Nagyon nehezen veszem rá magam a poszt megírására, különös tekintettel a Velvet ledorongoló és kommentelhetetlen posztja után. Szerencsénk van, Füredre néha lemehetünk néhány napra nyaralni. Miután kertes házban lakunk állatokkal, elég nehezen mozdulunk ki együtt, nyaralónk sincs.

Mit tesz a sors: Susztertangó felhívta a figyelmemet a Malackrumpli aka BioBalaton aka fekete-bárány blogra (ez három blog amúgy :). Június 21-ére gerillakert akció és sörfõzõk találkozóját hirdeték meg, és pont arra a hétvégére kaptuk meg a picike nyaralót. Néhány kommenttel próbáltam asztalt foglalni, de arra nem volt szükség.

A sörkóstolás jó gondolatnak tûnt, bát sörfõzéssel nem foglalkozom. Már csak az a kérdés, mennyire van messze, mert a térdem pont akkor mondta be az unalmast és igencsak nehezen mozogtam. Elmentünk hát kocsival még délelõtt, hogy felmérjük a terepet, meg vittem egy szép nagy habanero palántát is a gerillakertbe.

Szinte azonnal összefutottunk fekete-bárányal azaz Járosi Tamással és feleségével, Líviával, akik meglepõ közvetlenséggel és kedvességgel fogadtak minket, pedig nem vagyunk nagy pontentátok :)

Sokat olvastam az interneten, mielõtt meglátogattuk õket - a kiváncsiság nem hagyott nyugton. Elsõnek Tango linkjét olvastam - krumplirajongó vagyok, hát érdekelt. Balatonfüred honlapján is feltûntek a BioBalaton ökopiaccal.

"Az eredetileg közgazdász Járosi Tamás két évvel ezelõtt döntött úgy, hogy családjával együtt felhagy a városi élettel illetve korábbi szakmájával és három gyerekkel és két kutyával meg sem állt a Káli medencében található Balatonhenyéig. Itt vettek egy régi, rossz állapotú parasztházat, pár hektár földet, pár mangalicát és nekiláttak a nagy álom megvalósításának: egy ökológiai gazdaság létrehozásának, amelyben manufakturális módszerekkel kézmûves élelmiszereket állítanak elõ. Ma már felnõtt a mangalica anyaállomány, közben közel 120 féle zöldséget termelnek igen nagy mennyiségben valamint több mint 50 féle zöldségkonzervet állítanak elõ."

Kép és idézet innen

Sajnos az emberi irígység õket is megtámadta , de nem adták fel. Most is üzemel a BioBalaton meg a Balatonhenyei gazdaság. Sajnálatos módon a roppant megragadó asszonykáról semmit sem sikerült a neten találnom. Mintha az egész csupán Tamás munkája lenne, pedig Lívia dolgozik a gazdaságban, gyakorlatilag egyedül, eteti az 50 mangalicát, számolatlan baromfit. Kapálja az 3000+ tõ paradicsomot és felügyeli a 1,5 ha zöldségest, aminek termése jelenik meg a Malackrumpli éttermében és bioboltjában. A három gyerekről már nem is teszek említést!

Tamás elmondta, hogy idén már csak félmunkában csinálja majd az éttermet, visszajár Pestre a szakmájába dolgozni. Minden esetre a megnyitót még teljes bedobással vállalta.

Elmesélte, hogy "Tavaly mi voltunk a legmenőbb gerilla étterem, az index egyenesen azt írta, hogy mi mentjük meg a balaton északi partját- tettük ezt amatőrként, rendkívül szerény körülmények között". Az index linket nem sikerült felderítenem, de biztos vagyok benne, hogy így történt!

A délelõtti látogatás jó volt, nyitónap lévén nem voltak túl sokan, így tényleg tudtunk beszélgetni. Líviának felajánlottuk a sült paradicsomunk receptját, és amilyen szerencse, volt is nálunk egy kis üvegcse, mert feleségem szereti reggelire pirítóson :) Idénre aszalt paradicsomot tervezett bevezetni a boltjukban, aminek jó kiegészítõje lehet a sült paradicsom. A fenti képen látható borjúmájas, savanyú karfiolos pirítós volt a délelötti menü. Egyedüli gondom a pirítóssal, hogy mindenfelé lepotyogott róla a feltét.

A piac/étterem/biozöldségbolt a füredi kemping mellett van Tihany felé. Bár a fõútról nincs közvetlen bejárat, ennek ellenére nagy a forgalom, többszörös teltházzal üzemel a bisztró. Leginkább a szájhagyomány és a blogok által terjed a megközelíthetõség, és a vendégek is abból a körből kerülnek ki. Törzsvendégekben sem szenvednek hiányt. A bejáratnál az alábbi logót lehetett látni, akár a 71-es útról is, de ebbõl nem derül ki, hogy ez milyen hely. Reméljük, mire beindul a szezon, lesz több tábla is!

A kerítésen belül délelõtt még a biopiac vitte a prímet, ami szombaton délelőtt van nyitva, bár amikor mi megérkeztünk, már csak 5 árust találtunk - igaz, ez záróra körül történt. Ugyanezen árusokkal amúgy találkoztunk vasárnap a káptalantótii piacon is :) Amennyire az árusok elbeszéléséből tudom, a piac reggelente teljes házzal üzemel, az évek során jó hírnévre tettek szert. A zöldségesboltjukban szép áru volt, de mivel ott nem fõzünk, így nem vásároltunk benne. Itt található az étterem (szabadtéri, de ponyva alatt). Ottjártunkkor még csak a készülődés látszott, de erre az évre is beterveztek Tamásék felújításokat, illetve beltéri helységeket is.

és a kézmüves sörözõ is.

Mivel estére gerilla sörfõzõk találkozóján is részt akartunk venni, oda már legyalogoltunk a központból. Megérte a sétát, mert szépen kialakított sétány vezetett a kempingig, és a térdem se tiltakozott túlzottan. Fiatal fiuk tartottak tájékoztató és oktató elõadást különféle sörök készítésérõl kóstolóval egybekötve.

Mind Német Antal (Hedon Brewery), mind Drajkó Zsolt (http://www.gaultmillau.hu/mese-habbal szerkesztõje) nagyon felkészülten mutatta be az igazán finom kézmûves söröket, még a hozzászólásaim sem zavarták meg õket :)

A kóstolás után persze beültünk vacsorázni. Tamás régi barátként üdvözölt minket, miközben a vendégeket szolgálta ki.

Az étlapot krétával írják minden nap, mert a menü alapvetően a farm felhozatalából, a zöldségek szezonjától és a séf hajnali álmától elképzelésétől függ.

Az eddigi "gerilla" üzemmódot idén lassan felváltja professzionális működés, aminek jól látható jegyei voltak a sok felújításban, valamint az új séf, Vidák Zoltán, alkalmazásában is, aki a hazai top 10-be jutott be kreatív szakácsművészetével. A Malackrumpli bisztró alapkoncepciója, hogy minden alapanyag (a marha kivételével) a saját farmjukon terem Lívia gondozó kezei alatt, ami egyedülálló kezdeményezés hazánkban. A termelés garantáltan bioélelmiszereket biztosít a konyha és a zöldségesbolt számára. Ezen a koncepción nem változtat a csapat.

  Elõételnek a Velõ zsályás vajmártásban-t választottam és egyáltalán nem bántam meg. Amúgy is velõimádó vagyok, de a pincér is besegített a rábeszélésben. A velõ egy picit savanykás mártásban lett elkészítve, és a 3 pirítós (kruton - ahogy az étlapon szerepel :) lelkesen felszívta az összes szaftot is. A zsálya íze remekül harmonizált a velõvel.

Feleségem a Sárgacékla-eper-mangalicatarja kombinációt választotta és nem panaszkodott!!

Én nem álltam meg, hogy ne próbáljam ki a Lesõharcsát zeller-borsó körettel.

Bár a harcsa igazán könnyedre sült, számomra nem volt egy kulináris élmény. Talán a zellerhab az egyetlen ebben a tálban, ami igazán izlett. No de izlések és pofonok ...

Természetesen megkóstoltuk a gerillasörfõzõk legújabb termékét, ami kellemes volt, de hiányoltam, hogy nem próbálták a pincérek jobban népszerûsíteni a vendégek között.

Mindent összetéve, kiemelkedõ élményben volt részünk! Az már biztos, hogy ha lejutunk még a nyáron Füredre, biztos odamegyünk ebédelni!

Ha arra jártok, érdemes előtte a blogjukat megnézni, mi az aktuális menü!