Magyarán csirke fokhagymás diómártásban. Grúz nemzeti étel. Bazhe néven létezik vörösborecettel vagy gránátalmalével készült változata. Tahinivel főzve a levantei konyha egyik fogása. Az egyik Internetes böngészés közben bukkantam erre az ételre. Az ördög tudja, mit kerestem éppen, mikor a Google feldobta, hogy akik ilyesmit kerestek, azok keresték még ezt és ezt. Mi baj lehet? - gondoltam, megnézegettem sorban őket. A többi annyira nem érdekelt, de ez felkeltette a figyelmemet. Az összeállítás kicsit szokatlannak tűnt, de ez nem vette el a kedvemet. Az Ünnepek előtt nagyon szép diót kaptam, igen jutányos - 2300 Ft/kg - áron, ami aztán érdeklődés hiányában mind egy szemig megmaradt. Betettem a fagyasztóba, ott várja a feltámadást. Ez a fogás éppen kapóra jött, hogy elhasználjak belőle valamennyit.
Az egyetlen, ami piszokul zavart a hozzávalók között, a koriander levél volt. Vettem hát egy jó csokor petrezselyem zöldet és azzal helyettesítettem. Bizton állíthatom, cseppet sem lett rosszabb tőle.
Hozzávalók:
- 1-1,2 kg csirke (comb)
- 15 dkg dió
- 1 csokor petrezselyem zöld
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 kisebb vöröshagyma
- 1 csili
- 0,5 l csirkehús alaplé (kockából)
- 1 citrom leve
- 2 evőkanál liszt
- 1 evőkanál étolaj
- só
A csirkecombokat előző nap megtisztítottam, megmostam és lecsepegtettem. Vékonyan megsóztam és a hűtőbe tettem éjszakára.
Összeállítottam a diós krémet. Ehhez a művelethez bátran használhatunk késes aprítót vagy egy blendert, én másik utat választottam. A diót a diódarálón ledaráltam. A fokhagymát a csilit és a petrezselyem zöldet a mozsárban némi húslevessel pépesre daráltam.
A masszát összekevertem a darált dióval.
A húst - kevés olajon - két részletben megpirítottam, majd az edényből kivéve félretettem. Fontos, hogy a húsdarabok ne érjenek össze, mert akkor nem pirulnak, hanem párolódnak. Szóval vagy nagyobb serpenyő kell, vagy kevesebb hús, vagy több részletben kell sütni.
A visszamaradt zsiradékon megpároltam (nem pirítottam) a hagymát.
Megszórtam liszttel, kicsit megfuttattam, majd felöntöttem a maradék húslével. Csomómentesre kevertem és kicsit kiforraltam.
A hagymás rántáshoz adtam a diós keveréket, ráfacsartam a citrom levét és homogénre kevertem.
A mártásba beleigazgattam a csirkecombokat és harminc percig fedő alatt pároltam.
Rizzsel tálaltam.
Valami elképesztően puha, ízes, szaftos lett a csirke és a mártás is hihetetlen finom volt. Egy kanálka elég volt belőle, hogy egy jó kupac rizsát megízesítsen, a fokhagyma dominált, de a citrom és a petrezselyem íze is jól érződött. Egy szó, mint száz, ez az étel bizony egy igen jó választás volt.