vörösbor(de)minõségi olvasónktól:
Húúúst akarok! kiabált a hardverem.
Mi van itthon? Bogyiszlóiból lecsó már készen. Karaj szeletek.
De ne kelljen sokat piszmogni, ugyanakkor hasonlitson egy magyaros szûzhöz.
Elõ a tepsit, bele a húsokat és kétoldalán átsütni, legyen kis kéreg neki. Mégis úgy jobban érzi magát mint pucéran. Ne kelljen sokat mosogatni, ezért azonnal a tepsiben történt. Vegeta, kis liszt - lehet forgolódni. (Tudom, tudom, rendes ember az nem lehet, aki vegetát használ, és az más dolgokra is képes....)
Krumplit az uborkagyalun levékonyitottam,
és összekerevertem a lecsóval,
majd a húsokra öntve be a sütõbe.
Barátkozzanak ott egymással.
A hûtöben pedig a 2 dobozban a tiramisu várja a sorsát.
Amennyiben IFOR karonák fogyasztanák el, Akkor nyolcan de ha csak XS méretû próbababák akkor azok tizenhatan örülhetnek a minimum 10x10es tiramisu kockáknak.
És elkészült a nagy mû.
Állaga megfelelõ, íze kiváló.
Örülök, hogy a leegyszerüsítés ellenére nagyon finom lett.
A krumpli minden felesleges lét felhörpintett, de maradt kellemesen szaftos az étel.
A hús átadta tudását a lecsónak aki szintén nem fukarkodott vele, ráadásul mikor elkészítettem, akkor elõször használtam a füstölt paprikát.
Elégedett vagyok az eredménnyel.