Júliusban tartottunk egy minimál osztálytalálkozót Badacsonytördemicen Teknős borospincéjénél. Kérdeztem, mit vigyek. Valami húst, majd tárcsán megsütjük - volt a válasz. Tavaly Teknős azt mondta, vigyek szeletelt combot sütni. Szerintem ugyan nem való arra, de úgy voltam vele, biztos tudja, mit akar. Őröltem frissen mindenféle fűszert, összekevertem, elvittem magammal a húshoz. A hús természetesen cipőtalp lett, de mire megsült, úgyis szétcsaptuk magunkat, akkor meg már mindegy volt. Idén nem akartam így járni (mármint, hogy rágós legyen a hús), kitaláltam ezt a göngyölt változatot. Természetesen Teknős áthúzta a számításaimat, mert nem tárcsán, hanem grillen sütöttünk. Szerencsére gázzal üzemelt a szerkezet, elég jól lehetett szabályozni a lángot, így némi játszadozással végül egész tűrhető lett a végeredmény. Egyedül Sügér sipákolt, hogy túl borsos a hús. Szóval, ez is megvolt, de úgy gondoltam, nekifutok még egyszer, mert biztosan meg lehet csinálni jobban is. Ebből lett a hétvégi menü.
Hozzávalók:
- 1 kg sertéscomb
- fekete bors
- köménymag
- koriandermag
- fokhagyma granulátum
- rozmaring
- oregánó
- só
- 1 kis fej hagyma
- sertészsír
A hentesnél kértem, hogy a combnak a szeletelhető részéből nyisszantsanak. Nem is volt benne hiba. A húst felszeltem, olyan vékonyra, ahogy épp sikerült.
Ezután a szeleteket kiklopfoltam, majd megsóztam.
A fűszereket mozsárban megőröltem, majd megszórtam a keverékkel a húst.
A szeleteket felgöngyöltem, mérettől függően 3-4 darabra vágtam, majd a rolnikat fogvájóval összetűztem.
A tepsi aljába négy jó kanál sertészsírt kentem, hogy legyen hétfőre egy kis pecsenyezsírom. A zsírt egy kis fej laskára vágott vöröshagyma követte. Nem volt nehéz kiválasztani a megfelelő méretűt, tekintve, hogy idén csak apró, igen apró és dughagyma méret termett. Erre az alapra sorakoztattam a göngyölt húst. Az volt az elképzelésem, hogy majd jó szorosan telerakom a tepsit. Elszámoltam magam, vagy több hús, vagy kisebb tepsi kellett volna. Így maradt. Volt még egy kis darab szalonnabőrke, mellé dobtam, talán ad neki egy kis plusz ízt.
Lefedve, hármas fokozaton másfél órát sütöttem.
Levettem a fedőt, és még fél órát pirítottam.
Sós krumplival és kovászos uborkával tálaltam.
Jó lett, legalább is, jobb, mint Teknőséknél. Egy kicsit még mindig szikkadt volt, de legalább teljesen átsült. Mindazonáltal úgy érzem, le lehet húzni erről az ételről még egy bőrt, a hétvégén neki is látok.
