Na ezt most jól elneveztem, pedig nem is az ír Pan-ről szól a poszt :)
Szóval lévén Októberfeszt, mindenféle bajor kolbászkákat lehetett kapni. Azután piacon jártomban vettem még hozzá egyéb - kifejezetten grillezésre ajánlott - kolbászokat is.
Vendégeket vártunk, amihez az Ököruszály leves már elkészült, de a kolbászhoz kell valami körítés is. Lehetõleg könnyû! Ámde már napok óta felbukkan a gondolataimban a Northumberlandből származó Pan Haggerty, az angolok olcsó rakott krumplija.
A webet böngészve újabb változatokért, a BBC-n találtam a legfontosabb megjegyzést: remekül passzol a sült kolbászhoz!
Nahát akkor ezt készítem a kolbászhoz körítésnek! Mire befutnak - átsül a sütõben.
- 3 nagy krumpli (Mozart), 90 dkg
- 3 méretes vereshagyma (a harmadikat a feldolgozáskor adtam hozzá)
- 35 dkg mindenféle sajt, ami van a hűtőben
- 1 girizd fokhagyma
- 1/2 szerecsendió
- feketebors
- só
- 2 dkg vaj
- Az Eredeti Német V Szeletelő (született Börner Gyula - Benikuty kutatásai szerint)
- Káposztareszelõ a sajthoz
Meghámoztam a krumplikat, és a V gyaluval vékonyra szeleteltem. Igazság szerint elõ kellett volna vennem az újabbikat, mert ez már elég vastag szeleteket gyártott, az uborkagyalumat pedig a macska elszörmölte valahova.
Hamár íly ügyesen felszeltem a krumplit, egy piszokkal a 3 hagymát is karikákra szeltem vele (hámozás után, persze). A legnagyobb kerek jénaimat kikentem vajjal, úgy kevésbé ég bele a krumpli. Lehetne persze sütõálló serpenyõben is készíteni, ahogy az eredeti receptek ajánlják, csak az nekem nincs ...
Nomármost, a krumpli és a hagyma elõkészítve. A sajtokat kibontottam, a tekerõs sajtreszelõbe Maasdammer (ementáli jellegû) sajtot tettem, a finom kézireszelõbe egy kisdarab maradék parmezán került egy darab 6 hónapos káptalantótii sajt társaságában (hasonlítanak). A friss sajtokat pedig a durva reszelõ mellé helyeztem, hogy minden kéznél legyen.
A jénait kibéleltem egy réteg krumplival (az oldalát is), arra rászórtam a vékonyra vágott fokhagymát és egy réteg hagymakarikát. Reszeltem rá szerecsendiót és õröltem frissen több tekerés feketeborsot, végül mindenféle sajtokat reszeltem a tetejére.
A következõ réteget ismét krumplival kezdtem, de ennél már nem kellett a jénai oldalát is berakni, azt az elsõ menetben megtettem. Félvén, hogy száraz lesz esetleg az étel, egy kispohár joghurtot osztottam el a második sajtréteg tetején. Jó szolgálatot tett volna egy tubus krémsajt is (amivel Vaczak2 urat is boldoggá tettem volna), de azt még tegnap megettem.
Újabb réteg következett, amire már az összes maradék hagymát is rátettem, reszeltem a friss sajtból egy adagot, és betakartam a krumplival. Rá a jénai tetejét, és lökném be a 220 fokra elõmelegített sütõbe.
Na ja, de elfelejtettem a tetejérõl a sajtot! Gyorsan gyalultam egy adagot, mert szeletben szíveseben teszem rá, mint reszelve (másképp pirul meg).
Így már jó, akkor mehet ismét a sütõbe.
Az eredeti recept ekkor azt javasolja, hogy a lángon pirítsuk le az alját a krumplinak, mielõtt sütõbe tennénk, de ezt most elhagytam. 50 perc múlva levettem a jénai tetejét.
Visszatoltam a sütõbe tetõ nélkül.
Így a burkoló sajtréteget a grill alatt szép pirosra süthetem.
Befutottak a vendégek. Begyújtottam a grillt, amíg az Ököruszály levest ették. Rátettem a kolbászválasztékot.
Jutott is mindegyik félébõl mindenkinek. A krumpliból tortaszeleteket vágtam, saját mustárt adtam hozzá, hogy teljes legyen az élvezet, amikor beseprem a dícséreteket...
A krumpliban jóformán teljesen eltûnt a sajt, de a hagyma szépen megpuhult, ellentétben a krumpli egyes szeleteivel, amik még roppanósak maradtak. A csuda érti! Tény, hogy vastagabbra szeltem, mint máskor, de viszont 10 perccel tovább sütöttem. Ami igazán érdekes, hogy így sokkal jobban is izlett, mint a teljesen puhára párolódott krumpli!
Másnap gyors reggelire is ezt a könnyû ételt ettem :)
Tanulság: A sütnivaló kolbász csak véges ideig áll el a csodahüttőben. Fél éven túl ajánlatos megsütni a kutyának.
Jaaaa! A legjobb grillkolbász címet egy Nürnbergi kolbászka nyerte el. A csomagolást kidobtam, mielőtt fotóztam volna, de 10 darab, pirinyó, vékony, fehér rudacska volt benne...