vörösbor(de)minõségi olvasónktól:

Húúúst akarok! kiabált a hardverem.

Mi van itthon? Bogyiszlóiból lecsó már készen. Karaj szeletek.

De ne kelljen sokat piszmogni, ugyanakkor hasonlitson egy magyaros szûzhöz.

Elõ a tepsit, bele a húsokat és kétoldalán átsütni, legyen kis kéreg neki. Mégis úgy jobban érzi magát mint pucéran. Ne kelljen sokat mosogatni, ezért azonnal a tepsiben történt. Vegeta, kis liszt - lehet forgolódni. (Tudom, tudom, rendes ember az nem lehet, aki vegetát használ, és az más dolgokra is képes....)

Krumplit az uborkagyalun levékonyitottam,

és összekerevertem a lecsóval,

majd a húsokra öntve be a sütõbe.

Barátkozzanak ott egymással.

A hûtöben pedig a 2 dobozban a tiramisu várja a sorsát.

Amennyiben IFOR karonák fogyasztanák el, Akkor nyolcan de ha csak XS méretû próbababák akkor azok tizenhatan örülhetnek a minimum 10x10es tiramisu kockáknak.

És elkészült a nagy mû.

Állaga megfelelõ, íze kiváló.

Örülök, hogy a leegyszerüsítés ellenére nagyon finom lett.

A krumpli minden felesleges lét felhörpintett, de maradt kellemesen szaftos az étel.

A hús átadta tudását a lecsónak aki szintén nem fukarkodott vele, ráadásul mikor elkészítettem, akkor elõször használtam a füstölt paprikát.

Elégedett vagyok az eredménnyel.