Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a franciasaláta nem francia. Ő az orosz hússaláta húsnélküli változata. A franciák nem ismerik, az olaszok imádják, ezért ők genovai salátának nevezik, és Kréta szigetén Budapest saláta néven kapható. A Jégbüfé pedig bezárt, ahonnan régen beszereztem.

Miután az etimológián túlestünk, lássuk miért is készítettem: mert nem ettem évek óta, és végre el akartam készíteni saját kacsóimmal!

Nos akkor lássuk, mi kell hozzá:

• 20 dkg zöldborsó (mirelit, friss, konzerv egyaránt jó)
• 3 szál sárgarépa
• 1/4 kisebb zellergumó
• 2 kisebb alma (zölden tán még jobb is)
• 1 közepes főznivaló krumpli
• 20 dkg csemegeuborka
• 20 dkg morzsolt kukorica (izlés szerint)
• 1 hónapos retek (mert volt a hűtőben)
• 2 dkg vaj
• 1/2 citrom leve
• 1 nagy pohár tejfel
• 2 tojás sárgája
• 2 dl napraforgóolaj
• 1 ek mustár
• 1 kk cukor
• 1/2 dl fehérbor
• fehérbors, só, szerecsendió

A képen látható vegeta saját bio valami (szárított aprított leveszöldségek), de végül nem használtam. Lehet még karalábét, gyökeret, akár céklát is tenni bele - mindenki szabadon variálhatja az összetevőket.

A zellert, krumplit, sárgarépát felkockáztam kicsire (kb 1x1x1cm).

A zellert, sárgarépát és a zöldborsót (ha nem konzerv) a vajon feltettem párolni fedő alatt. Egy kis sót is szórtam rá, hogy levet eresszen.

Jöhet a varázslat: házi majonéz 30 másodperc alatt. Egy keskeny, magas keverőpohárba ütöttem a két sárgáját. ment bele egy evőkanál mustár, valami különleges darálható sóból (Schuhbeck) 6 tekerés, fél citrom leve és egy kiskanál cukor. Felöntöttem a két deci olajjal, majd beletoltam a botmixert az edény fenekére bekapcsolás NÉLKÜL! A botmixert a legalacsonyabb fordulatra állítottam, majd bekapcsoltam. Az oldalán látható, ahogy kialakul az emulzió. Szép lassan emelem a mixert, hogy felülről adagolja hozzá az olajat.

Úgy 15 másodperc múlva felérek a tetejére, amivel a majonéz kész is lett. A másik 15 másodperc a tojások beleütése volt :)

Ezalatt a répa megpuhult, beleszórom a lábasba a krumplit, aminek ilyen kicsire vágva pár perc is elég a megpuhuláshoz. Van még idő a majonéz tartárrá varázslásához, ami egy kis fehérbor, fehérbors, szerecsendió és tejfel hozzáadásával érhető el. Ízlés szerint adhatunk még kevés citromlevet hozzá, hogy jó pikáns legyen. Az iciri-piciri uborkákat felkarikáztam, az almákat meg felkockáztam. Még a kóbor retket is feldaraboltam, és az egészet egy nagy jénaiba tettem. A kukoricával felturbózott párolt zöldségeket is hozzákevertem a tál tartalmához.

A kiválasztott jénai pont befogadta az összes zöldséget.

Már csak a tartárt kell hozzáadni,

és egyenletesen elkeverni.

Szerencsém volt, a menet közbeni fűszerezés elégnek bizonyult. Tehettem volna még bele kapribogyót is, de most nem volt hozzá kedvem (nem jutott eszembe ...). Vendégségre szántam alapvetően, de én magam is belaktam belőle rendesen.

Nem lett olajos, sem nem nehéz. Az alma remek összetevő, nekem a zeller is izlik benne. Kapott egy nap összeérést a hűtőben, mielőtt felszolgáltam.