettem.
Egy mini serpennyõbe tettem a vajat. Lassú tûzön melegítettem, miközben liberálisan megszórtam frissen darált borssal. Nagyon szép ez a tojás (a solymári terményboltból hozzuk). Addig sütöm, míg a fehérje kezd megkeményedni, de a sárgája még folyik.
Közben összeforraltam a tejjel a spenótpürét. Kiszedtem magamnak egy nagy tányérnyit a pürébõl, amire rácsúsztattam a tükörtojást. Kiváncsiságból belekanalaztam a maradék tepertõmet a pürébe.
Ez egy nagyon jó ötlet volt, mert mintegy levesbetét szerepelt, és lehetett enni a pürét spenótlevesnek :)
Ez a fazéknyi fõzelék 3 napig kitartott, mert csak én ettem :))
Az utolsó 100 komment: