Spárgával töltött csirkemell zöldfüszeres sajtmártással
Feleségem könnyû ebédet kért. Úgy gondolta, legyen csirkemell - azt csak nem rontom el. Azért ilyen egyszerûen nem megy, mit lehetne azzal a csirkemellel csinálni? Kis felfedezõkörút a csodahüttõbe remek anyagokat hozott a felszínre:
Elõször is magát a csirkemellet, ami kapirgálós csirkébõl lett elmentve, amikor még volt. Találtam ezen kívül spárgát - már nyerõ a dolog.
További nyereménynek tudok be nagy mennyiségû sajtmaradványokat - bursain, parmezán, ementáli, brie, trappista, füstölt karaván. Ez utóbbiak akkor kerülnek be, ha már csak egy pici darab van belõlük. Ki nem dobjuk, vagy sajtos pogácsába használjuk fel, vagy reszelt sajtként melegszendvicsre kerül.
Ebbõl jött az ötlet: legyen spárgával töltött csirke. Elég kevés alkatrészt használtam hozzá.
A csirkéhez:
- 3 fél csirkemell
- 1/2 kg lefagyasztott spárga
- 1 csokor petrezselyem
- oliva olaj
- vaj
- õrölt fehérbors
- fogpiszkálók
- 1 nagy fej hagyma
A csirkemelleket keresztben behasítottam, hogy szét tudjam nyitni. Enyhén megklopfoltam a klopfoló oldalával - csak, hogy éppen kisimuljon, majd megsóztam. Tettem rá petrezselyem leveleket és annyi spárgát, amennyi elfért.
A jénait megvajaztam és a nagymával vékonyan betakartam (nem szeretek odaégett húsokat felvakarni az üvegrõl).
A csirkét körbetekertem a spárgán és megtûzködtem fogpiszkálóval, hogy valamennyire egyben maradjon sütéskor. Megszórtam a felvágott maradék petrezselyemmel, sóval és kis fehérborssal is.
A jénaiba pont elfértek egymás mellett. Maradt a hagymából kevés, azt is rászórtam és vajat daraboltam a tetejére. A csirkemell önmagában nagyon száraz, a sütésnél jónéven vesz egy kis kenést.
A tepsit bebújtattam a sütõbe kb 180 fokra egy órára.
Amig a csirke sült, volt idõm a sajtmártás elkészítésére, ami egy roppant egyszerû feladatnak bizonyult, csak nem szabad megijedni!
Kellett hozzá:
- egy újabb csukor petrezselyem
- két bazsalikomcsúcs
- kismarék snidling
- maradéksajtok
- 2 dkg vaj
- tejszín
- 1 kávéskanál liszt
- õrölt feketebors (ezt végül nem használtam)
Elõször is az összes sajtot lereszeltem/összemorzsoltam - sajtja válogatja.
Megaprítottam a fûszereket is, hogy arra ne kelljen várnom, amikor az ételbe teszem. Felhevítettem a vajat egy kis fazékban és beleszórtam az összes reszelt sajtot, amit állandóan kevergettem egy fakanállal. Itt bizony megijedtem, hogy mi fog ezzel a rengeteg zsiradékkal történni, belekavartam hát a lisztecskét és a tejszínt és azzal is felforraltam. A világ visszatért rendes folyásába - újra sima emulzióba fordult a tejzsír :) Gondolom, a tejszínben még elõforduló fehérjék is segítettek, mert ily kevés liszt nem tudná azt a sok zsírt felvenni. Végül beletettem az összevagdosott fûszereket is.
Eközben a csirke is megsült, reszeltem a tetejére egy kis keménysajtot.
A sütõ grilljével 10 perc alatt szépen rápirítottam
A teraszon vacsoráztuk, és nem dekoráltam ki igazán a tálalást. A tepsibõl a hagymából tettem a tányérra a csirke mellé és meglocsoltam a sajtmártással. Feleségem egy kis friss salátát készített köretnek.
Nem tudom, feltünt-e de nagyon visszafogottan fűszereztem. Így elértem, hogy érezni lehetett a (sok) spárga ízét is, a sajtszósz pedig amúgy is egy ízbomba.
A kislyányom elvitte a harmadik darabot, amiről később megállapította: megettem, ez is hús ...