Tudom, vótmá! De ismétlés a tudás anyukája valamint egy újszülöttnek minden vicc új. És különben is nagyon szeretem a sárgaborsópürét - aka betonfőzeléket.
Roppant kevés alapanyag kell hozzá, de azok fontosak.
Miután találtam a csodahüttőben csülöklevet, összeszedtem a további hozzávalókat:
- 35 dkg feles sárgaborsó
- 3 dl besürített csülöklé húsvétról
- 3 dkg pácolt tokaszalonna (ganciale), hogy az is fogyjon
- 1 púpos ek liszt
- 1+3 vereshagyma
- 1 mk pirospaprika
A sárgaborsót már beáztattam pár órája, amikor nekiláttam a főzésnek. A szalonnát apró darabokra vágtam, és a bőrével együtt a tottyos lábaskába tettem a zsírját kisütni. Ezalatt felaprítottam egy hagymát kicsire, amit a pörchöz adtam dinsztelni. Végül belekevertem a leszűrt borsót is, rászórtam a kis pirospaprikát és felöntöttem a kiolvasztott és a másfél literre visszahigított füstölt lével. Sok folyadék kell a borsónak!
Amíg a borsó pici lángon lassan főtt (nem szabad nagylángra tenni, mert azonnal lekozmál - legalábbis nekem minden alkalommal), felkarikáztam a többi hagymát, és a liszttel megszórtam. Egy szitában leszórtam a felesleges lisztet és forró olajba téve pirosra-ropogósra sütöttem. Ezt azután papírtörölközőre terítettem, hogy a fölösleges olajat beigya.
Egy tányérnyi főzeléket feldíszítettem a ropogós hagymakarikákkal, és már ettem is.
Egy óra alatt megvolt az áztatást nem számítva.