Az úgy történt, hogy a boltokat járva megakadt a szemem 3 szép szelet tarján. Tán a legszaftosabb hús, ezt haza kell vinni. Tűnődtem, hogy mit készítsek belőle, merthogy nem volt sok - mindössze fél kiló.

Végül a cigánypecsenye mellett döntöttem, mert már száz éve nem főztem (na jó, 5 éve ...), és nagyon kevés étteremben lehet jót kapni, így nem is ettem.

Emlékezetem felfrissítésére a nethez folyamodtam. Itt megtaláltam pontosan azt , amiképp én is készítettem anno a pecsenyét. Mivel motoroskonyhája leírt mindent arról, hogy hogyan lehet elrontani, ezért nekem már csak a reprodukció és annak bemutatása a feladatom.

Kellett hozzá (2-3 adag):

• 3 szelet kisujjnyi vastagságú sertéstarja (állítólag a mangalica a legjobb, de nekem olyan nem jutott)
• 3 vastagabb szelet finom füstölt szalonna
• 4-5 girizd fokhagyma
• 4 ek olaj (akár oliva is lehet)
• 2 ek mustár (kétféle: dijoni és magos)
• 1 tk majoranna
• 1 tk oregano
• 1 tk fűszeres só
• 8 tekerés bors
• 2 ek pirospaprika (Farkas András féle)
• 1 tk Aji Cristal csilipaszta (csípős, a képről lemaradt)
• 2 nagyobb krumpli a köretnek
• 1 kisebb vereshagyma
• 1 nagy fakanál kacsazsír

Kicsit sok a fűszer, de ebből jut majd a krumplira is, meg a húst is pácolom.

Először is belekanalazom az olajat egy mélyebb tálkába. Ráreszelem a fokhagymát, hozzáadom a mustárokat, a paprikát és a majorannaféléket. Tekerek rá borsot és a köményes sóból is bőven. Ezt a kulimászt alaposan összekeverem.

Elkezdem a húsokra kanalazni a pácot - nem takarékos módon. Egy pontméretű jól záródó műanyag doboz alját is megkenem, majd ebbe a dobozba rétegezem a szeleteket.

A szalonnát kb félcentis szeletekre vágom és beirdalom, hogy szépen ki tudjon sülni. Mivel nem ma fejezem be az elkészítést, ideiglenesen a húsos dobozba teszem a szalonát is. Ment is a lezárt doboz a hűtőbe pihenni másnap délelőttig.

Eljő a másnap - történik semmi. Még három napig a hűtőben pácolódott (mert elfeledkeztem róla), mire a húst kivettem a hűtőből, hogy szobahőmérsékletre felmelegedjen. Ideje nekilátni a köretnek, ami kockára vágott krumpli és aprított hagyma keveréke lesz fűszerezve és zsíron megpirítva (ilyen kis mennyiséget tepsiben nem szívesen sütök, bár az finomabb).

A kacsazsírból egy nagy fakanálnyit egy serpenyőbe tettem. A kockázott és enyhén fűszerezett krumplit a forró zsírban pirítottam a teraszon. Amikor már volt pirosbarna oldala némely kockának, hozzákevertem a kis felkockázott hagymát is. Szépen meg is pirult minden!

Csak arra nem számítottam, hogy míg magára hagytam a serpenyőt, az alja kicsit odapirul.

A maradék zsírba tettem a szalonna szeleteket - nem árt annak a krumpli fűszeres zsírja. Amikor a szeletek kitekeredtek kakastaréjnak, megfordítottam. A végén tányérra szedtem a szalonnát.

A fennmaradó forró zsírba tettem két szeletet a húsból (pont elfértek), amit 3 percig nagylángon sütöttem. Megfordítottam, és újabb 3 perc elég volt, hiszen ez pecsenye lesz, nem rántott karaj! Kiraktam a két szeletet a szalonna mellé, majd a harmadik szelet is hasonlóan készült el.

Feltálaltam magamnak a pecsenyét egy paprikázott kakastaréjjal és egy nagykanál pirított krumplival. Ezt a képet azért szégyeltem volna nyitóképként a posztba illeszteni :(

Krumpli és hús, szalonna és ecetes uborka falatokat vágtam és seperc alatt megettem.

A maradékot eltettem estére, meg másnapra. Akkor is tökéletes volt!

Nem ártott meg a húsnak a soknapi pácolás ...