Ahogy az õsz elkezdõdik, nekem azonnal sárgaborsót kell ennem. Azután egészen tavaszig bármikor enném. Néha még nyáron is megkívánom. Most, hogy beszéltünk róla, azonnal meg akartam fõzni, de valahogy a currys vöröslencselevessel nem passzolt.
Most viszont nincs konkurencia, meg kell fõzni. Amúgy is sürgősen posztolni kell, mielőtt a bennrekedt szó végzetes hatással lenne a kommentelőkre :)
Nagyon kevés hozzávalót igényel, meg munkát se sokat, csak idõt.
- 50 dkg feles sárgaborsó (lehet feles zöld is, az picit finomabb, csak ritkán kapni)
- 1 közepes fej vereshagyma
- 1-2 darab szalonnabõrke
- 4-5 babérlevél
- 1 mokkáskanálnyi pirosaprika, õrölt bors és só.
Nem sok, nemigaz?
Miután adjuramisten de azonnal álltam neki fõzni, ezért nem volt idõm beáztatni. Alaposan lemostam folyó víz alatt szûrõben (ezután lehetne éjszaka áztatni) és felöntöttem háromszoros vízzel, vagyis 1,5 literrel. A hagymát pirinyó kockákra vágtam és azt is a borsóhoz adtam. Végül belement a szalonnabõrke, a babérlevelek és a fûszerek.
Az egészet nagylángon felforraltam (mert lusta vagyok várni), viszont ekkor áttettem platnira és kis lángra. Egyes szakácsok leszedik a habját, de ezt én soha nem értettem minek kell. A borsó nagyon könnyen odakap az edény aljára, ezért tettem még vastag platnit is a duplafenekû lábaskám alá. Igy viszont szép lassan mocorog a fedõ alatt, és áztatás nélkül megfõtt másfél óra alatt. Ez nem is baj, mert legalább puhára fõ benne a szalonnabõrke. Vizet kellett apránként utántölteni, mert a borsó csak dagadt és dagadt és felszívta mint a gyémánt krajcárt Waka kakaskája.
Kivadásztam belõle a babérokat és a szalonnabõrkét, hogy botmixerrel szétcsapjak a borsószemek között. Annyi vízzel kell befejezni, hogy enyhén folyós legyen, akkor hidegen sem lesz belõle betontömb. Én nem rántom be ezt a pürét, elég sûrû az magában is.
Közben persze volt idõm, hogy feltétet készítsek, ami ez esetben pirított hagymakarika. Ehhez mégkevesebb hozzávaló kell:
- 4 vereshagyma (salotta aka mogyoróhagyma állítólag édesebb, de az nem volt itthon)
- néhány evõkanál liszt
- és a V Slicer
Persze késsel is lehet vékony karikákat vágni, de a V szeletelõvel seperc alatt egyenletes vékony hagymakarikák születtek. A felszelt hagyma felét egy szitában beliszteztem, hogy csak annyi maradjon rajta, amennyit éppen felvesz. A lisztes hagymakarikákat forró olajba dobtam, majd azonnal lejjebb vettem alatta a tüzet (500W-ra az indukcióson), így nem ragadtak össze, de volt ideje szép lassan átsülni és nem égett meg mikor kivettem az olajból (ami egy nagy lépés elõre, mert én amúgy mindíg elégettem). A megsült hagymát papírtörölközõre szedtem ki, de oly kevés olajat vett fel, hogy a papir jószerivel olajos sem lett!
Ezután már csak a tálalás volt hátra:
És egy kicsit nagyobb adag
Vagy akár egy nehezebb feltéttel, sült bacon pörccel még februárból: