Nagy lelkesedéssel osztotta meg velünk Babette a legegyszerûbb pogácsareceptet, hogy posztoljam, ha izlik. Mondanom sem kell, elkészítettem.
Persze nem álltam meg, hogy picit bele ne kontárkodjak a receptbe ...
- 1 kg fehérliszt
- 5 dl zsíros tejfel
- 2 zacskó szárított élesztõ (én 6 dkg friss élesztõt használtam)
- 3 (csapott!!!) kiskanál só
- 2 evõkanál cukor
- reszelt sajt a tetejére
Hát ez tényleg kevés összetevõ, de ha belegondolunk, egy kenyérben még egy alkatrésszel kevesebb dolog van :)
Mivel nekem szárított élesztõ nem volt itthon, frisset használtam. Belemorzsoltam a keverõtálba, utána szóram a cukrot, amivel összekevertem, majd beletettem a tejfelt, amit kanállal elegyítettem az élesztõvel. Mivel volt még egy pohárnyi házi tejfelem, azzal kezdtem, és csak kiegészítettem a boltival.
A lisztet a sóval átszitáltam, mikróban kicsit felmelegítettem, mert hideg volt a kamrában, és 10 deka híjján hozzáadtam a tejfeles élesztõhöz (ami ugyanúgy szépen felfutott, mintha cukros tejbe tettem volna). A robotgépet hagytam dolgozni, amíg szép selymes nem lett a tészta.
A maradék lisztel megszórtam a nyújtódeszkát, a tésztát kicsit kézzel meggyúrtam és hajtogattam, majd visszatettem langyos helyre kelni. Kb 20 perc múlva a kétszeresére nõtt, amikor ismét átgyúrtam és hajtogattam. Újra kelesztettem, de már csak 15 percig.
Kettévettem a tésztát 1:2 arányban. A nagyobbik részét kinyújtottam ujjnyi vastagra és kiszaggattam belõle 20 pogácsát egy nagy pogácsakiszúróval.
A pogácsák éppen elfértek a sütõlapon, ahol megkentem pici sós vízzel, és hagytam kelni vagy 20 percig a lapon.
A maradék tésztát összedolgoztam, megpróbáltam nagy kört nyújtani belõle, de ez nem volt igazán sikeres :) Nyolc cikkre vágtam, megkentem olvasztott vajjal a cikkeket (ez itt már egy cikkely :)
és kiflinek felcsavartam.
A pogácsákra reszelt sajtot halmoztam és beküldtem a 220 fokra elõmelegített sütõbe 20 percre.
A kifliket is megkentem sós vízzel, hátha lesz kérge.
A pogácsák széltében nem igazán dagadtak, lehetett volna többet is tenni a sütõlapra, viszont szép szõkére sültek.
A kiflik beköltöztek a helyükbe, és ezek is 20 percet dagonyáztak a szaunában. Úgy félidõben lespricceltem a kifliket vízzel, meg a sütõbe is fröcsköltem keveset - ez a kenyérnél bevált.
Hát ezeknek még sülni kellett volna, meg a kérge sem olyan, mint a régi vizes kiflié, viszont éppen olyan szépen le lehet csavarni, mint a régieket.
Leginkább a régi vajaskiflire (arra a patkóra, ha még van aki emlékszik rá) hasonlít.
Persze lebuktam, hogy a felcsavarást nem eléggé szorosan csináltam, de ettõl még nagyon jó reggeli lett!
És a pogácsa sem lett állott másnapra
Szóval jó ez a recept friss élesztõvel is, és nem haragudott meg, hogy a fele tejfel bizony házi volt, ami zsírosabb és folyékonyabb kissé a boltinál.