Itt az ősz, mindenféle zöldség kapható majdnem elfogadható áron (meg egy pár meg is terem a veteményesben). Ezekből ilyentájt szoktunk eltenni télire - sokat.
Mivel a fagyasztóban ennyi hely nincs, leginkább szárítjuk az alapanyagokat. Vegetát mi nem használunk, marad a leszárított reszelt zöldség.
Van egy nagy aszalógépünk, azt két menetben töltjük meg. Az alap mindig a nagy zöldségleves összetevői:
- gyökér
- sárgarépa
- zellergumó
- karaláb
- kápia paprika
- petrezselyemlevél
- zellerlevél
- póréhagyma
- paprikacsuma
Ezekből akkor vásárolunk be, amikor már kifizethető! Idén a póréval kezdtük - abból elég bele egy tálcányi. Ugyanez igaz a kápia paprikára is. A zellergumóból is lesz egy tálca - elég erőteljes aromája van.
Persze azt is lereszeljük a káposztareszelő fejjel a robotgépben. Karaláb is csak egy tálcányi - nem túl jellegzetes íz. Sárgarépából persze kerül vagy 4 tálcányi.
Jutott egy szűk tálcányi újhagymaszár is. A maradék 4 tálcát fehérrépával (petrezselyem gyökérrel) töltjük meg. Ez a torony két napig megy, mire a benne lévő sok kiló zöldség kopogósra szárad. Különösen, hogy esett éjjel az eső, amitől a páratartalom elég magas lett a levegőben. Persze a gyökereket megmostuk és lehámoztuk. Az összes hámozék egy nagy fazék vízbe került némi friss fűszerrel.
Ezt a hámozékot főzöm vagy két órát, hogy minden ízt kinyerjek belőle.
A megfőtt zöldséghéj levét leszűrtem, és tizedére besűrítettem (kicsi az a "csodahüttő", hogy ennyit sürírés nélkül tároljak!) 80 és 40 ml-es tégelyekbe kimertem.
A végén pedig felcimkéztem, hogy tudjam mi van benne, és betettem a csodahüttőbe lefagyasztani.
A leveles zöldek egy második menetben kerültek szárításra, mert csak tíz tálcánk van ... A megszáradt zöldségeket egy nagy lavórban összekevertük, és befőttes üvegekbe töltöttük, ahol a sötét kamrában szépen elvannak, míg el nem fogynak.
Ebből a keverékből kevés kell egy-egy levesbe, de nagyon jó ízt és illatot ad neki. A fiam még a rizsfőző vízhez is ad egy evőkanálnyit!