Hiába, itt a káposztaszezon, azt kell főzni. Volt már fejetlen, leveles kel, szárnyas, meg az ördög tudja még milyen. Szokás szerint nem bonyolítottam túl a dolgokat, ugyanúgy készült, ahogy szokott, legfeljebb az alapanyag volt más. Az biztos volt, hogy káposztát fogok hétvégére főzni, csak még azt nem döntöttem el, hogy milyen hús legyen benne. Egy fél füstölt csülök biztosan ment bele, épp egy hete a fagyasztóban várta a feltámadást. Kacérkodtam egy babos káposztával is, de az már sok lett volna a jóból. Egyik nap aztán hazafelé betértem a boltba. Két szép sertésfej kellette magát a pultban, rögvest megvettem az egyiket, otthon ment a csülök mellé a zegernyébe.
Ebből lett aztán egy több evésre elegendő káposzta.
Hozzávalók:
- 2 kg sertésfej
- cca. 80 dkg füstölt csülök
- 1,5 kg savanyú káposzta
- 2 közepes fej vöröshagyma
- 1 fej és 4-5 gerezd fokhagyma
- 2 kápia paprika
- 2 dl házi paradicsomlé
- pirospaprika
- őrölt fekete bors
- szemes bors
- őrölt köménymag
- 3-4 babérlevél
- 1 cseresznyepaprika
- sertészsír
- só (ha nem lenne elég sós a csülök)
Péntek reggel, mielőtt munkába indultam volna, elővettem egy tálcára a húsokat, hogy délutánig kiolvadjanak.
A fejet megkapirgáltam, szerencsére szőr, amit perzselni kellett volna, nem volt rajta. A csülökkel együtt, hideg vízben feltettem főni. Adtam hozzá szemes borsot, babérlevelet és a cseresznyepaprikát. Mivel a csülök igencsak sótlan volt, két evőkanál sót is tettem a vízbe.
Három óra csendes rotyogtatás után kivettem a csülköt, kicsit rommá főtt.
Fél óra múltán a fejet is kivettem, az is igen jó puha lett.
A kicsontozott húsokat 4-5 centis darabokra vágtam.
Míg a hús főtt, a káposztát kicsavartam és deszkán megvágtam.
Elrendeztem az összes hozzávalót is másnapra, hogy reggel már csak oda kelljen tenni. A főzőlét kitettem az erkélyre.
Reggel az apróra vágott hagymát zsíron megpirítottam.
A tűzről félrehúzva beleszórtam a pirospaprikát, elkevertem, majd felöntöttem a paradicsomlével. Hozzáadtam a kápiát és visszatettem a lángra.
A kocsonyává dermedt lé tetejéről félrekotortam a zsírt, és felöntöttem vele a pörköltalapot. Lefedtem és bő fél órát főztem.
Az alapra rátettem a húst. Szó szerint, ugyanis egy darabban jött ki a tálból. Fedő alatt kellett kis lángon főzni, míg átmelegedett annyira, hogy szétjöjjön.
Hozzáadtam a káposztát, elkevertem és felöntöttem bőven a főzőlével.
Innentől már sétagalopp volt. Három óra csendes főzés kellett neki, és már készen is lett.
Kenyér nem kellett hozzá.
Igen kiadós, igazi téli étel. Ha így folytatom, tavasszal úgy kell kivésni a lakásból.
A maradék főzőléből 2,5 liter ment a fagyasztóba, azt hiszem, egy krumplifőzeléket fog majd gazdagítani.