Jó blikkfangos cím, de azért lefordítom: a lavinia olasz tészta egy nagyon öblös, de kisméretû (3 cm-es) kagyló, ami rengeteg szószt képes tárolni.
A spenótot remélem értitek, viszont a shiitake gomba egy japán gombafaj, íze és illata leginkább a tinóruk világához hasonlít, de annál sokkal kisebb. Bizonyítottan remek megelõzõje a ráknak. (Láttál már rákos japánt? Én is csak akkor, amikor a bostoni reptéren dobozokban vitték a fedélzetre az élő homárt/langusztát - szóval egy rákot, mert Japánban a gatyájukat ráfizetik.) Elnézést, ha izléstelen volt a tréfa, de manapság már azt is megkérdezik, hogy hallottál-e izlandi szamarat szárazon köhögni ....
Az egész úgy kezdõdött, hogy a helyi magyar multiban akciós volt a shiitake gomba, amit én nagyon szeretek, nomeg nyugdíjas lévén még 10% kedvezményt is kaptam rá :) Állítólag ugyan akciós termékre nincs ez a kedvezmény, de mivel a gomba ára 3 nap alatt egymás után nem volt kiírva, nem különösebben izgattam magam miatta. Persze, ha ez nincs, akkor is vettem volna valamilyen gombát, mert már nagyon ráéheztem. Volt ugyan portobelló is, amit szintén egy szuper gomba, de most ennél kötöttem ki. A portobellót sokkalta több egyéb célokra szeretem használni, minthogy megtölteni, vagy kirántani esetleg vajban sütni ...
Beraktam a második adag sóletet a sütõbe (mert a nagy sikerre való tekintettel meg kellett ismételnem) és itt éheztem reggeli meg miegyéb nélkül. Beugrott rögtön a gomba, ami a hûtõben várja végét, de azzal valamit kezdeni is kellene. Pár napja már gombás tojásnak megettem egy adagot, az hát szóba sem jöhet.
Irány a kert: ott mosolyog 5 sor spenót, ami már április elején fel akar magzani (?), szóval arról ezeket a renitens szárakat leszedtem. Aztán az oregano, kakukkfû, zsálya és snidling is kínálja magát, nomeg van petrezselyem kazalszám. Akkor ebbõl fõzök.
A receptet kétféleképpen is megcsináltam, mert feleségem nem igazán eszik gombát (vagyis soha), dehát neki is kedveznem kell.
Hozzávalók (két személyre):
- 25 dkg Lavinia tészta (mert ez sok szószt felvesz - és ezt találtam a kamrában)
- 15 dkg shiitake gomba
- 1 fej vereshagyma
- 20 dkg friss spenót
- 1 nagy csokor petrezselyemzöld
- 1 csomó snidling
- 4 girizd fokhagyma
- pici zsálya, kakukkfû, oregano, csombor, bazsalikom meg ami van otthon
- 2 ek liszt
- 3 dl tej
- 2 ek olivaolaj
- só, fekete és fehér borsok frissen õrölve (ha lehet)
Elképzeltem, mit fõzök, és nekiestem az alapanyagoknak. Gondoltam, a hagymákat és zöldfûszerféléket megpárolom kis oliván. Persze ehhez fel is kellett őket kicsire aprítani.
Mind beletettem egy új teflonos serpenyõbe, mert most még nem kell kettéválasztanom a dolgokat (gombaügyileg).
Amig az pirulgatott, felaprítottam a gombát vékony szeletekre (merthogy ez a tésztára megy szószként, nem lehet túl nagy darabokban). Mindenki azért jajong, hogy a shiitake gomba szára kemény. Hááát - nekem bejön. Valóban keményebb a kalapjánál, de ezt már megtanultam a laskagomba sütásekor is. Attól még vékonyra karikázva az is belemehet az ételbe (szerintem).
Itt az alkalom, hogy kettébontsam a serpenyõket egy gombásra és egy gomba nélkülire. A teflont lehúztam a tûzrõl és a pirított hagyma/fûszerek felét áttettem egy másik serpenyõbe. Adtam az újabb serpenyõhöz kb 3 dkg vajat, mert a gomba és a vaj ...
Akkor most a gomba pirul (nem párolódik - nem fedtem le) mindaddig, amíg el nem kezd nedvedzeni, vagyis a benne lévõ víz meg nem jelenik a serpenyõben. Ekkorra azonban már szép barna lesz. Ezalatt mint a villám, megmostam a spenótot, leszaggattam a vastagabb levélnyeleket és szárakat és az egészet laskára vagdostam. Ez itt csak az egyik fele, de nem untatlak a másikkal. (Mintha valami ropogna a fogam alatt ...)
Szépen összeesett a gomba, lássuk hogyan tovább. Mivel egy sûrû és krémes szószt álmodtam, megszórtam a gombát egy evõkanál liszttel, amit heves kevergetéssel rápirítottam a serpenyõre. Ebbe beleöntöttem kb másfél deci tejet (pizzaszeletvágó kedvéért mellőztem a tejszínt). Nem mértem, csak addig öntöttem, míg besamelszerû krémet kaptam. Persze tejszínnel és liszt nélkül ...
 |
 |
 |
 |
A sûrû gombás keverékbe beleszórtam a felaprított spenót felét.
Megszórtam sóval, borssal (feketével és fehérrel is), valamint felaprítottam a petrezselyem harmadát, amit a bazsalikommal belekevertem a mártásba. Nem volt sok bazsalikomom, még csak most indult meg a palánta rendesen, de azért abból már lehetett szedni.
Addig kutyultam, amig a spenót is összeesett. Ekkor lezártam alatta a tüzet.
Most felraktam a tésztafõzõ fazekat sós vízzel. Dolgozzon, mig a másik serpenyõvel végzek! Azt is felforrósítottam, kanálnyi liszttel megszórtam. Ebben csak a hagymák és snidling meg a zöldfûszerek voltak. Lepirítottam a lisztet, felöntöttem tejjel és besûrítettem.
 |
 |
 |
 |
Megkapta ez is a spenótrészét, amit lerottyantottam hogy összeessen.
Ellentétben a gombás változattal, a tiszta spenótos csak a végén kapott petrezselyemzöldet, de akkor sokat!
Kifõtt a tészta! Gyorsan feltettem a szószokat nagylángra, majd szûrõkanállal belemertem a tészta felét-felét a serpenyõkbe.
Most kivételesen nem kellett a tészta fõzõlevébõl külön hozzáadni a szószhoz, mert ezek a kicsi öblös kagylócskák elég sok levet vittek magukkal:
 |
 |
Minden ellenkező ajánlattal ellentétben, PIROS tányérban tálaltam magamnak egy kis frissen reszelt parmezánnal feldobva.
Eszméletlenül jólesett!
Feleségem reakciója a gomba nélküli változatra még estig várat magára ...
Az ő része is elfogyott egy ülésre :)
