Szépen elszálltak a húsárak, de a zöldség is szorosan a nyomában van. Hofi jut eszembe:
- Negyven kiló és legel. Mi az?
- ?
- Jövőre te.
Szembejött velem két kiló pulykaszárny a boltban, 599-ért adták kilóját. Annyiért megvettem. A pulykáért nem vagyok annyira oda. A nyak ugyan levesnek elsőrangú, de a melle nekem túl száraz, a bőrös részeknek ellenben van egy kis mellékíze, ami miatt nekem annyira nem ízlik. Persze erre is van megoldás, egy kicsit több fűszert kell használni. Esetleg jóval többet.
Megoldottam, és nem lett rossz.
Hozzávalók:
- 2 kg pulykaszárny
- kevés sertészsír
- 1 közepes fej vöröshagyma
- fekete bors
- köménymag
- fokhagyma granulátum
- koriandermag
- római kömény
- rozmaring
- oregánó
- kakukkfű
- só
A fűszereket mozsárban megőröltem.
A római tál fedelét beáztattam éjszakára.
A szárnyakat az ízületnél kettévágtam, majd a húst középen körbevágtam.
Sóztam, bőven megszórtam a fűszerekkel, és egy északára a hűtőszekrénybe tettem.
Másnap reggel a tál aljába tettem kevés sertészsírt, rá a laskára vágott vöröshagyma felét.
Erre jött egy sor szárny, a maradék hagyma és a többi szárny.
Lefedve hármas fokozaton másfél órát sütöttem, majd fedő nélkül még egy felet.
Különösebb flanc nélkül, sós vízben főtt krumplival tálaltam.
Jó volt. A hús puha lett, kicsit talán száraz, de ízes. Nem az a bőség netovábbja, de hétvégére kitartott, és még hétfőn ebédre is jutott egy adag.