Találtam a csodahüttőben egy adag marhahátszínt, ami oly világos volt, mintha borjú lenne. Szelethúsnak nem akartam megsütni.

Végül egy alaposan megfűszerezett ragura esett a választásom, hisz most vannak a zöldfűszerek az aromájuk csúcsán.

Nem is gondolkodtam sokat, fogtam az ollót és kicsit megritkítottam a veteményest:

• 75 dkg marhahátszín
• 3 szelet bacon
• 5 vékony szelet füstölt karaj
• 2 lilahagyma
• 6 girizd fokhagyma
• 3 cm hegyes csípős paprika
• 3 cm zöldpaprika
• 1 tk köménymag
• 1 tk frissen darált bors
• 1 ek görög fűszerkeverék (felirat nélkül)
• a veteményesből gyűjtött fűszerek:
  
  • oregano
  • zsálya
  • zeller
  • petrezselyem
  • lestyán
  • kakukkfü
  • 2 Ananász illatú zsályalevél
• 2 ek kacsazsír
• 4 dkg paradicsompüré
• 3 dkg Ancho chilipaszta
• 1 dl száraz fehérbor

Lereszeltem a fokhagymát, felaprítottam a zöldfűszereket és felkockáztam a bacon szeleteket. A serpenyőben felforrósítottam a zsírt, majd lesütöttem benne a bacon kockákat. A karajszeleteket hosszúkás csíkokra, majd másfél centis darabkákra vágtam, amit hozzáadtam a serpenyőhöz.

Amíg a karaj is átsült, felaprítottam kis kockákra a lilahagymákat. Ez is ment a zsírba dinsztelődni. Amíg a hagyma szaunázott, a húst felvágtam kb centis csíkokra. Amikor a hagyma elkészült, belekevertem a reszelt fokhagymát is. Szinte azonnal ment mellé a csíkozott hús, amit megszórtam kevés sóval és a száraz fűszerekkel. Alaposan lepirítottam és zsírjára sütöttem a húst.

Kis vízzel felöntve még vagy háromszor visszasütöttem zsírjára, majd a végén a deci borral öntöttem fel. Közben egy másik serpenyőben lepirítottam 15 dkg rizst, szórtam rá egy picit a görög fűszerből, meg meg is sóztam. 3 dl zubogó forró vízzel öntöttem fel és letakartam. 10 perc főzés után elzártam alatta a lángot és becsomagoltam konyharuhába a serpenyőt.

Gyorsan felvagdostam a kosszarv paprikát vékony karikákra, és a zsályalevelet is felvágtam a zöldfűszerekhez. Felkockáztam a zöldpaprikát is. A hús alól teljesen elforraltam a bort és beleszórtam a zöldpaprika kockákat. A rizsre vágtam petrezselyemlevelet apróra, és belekevertem - amúgy is fel kellett lazítani kicsit. A húsra reszeltem egy kevés citromhéjat, mivel találtam még biocitromot a hűtőben. Jól megkevertem, majd kanalaztam bele a csilipasztából és a paradicsompüréből is.

A zöldfűszerekkel megszórtam a húst és még egy kis paradicsompürét is kanalaztam hozzá. Végezetül felöntöttem egy bő decinyi vízzel és összeforraltam.

Kiültünk a teraszra ebédelni. A rizst csak úgy belekapargattam a tányérokba.

A ragus serpenyőből azért már szedőkanállal vettünk a rizs tetejére.

Én tettem egy kanálnyi tejfelt is a tányéromra valamint ecetes uborkát is adtam az ételhez (lásd nyitókép). Remek szaftos lett a ragu, a zöldfűszerek kavalkádja teljesen elkábított.

Kicsit savanyú volt az íze: nem kellett volna annyi paradicsompüré bele ...

Jutott másnapra is bőven!