Címe után itélve egyszerûbb étel, mint a faék. Nem én lennék, ha nem vinnék valami csavart a dologba! Feleségem hosszúnapos, gondoltam meglepem egy jó kis ebéddel. Bevettem magam a csodahüttõbe, ahol ezúttal 4 szelet fûszerezett csontos sertéskaraj és egy szép darab lapocka került fogságba. Kiflikrumpli még van, akkor lássunk neki.

Az már biztos, hogy a lapockát is felszeletelem és befûszerezem, mert a karaj önmagában nem elég, én meg jobban szeretem a szaftosabb húst. Szórtam rájuk borsot, szerecsendiót, cseppnyi őrölt köményt és majorannát. Meg is sóztam, mert azonnal sütni fogom. Azt még nem tudtam, hogy hogyan fogom elkészíteni :)

Minden esetre elõvettem még hagymákat is, és megaprítottam, mert az jóbarátja a disznónak is. Feltettem a krumplit is hajában sós vízbe főni.

A húsok befûszerezve, szobahõmérsékletre felmelegedve kijöttek velem a teraszra, ahol egy szép serpenyõben nagyon forró zsíron körbesütöttem õket. A közepük nyers maradt, mert akkor már terveim voltak velük: legyen belõle pecsenye!

A csontos karajokat kicsit jobban megsütöttem, hogy a csont melletti ízek is kialakuljanak.

A végén különvettem a pecsenyezsírból egy kisebb, ámde magasabb falú öntöttvas serpenyõbe és a húskupac egy tányéron várta a következõ fázist.

Hagymakarikákat és kis színesborsot szórtam a kivett zsírba. Erre tettem néhány karajszeletet, majd ismét hagyma és most még fokhagyma is került bele. Szépen megrétegeztem emígyen a húsokat és hagymákat.

Namost mivel öntsem fel? Van ugyan alaplevem, de most valami más kellene. Ekkor jött a megváltó ötlet! Mivel ugyebár fõzés közben valamit inni is kell, ráesett a tekintetem a sörömre. Ezaz! Ha a sör jó a csilihez, akkor jó kell legyen a pecsenyéhez. Felöntöttem hát egy fél doboznyival (ne fürödjön benne, csak gõzölje/párolja a húst).

Meghámoztam a hajában fõtt kiflikrumplit, 4-6 darabba vágtam õket és a nagy serpenyõben a pecsenyezsír nagyrészén körbepirítottam.

Szûrõkanállal átmertem egy kifóliázott tepsibe (nem szeretek tepsit mosogatni!). Betoltam a sütõbe 220 fokra pirulni.

Még mindig maradt a pecsenyezsírból, amibe beleaprítottam 3 evõkanál tavaly eltett sült paradicsomot (ez megfelel legalább 3 nagy friss paradicsomnak). Kivettem a húsokat a másik serpenyõbõl, ahol fedõ alatt szépen megpuhultak. A levét is a paradicsomos zsírba kevertem. Ezt felforraltam, majd botmixerrel szép krémmé simítottam.

A tálalásnál nem öntöttem rá a paradicsomos pecsenyeszószt a húsra, majd mindenki vesz magának, aki kér.

Én például inkább a tavalyi kecskeszarv paprikánál maradtam :)

100 perc a krumpli fõzésével együtt nem rossz idõ.

Mivel nem tudtam elõre, mit fogok használni, illetve fõzni, csak a végére alakult ki a lista. Így persze kép sincs róla.

Összetevõk az ebédhez:

• 4 szelet karaj
• 4 kis szelet lapocka
• 10 dkg disznózsír
• 2 fej vereshagyma
• 4 girizd fokhagyma
• kiskanálnyi színesbors
• bors, kömény, majoranna, szerecsendió, só
• 1 doboz sör (meg egy másik a szakácsba)
• 3 ek sültparadicsom vagy 1 ek paradicsompüré
• 1,5 kg kiflikrumpli
• saját kecskeszarv paprika ecetesen eltéve