Kedvenc roma pultosommal "főzőcskéztünk" múltkoriban. Szájkarate volt természetesen. Ő említette a púpos hús nevű ételt, nagyjából el is mondta, hogyan készül. Itthon utánaolvastam, de valahogy nem akart összeállni a kép. Volt mindenféle recept gombával és paradicsommal, akadt ananászos, meg az ördög tuja, még milyen. Legközelebb rákérdeztem. Közölte velem, hogy mossam ki a fülem, mert ő búbos húst mondott. Ekkor állt össze a kép. Ez az étel tulajdonképen a töltött dagadó kevésbé munkaigényes változata. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne volna jó, sőt! Igazán remek fogás. A púp összeállításánál mindenki nyugodtan hagyatkozhat a saját változatára, egyetlen megoldás sem lehet eretnek.
Most következzék az én változatom.
Hozzávalók:
- 6 szelet csontos tarja
- 5 zsemle
- 1 jó fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 10-12 dkg kolozsvári szalonna
- 30 dkg csirkemáj
- kevés sertészsír
- 15 dkg olvadós sajt
- 4 tojás
- 3-4 dl tej
- 1 jókora csokor petrezselyem zöld
- őrölt fekete bors
- só
A húst előző nap kiklopfoltam, megsóztam és éjszakára a hűtőbe tettem.
Másnap a zsemléket tejbe áztattam és alaposan kicsavartam.
3 tojást keményre főztem.
Az apróra vágott szalonnát megpirítottam, majd a kisült zsíron a felkockázott hagymát megdinszteltem.
A petrezselyem levelét felaprítottam a szárát félretettem.
A zsemléket és a csirkemájat ledaráltam. Hozzádaráltam a hagymás szalonnát és a petrezselyem szárát is.
A ledarált anyagot sóztam, borsoztam, hozzáadtam a lereszelt fokhagymát és a petrezselyem levelet, majd ráütöttem a tojást.
Összekevertem az egészet. Lehetett volna homogénebb is a massza, de azért így is elment.
A tepsi aljába is zsírt tettem, rájuk fektettem a hússzeleteket. A húsokra tettem egy-egy félbevágott kemény tojást. (Esküszöm, csak elfelejtettem fotózni.) A tojásra halmoztam egy jó adag tölteléket.
Fóliával lefedve másfél órán át sütöttem hármas fokozaton.
A sütőből kivéve leszedtem a fóliát. A töltelékre felszeletelt cheddar sajtot fektettem.
A sütőbe visszatéve kb. húsz perc alatt rápirítottam a sajtot.
Egy kis bónusz répával felturbózott mexikói zöldséges rizst főztem hozzá.
Meglehetősen időigényes, cserébe roppant kiadós és igen finom étel. Azért, ha elborul az agyam, talán kipróbálom ananásszal is.