Márciusban már megbolondulok a spenótpüréért! Annyit meg tudnék enni, amennyi nincs is :)

Szerencsémre olyan sok terem minden tavasszal, hogy dobozszám tudom már elõkészítve lefagyasztani, oszt egész évben foglalja a drága helyet a mélythûtõben.

Szerencsére még azelõtt lecsapok rá, mielõtt útban lenne :)

Most is elõvettem az elsõ dobozzal, hogy ezt most megfõzöm. Kivételesen nem készült fénykép az hozzávalókról, de azért leírom:

• 1/2 kg darabolt és párolt spenótlevél (ez most szárastul)
• kb 1 liter friss házi tej
• 3 ek zsír
• 3 ek liszt a rántásnak
• 4 girizd fokhagyma
• 20 dkg prézli (amit végül nem használtam)
• 1 ek õrölt bors
• 1 tk só
• 2 dkg vaj a tojás sütéséhez
• 2 XL-es tojás
• 10 tekerés frissen õrölt bors a tojásra

Nekiláttam a rántás készítésének. Valamiért én disznózsírral szeretem a legjobban a spenót rántását. Világos zsemle színûre lepirítottam. A fokhagymát feldaraboltam kicsire, és a rántásba tettem. Amikor már mindent elöntött a sülõ fokhagyma illata, fogtam a doboz spenótot és beletettem a rántásba (elõtte azért kiolvasztottam...)

Belekevertem a rántásba a spenótot, maj elõször kisebb mennyiségû tejjel öntöttem fel, hogy a rántást csomómentesre tudjam keverni. Ezután az egész üveg tejet beleöntöttem (ez se volt sovány: 4,2%-os tejet kapok az Inárcsi Sajtmanufaktúrától). Belenyomtam a botmixert és pürésítettem.

Egy mini serpennyõbe tettem a vajat. Lassú tûzön melegítettem, miközben liberálisan megszórtam frissen darált borssal. Nagyon szép ez a tojás (a solymári terményboltból hozzuk). Addig sütöm, míg a fehérje kezd megkeményedni, de a sárgája még folyik.

Közben összeforraltam a tejjel a spenótpürét. Kiszedtem magamnak egy nagy tányérnyit a pürébõl, amire rácsúsztattam a tükörtojást. Kiváncsiságból belekanalaztam a maradék tepertõmet a pürébe.

Ez egy nagyon jó ötlet volt, mert mintegy levesbetét szerepelt, és lehetett enni a pürét spenótlevesnek :)

Ez a fazéknyi fõzelék 3 napig kitartott, mert csak én ettem :))