@Andrass9: Ne bosssszants...
A hétvégéket felemészti a kert. Három hete tervezek egy csukapörköltet de ha nem esik akkor füvet nyírok, palántázok, kerítést javítok. Holnap elfogy a hely, palántázás felfüggesztve amíg a spenót majd a zöldborsó ki nem kerül a földből...

@horrorpornó bábszínház: Valószínűleg nem vettél anno un."fűrészporos" 2 Ft-os lecsókolbit (20 Ft/kg, 60-as évek vége/70-es évek eleje), de kicsit régebben - 1967-ben - a legalja a "mócsingos" 18 Ft/kg vala! De az már annyira határeset volt, hogy kevesen merték szájba venni főtt kolbászként is...

@Andrass9: Nem, mert sajnálom. :P Legutóbb február közepén ettük meg a maradékot a fagyóból. De mihelyst tudok annyira közlekedni, akkor megint hozok egy pár kilócska halat és ikrát a halálfejárustól, mert nekem NAGYON nem válik be a bolti halleves. Akkor majd átugrasz ebédre? :D

@Boar.: A hús, az hús. Legfeljebb élőzene nem lesz...

@valkür: Az ólomfestékes történet az emlékeim szerint Bátyán kezdődött, országos botrány lett belőle, szerintem azóta sincs felelős a 121 ólommérgezésért... Pár éve meg nem fuzáriumos volt a paprika, hanem aflatoxinos. Kalocsa, Fűszerpaprika Zrt.

@gigabursch: Egyen csak ha akar. Nálam mindig van valami bekapnivaló...

@Leooo: Megboldogult édesapám imádta a lacikonyhás sült kolbászt, mustárral. Egyszer viszont egy jól sikerült falat után kikandikált a kolbászból valaminek a farka. Aznap búvárregelije volt: azaz lement, körbenézett és feljött. Utána soha többet nem evett lacikonyhán...

@valkür: amiben bogyiszloi paprika van az már megszentelt étel :))
ennél már csak az a csodálatosabb amikor a töltöttpaprika IS bogyiszból készül.

a virslit a lecsóban is meg lehet főzni, akkor ráadásul még picit magába is szívja az ízeket, főleg ha ennyire leves :)

@Emmett Brown: A virslit nem kell főzni, csak melegíteni. Ha főzést igényelne, nem lehetne hőkezelés nélkül fogyasztani, de lehet.

@szivar:
A mínium méreg, szóval ezért még inkább felakasztották volna azt, aki elköveti.
Ha lisztet tesznek bele, akkor meg főzéskor összecsomósodik.
Nem kéne ennyire hülyének nézni a vevőket és aljasnak az eladókat, mint amennyire te teszed.

@ontologist:
Igazából a faszom sem tudja, ki volt az a Rákóczi János, ezen a néven csak Ferencet ismerek, azt is csak II. előnévvel.
Gundel meg lehet, hogy az hozzád hasonló hülyék megvezetésére írt ilyet, nehogy romoljon az üzlete.

De te csak tegyél bele nyugodtan Delikátot vagy Vegetát is. Sőt, a legjobb, ha mind a kettőt, abból nem lehet baj.

@horrorpornó bábszínház: Nagyon gyerek vagy te még! Mínium volt a paprikában, téglapor is, liszt is. Ennyire hülyére vették a vevőket az eladók.

@szivar:
A halleves a magyarban nem azonos a halászlével. A halászlé kizárólag magyar, egyfajta módszerrel, hal felhasználásával készült leves, a halleves a halból minden egyéb módszerrel és nemzet által készített leves.
Tehát mondjuk a franciák által halból készített leves nem halászlé, ahogy a magyarok által mondjuk tejszínnel és tárkonnyal készített sem, azok hallevesek.
A nyelv már csak ilyen, meg kell tanulni ahhoz, hogy helyesen tudd használni.

@horrorpornó bábszínház:

Meg néha meg kéne tanuldon gondolkodni is, és nem azt képzelni magadról, hogy te vagy a helikoffer.

Azért tanulj tinó, ökör lesz belőled: "A magyar néprajzi irodalom szerint a halászlé azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással. 1871-ben jelent meg Szegeden Rézi néni szakácskönyve, amelyben megtalálhatjuk a "Halpaprikás halászosan" nevű étel elkészítési módját. A „halászos mód” lényege az, hogy minden hozzávalót egyszerre tesznek bele a bográcsba. Wikipédia"

@látjátok feleim szümtükkel:
Igen, rendszerváltás után már volt ilyen, mivel szabadrablás lett hirtelen. Előtte nem.

"Én azt írtam, hogy szentesi paprika volt minden fehér, tölteni való, akármilyen fajta is volt."
Igen, de nem az volt. A szentesi paprika EGYETLEN paprikafajta, ami mellett van még csak Magyarországon vagy 400 másik, és mindnek más a neve. A közös nevük az édespaprika vagy TV paprika volt, nem a szentesi.

"a a boltban nem álltál sorba, volt, hogy aznap nem jutott, de olyan is volt, hogy csak felét adták a kért mennyiségnek, mert nem jutott több."
Konkrétan: lófaszt.
Ne a rendszerváltás után írt ostobaságokból tanulj. Én éltem akkor, és nem volt ilyen. Kenyér is volt mindenhol bőven, tej is, paprika is.
A falvakban is, még a kis, néhányszor tíz fős lakosságúakban is.

@szivar:
1994 mintha már nem a rendszerváltás előtt lett volna.

@gigabursch:
Azaz téged?

@Leooo:
1967-ben még tényleg nem vettem.

@Emmett Brown:
A virsli már gyárilag meg van főzve.

@látjátok feleim szümtükkel:
ha te mindent egyszerre teszel bele, abból fos lesz, nem halászlé.
És bizony, tinókám, tanulnod kellene még ahhoz is, hogy ökör legyen belőled.

"A magyar néprajzi irodalom szerint a halászlé azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással."
Aki ezt képes volt leírni, az pont olyan hülye hozzá, mint te.

@látjátok feleim szümtükkel: " Ezt a halászlé kérdéskört ne erőltesd mert nem neked van igazad...

@horrorpornó bábszínház: Még ma is vannak olyan falusi boltok ahol fel kell iratkozni a kenyérre különben nem kapsz.
Kenyérhiányra amúgy magam sem emlékszem a gyermekkoromból de pl. friss hús hetente egyszer jött a "henteshez".
Fűszerpaprika hiányra sem emlékszem, gyerekként mindig megcsodáltam a "fémzárolt" csomagolású fűszerpaprikát a boltban, gondoltam, az valami nagy kincs lehet. A főzéshez szükséges mennyiség simán megtermett a kertben, a porszívó motorból barkácsolt paprikaőrlőben lett porítva. A disznóvágáshoz, kolbásztöltéshez szükséges mennyiséget pedig megvettük.

@horrorpornó bábszínház: Te se erőltesd. A dunai lébe "mindent" egyszerre teszünk bele, mármint a halat, hagymát, vizet. A fűszerpaprikát forrás után, ha már leülepedett a habja különben kirakja a bogrács falára.

@horrorpornó bábszínház: Most lett elegem a stílusodból. Még egy személyeskedés, és repülsz!

@Boar.:

Látom, majd erölködsz te.
Amiről én írtam, akkor még amerikában volt csak porszívó, kis hazánkban még az elvtársaknak sem. Kapaszkodj meg, a szüleim a disznót is csak "feketén" vágták, mert ahhoz is külön engedély kellett. Akit ilyenen kaptak, az még börtönbe is kerülhetett.
Ahogy elnézem amikor én ezeket tapasztaltam, ti még az apátok gatyájában melegedtetek.

@látjátok feleim szümtükkel: Nem kapaszkodok meg és nagyjából leszarom, hány éves vagy. A kor nem jelenti azt, hogy nem beszélhetsz hülyeségeket márpedig halászlé ügyben azt tetted.
Ennyi.
(Rakéta porszívó a '70-es években már kutyaközönséges cucc volt. Az pedig, hogy Te gyermekkorodban mivel szedted össze a mamutszart a barlangban, a hazai paprikafogyasztásra nem volt hatással)

@Andrass9:
Szóltam előre. Ismerem már rég ezt a beteg embert.
De ha beleolvasol a hozzászólásaiba, mindenhol ezt hozza.

@horrorpornó bábszínház: Rákóczi János szó szerint világhírű magyar séf volt, Londontól Párizson át Japánig ismerték a nevét, a legjobb magyar éttermeken túl évekig tanult Franciaországban. Az, hogy nem ismered, csak azt mutatja, hogy fogalmad sincs a magyar gasztronómiáról, de lekicsinylő, gyűlölködő megjegyzéseket tudsz tenni egyszerű konyhai szakmai kérdésekkel kapcsolatban is.
Gundel Jánost és Károlyt is lehet fikázni, rajtad kívül nem sok embernek van pofája hozzá.
És ha megpukkadsz is, a lecsóhoz nagyobb mennyiségű zöldpaprika, jóval kevesebb paradicsom, ezenkívül hagyma, szalonna és pirospaprika kell. A blog szerzője is utánanézhetne annak, hogy mi a lecsó fogalma, mert a leírás és a képek alapján az, amit főzött, csak nagy jóindulattal nevezhető lecsónak.
Én már vagy százszor főztem lecsót, összesen vagy 50 embernek, és még senki se hiányolt belőle se más fűszert, se gépsonkát, se békési vastagkolbászt (!), se virslit, mert annyira ízlett mindenkinek az egyszerű, hagyományos készítési móddal készült lecsó.

Tudom, hogy ez egy kaja blog, de ne etessétek már a trollt! Akinek az élete vélhetően már inkább csak horror, és nem pornó.:))

@ontologist: Sztem ez alapvetően egy freestyle kaja. Valaki virslivel szereti, valaki fradikolbásszal, valaki füstölt kolbásszal valaki csirkemájjal. Én pl. a téliesnek nevezett lecsót szeretem leginkább füstölt cuccokkal.

@A Joda visszatér: Köszi! Megfogadom a tanácsodat :)
@gigabursch: Megnéztem, miket kommentel, és egyértelmű volt :(

@ontologist: Légyszi készítsd el, részletes fázisfotókkal és pontos anyag hozzávalókkal. Szívesen posztolom, hisz - mint tudjuk - lecsó több van, mint lábas az országban :)

@ontologist: Butaságot beszélsz és szánalmasak a referenciáid...
A lecsóhoz valami zsiradék, vöröshagyma, paprika és paradicsom KELL!!!, az összes többi csak ízlés, megszokás kérdése.
Ha többféle paprika van benne(mert úgy a jó), a fűszerpaprika teljesen felesleges. Persze ha napotnemlátott, hótembervalaga színű íztelen fehérpaprika van csak benne, azt fel lehet dobni egy kis fűszerpaprikával.
Oszt jónapot..

@Boar.: A lecsó meghatározásod tökéletes!!! Én is ezt az elvet vallom:)

A magyar lecsóvita kb. ahhoz hasonlatos, mint az olasz "pasta carbonara" vita. Mindkettőhöz nagyon kevés számú alapanyag kell.
Én nem a leírtakat vitatom, hanem elmesélem, hogy én milyen lecsót szeretek: bogyiszlói paprikából (mert az csípős, vastag húsú és a húsa jó ízű), még véletlenül sem lecsópaprikából, mert a lecsópparika itt a nagyvárosban szinte mindig vékonyhúsú, csúnya, kesernyés vagy nemigen jó ízű paprikát jelemnt, a szokásosnál több, lehetőleg érett (nem túl savas) paradicsommal, és NATÚR! Se tészta, se rizs, se tojás, se semmiféle fajta kolbász. Friss fehér kenyéret eszem hozzá, attól lezs laktató. Én a lecsóban a "friss, könnyű, "gyümölcsös" nyári ízét" imádom, azon kolbász, tojás, rizs, tészta csak ront. És nem túl zsírosan, mert a sok zsír üti a könnyű, friss, nyári ízt. Piros fűszerpaprikát nem teszek bele, nem pörkölt ez, és ami elborzaszt: a szárazkolbászból kiolvadt piros, paprikás zsírban úszó "lecsó". No, azt meg sem kóstolom.
Viszont elismerem, hogy más embernek más a jó lecsó. Hát egye úgy!

@Andrass9: Csatlakozom.

Még egy érdekesség, ezt már csak egy kis óvatossággal nevezem lecsónak, viszont nekem nagyon ízlett, bár amikor megkínáltak vele, meglepődtem. Ezt a speciális "lecsót" egy solymári sekrestyés (vagy kántor?)családjában tették elém:
Az asztalon találtam egy nagy tál forrázott, héjától megfosztott, érett házi termesztésű nyers paradicsomot, igen vékony karikára vágva.
Az asztal közepére kitették egy hatalmas tálaló edényben a még TŰZFORRÓ "lecsót", amely csak hagymából, parikábaól meg mittudomémmégmilyen másból állt (nem voltam ott a konyhában, amikor készíteték, de ránézésre paradicsom nélküli natúr "lecsó" volt.
Úgy kellett enni, hogy mindenki kiszedett a tányérjára annyi nyers paradicsomot, amennyivel szerette a lecsót, majd GYORSAN rámerte a nagy tálból a még tűzforró "lecsót", és óvatosan összekeverte. A tűzforró lecsó főzte (vagy csak melegítette) meg a vékony paradicsomszeleteket. Aki paradicsomrajongó, annak ez nagyon ízlett, nekem is. Csak friss házi kenyeret ettünk hozzá.

Engenm ez a módszer valamilyen vietnami levesre emlékeztet, amelyet szintén lobogóan forrón tálalnak fel, és ilyen állapotában teszik bele a gyufaszál vékonyságúra metélt NYERS marhahhúst, amit a forró leves "főz" meg.

Talán ez is egy fajta lecsó, paradicsomrajongók számára.
Megjegyzem, ez a módszer nyers, zöld, savanyú TESCO-s paradicsommal nem működne, az biztos! csak érett, édes házival.

@Vén motoros: Egyszer próbáld ki, hogy a TV paprika mellé használsz kaliforniait is. Az jó vastaghúsú, zamatos (leglábbis nálunk a kertben ami termett, az az). De ha rám hallgatsz, akkor mindenféleképpen úgy csinálod, ahogyan akarod. :)

Na, akkor most már elmesélem...

Szóval: diáktársakkal három napos legénybúcsút tartottunk Inotán (ez egy hajó neve, csak szólok). Az egyik napi egyik főzést a társaság egyik doyenje vállalta, aki már több alkalommal bemutatta híres/hírhedt képességeit, főleg egy elhíresült, csirkés lecsó kapcsán (mindenki majdnem józan volt az esetkor és eléggé szórnak az emlékek, de hát ez baráti körben bőven elmegy).
Szóval ment a szervezés és ment a levelező listán, hogy milyen legyen a lecsó.
A pontos részletekre nem emlékszem, de kb ilyen sarkos kérdések voltak:
Zsír/olaj
Hagyma/anélkül
Csípős/nem
Virsli/kolbász
Rizs/tarhonya

Szóval ment a vita, de már követhetetlen volt, mire az egyik informatikus mérnök srác kezébe vette a dolgot és kérdéspáronként kérte, hogy 1 vagy 0 értéket adjunk.
Végülis, hogy milyen lett már nem emlékszem, csak arra, hogy 1 1 1 0 1 típusú lecsó lett. Valahogy mindenkiben ez maradt meg. A kód.
:-)

@Boar.:

Látom nen javult a színvonalad, ezért a saját f*-t szard le! Az elég közel van hozzád.

@Boar.: Ha én butaságot beszélek, akkor az összes hivatásos és elismert szakács, séf, recept és könyv butaságot beszél kb. 100 éve a lecsóról. Mielőtt valakit lebutáznál, először szembesülj vele, hogy mindenki, aki ért hozzá, ugyanazt mondja és írja, azaz hogy kell őrölt pirospaprika a lecsóhoz. Azonkívül, hogy leminősítesz valakit, nincsenek érveid.
Lehet elküldeni a francba mindenkit, aki ért a főzéshez, hiheted magad okosabbnak náluk, de ezzel csak magadat teszed egyre nevetségesebbé.

Mindenki nyugodjon le lecsó ügyben! Ehhez hozzásegít, ha pihenőként mesélek egy olyan történetet, amely megmutatja, hogy ki mit ért ugyanazon étel alatt.
A szomszédunkban lakott egy idős ember, Brezovac Kálmánnak hívták, a 90 egynéhány éves édesanyjával. Ő tanított meg egy - állítólag - hiteles, eredeti Djuvec (Dzsuvecs) receptre. Végül is a Djuvec alapanyaga ugyanaz, mint a rizses lecsóé: hagyma, paradicsom, paprika, rizs és húsféle. Gondolom, az eredeti szerb (vagyis inkább Jugoszláv) recept valami birak vagy kecskehúst tartalmazott, de ez a Brezovác Káli által át lett költve a nálunk inkább eszrezehető tarja szeletekre. Annak ellenére, hogy a Djivec lecsó alapanygaokból van összeállítva, a végerdmény inkább valami hagymás-paradicsomos-paprikás-rizes-húsos rakottas. NEM lecsó. (Pedig számos internetes receptben - talán a lecsóhoz hasonlatos alapanyagok mián' - szerb vagy török vagy akármilyen lecsónak hívják, hiszen ez az étel is soknemzetiségű.
Nos, eddig semmi érdekes!
Viszont a PAPRIKA TV-ben egy amerikai főzős filmben egy echte amerikai asszony, aki már Amerikában születet, elregélte, hogy ő a SZERB származású nagyapjától örökölte meg ezt az AUTENTIKUS DJUCEC receptet, és mindjárást el is kezdte főzni.
Akkor hidaltam le, amikor - a nyilván "AUTENTIKUS" (?) recept szerint - egy fél liternyi, és most kapaszkodjatok meg - szép piros GRÁNÁTALMA SZIRUPOR öntött a DJUVEC-re, mint anyám a kész rizskoch-ra a málnadzörpöt vagy málnadzsemet.
Na, ezek után az itteni BÁRMELYIK lecsórecept lecsó, mintsem az amerikai "autentikus" gránátalmaszirupos DJUVEC - DJUVEC.

@Vén motoros:
0
Jó sztori.:D

Van egy régi vicc(?), de talán mégsem az.
Meghalt az ember felesége, és eg idő után új asszonyt vitt a házhoz. Üye, dolgos, jól főz, de még sem oylan jól, mint megboldogult feleségem, mondogatta az ember. Egyszer az asszony lekozmálta az ételt, de már nem volt idő másikat készíteni, kénytelen volt ezt tenni az embere elé. Eszi az ember, egyszer megszólal, ez pont olyan jó, mint amilyet megboldogult feleségem főzött.

No ilyen a lecsó is. Mindenkinek a saját szájíze szerinti a legjobb. Mert ugye mindenki másként csinalja...

@ontologist: Az összes...hát persze...
Na ülj le szépen, eddig elégtelen...

@látjátok feleim szümtükkel: Úgy gondolom, bár ellentmondam neked de normális hangnemben tettem. Erre jöttél te azzal a szánalmas dumával apámról meg a nadrágjáról...
És még te dumálsz a színvonalról. Ha amolyan boarosan akartam volna hozzád szólni akkor simán elküldelek a narkós kurva anyádba de nem tettem mert ezen a blogon nem járja...de ha ragaszkodsz hozzá, csak szólj...

B+, belenéztem az Ételkészítési ismeretek c. tankönyvbe. Katasztrófa.
Nem csoda, ha ennyi tévhit kering a lecsóról...:-(

A Parkinson-törvénye c. remekműben van az a példa, amikor egy pénzügyi bizottság 2 és fél perc alatt dönt egy atomreaktor építéséről, amiről a bizottság 14 tagjából 13-nak fogalma sincs hogy micsoda. Az alkalmazottak számára építendő kerékpártároló létesítéséről viszont 45 percig vitatkoznak, a bizottság ülésein felszolgált frissítőkre fordítandó összegről pedig 1 és negyed órát, mert azt mindenki tudja mi a kerékpár és a kávé.
Valami ilyesmit látok itt is, mivel a lecsóhoz (és a focihoz) Mo-n mindenki ért (vagy azt hiszi), és ez eddig 115 kommentet generált. A Wellington-bélszínről szóló poszt pl. annak idején 47-et, annak is a fele karácsonyi jókívánság volt. :-):-)

@Andrass9:
Talán vedd figyelembe, hogy nem én kezdtem.
Ahogy szólnak hozzám, úgy válaszolok. Aki személyeskedik, annak úgy.

@ontologist:
Mondjuk a pirospaprika miatt mindenki lehülyézett, mármint téged, szerinted véletlen?
Minden hülye veled szemben meg az autópályán?

@Boar.:
A dunai halászlét nem ismerem, úgyhogy azt illetően nem is vitatkoztam, bár szerintem a hagymát ahhoz is dinsztelik, nem simán csak megfőzik a lében. Tévednék?

@Vén motoros:
Gyuvecs lesz az a dzsuvecs (đuveč - legalábbis szerbül meg horvátul, az elején a d szára át van húzva, az a magyar gy hangot jelöli).

@horrorpornó bábszínház: Szerintem tévednél. Errefelé így készítették. Nekem nem vált be ez a megoldás, így moddoltam a hallevest. (a halász levét meg igya meg az aki akarja)

A paprikával kapcsolatban meg kifaggattam anyámat. Mégiscsak hetven pár éves. Az hogy hiánycikk volt-e a paprika vagy nem, az kérdőjeles, mert pénz az ugyan nem volt a kasszában, hogy a drága boltit megvegyék. Viszont kicsiny falunkból kettő embert is elvitt az akkori polícia paprikahamisítás miatt, ráadásul a hetvenes éveken. Röhögni fogsz: téglapor. A liszt is jó, mert ha már megvette a balf.sz akkor kit érdekel az, hogy felhabzik a rántás, meg ilyesmik...

A rendes pirospaprikába nem őrlik bele az egész paprikaföldet csősszel együtt. Pláne nem a kukoricacsumát, meg a hasonló dolgokat - persze festékkel lehet rajta javítani, ez balszerencsés esetben a mínium volt. A rendszerváltás előtt is történtek hasonló dolgok, de az többnyire nem volt nagydobra verve. Példának kedvéért halottál te arról, hogy Kalocsán, az emika gyártelepéről sok embert higanymérgezéssel vittek a kórházba? A vicces kedvű kolléga higanyt fecskendezett a töltött cukorkákba, hogy milyen jót is fognak tőle fosni a többiek - és körbekínálgatta. Megúszta az akasztást, de sok évet kotlott a tojásain. De szerintem erről sem cikkezett a korabeli sajtó.

Ez ilyen. Van aki megúszta, van aki meg nem, van amiről tudunk, van amiről meg nem.

@horrorpornó bábszínház: Tévedsz.

@horrorpornó bábszínház: Távozz tőlem Sátán!
Halászlébe SOHA nem dinszteljük a hagymát, még a szegedi utánzatba sem. Ez csak a Duna főváros feletti szakaszán terjedt el de ott minden más aljasságra is képesek.

Látom megy itt a halászlé/hallé kérdésről a vita.

Jó lenne, ha a vita egy kicsit visszanézne a kérdés gyökereire és túllépne a mindenféle álszent "népi okoskodás"-on nomeg a "csodálatos" szakácsi tőltengéseken.

Mert mi is a halászlé, milyen körülmények között és miért születik?
A kérdés lényege a fenti kérdés második és harmadik része.
A vízből kijövő, átázott halászoknak kell egy meleg étel, amiben ráadásul az összes megtört, piac- és életképtelen halat fel tudják használni. Méret és fajfüggetlenül.
Gyorsan, hamar és meleg.

Magyarán fej le, belsőség ki, majd edénybe be alulra a fejek, csíkra vágott hagymával, fölé nagyobb darabok, némi zsiradék, majd amikor fenn van a zsírhabja az egésznek, akkor paprikát benne.
Nagy lángon gyorsan átforralni, elkészíteni és éppencsak riszálni a bográcsot, ami akkora, hogy 10-30 halász jól lakhat belőle.
Ennyi.

Érdemes elbeszélgetni (ma már alig vannak) öreg halászokkal.
Víztől függetlenül ugyanazt mondják el. Nekem szerencsém volt az elmúlt 30 évben, mert sokkal tudtam beszélgetni. Szigetköztől Bajáig, Tokajtól Szegedig. Balatonival sajnos nem volt lehetőségem, csak olyan embert ismerek, aki elsőkézből kb ugyanezt mondta el. Na meg a parázs fölé rakott keszeg kérdését.
Szaladtam bele olyanba is, hogy az öreg beledobott egy-egy kisebb krumplit is, mert ezen a lángon az is péppé fő, mire (20-25 perc) az egész elkészül.
Ettől több ideje az átázott halásznak nincs!
Fázik és pokoli éhes. A tört hal meg csak tönkremegy.

Minden más szakácsok túltengése és annak továbbfolyása.
Na meg népi vita az "örök igazságról".

@gigabursch:

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy amikor még nem volt Európában paprika ( mert gyengébbek keedvéért azt
amerikából hozta valaki ), már akkor is volt halász, meg volt hagyma, só. Halásznak zsír sem annyira, mert ugyé azt akkoriban még csak a disznó adta, ezért nyáron nem mindeninek volt, mert addigra megavasodott hűtőszekrény híján. Pedig ezek a halászok is főzték a hallét, hiszen azért fogták a halat, hogy megegyék. Fűszerezés a hagymán kívül maximum a vadon található fűszerekből kerülhetett az ételbe.

Azért azt sem felejthetjük el, hogy a világ változásával a magyar halászok/szakácsok által főzött haleves is jobb lett. Amikor meg már volt őrölt paprika, valaki elgondolta, miért ne lehetne a halból is főzni paprikást. Nagy lével.:D

@gigabursch:
Ennél azért árnyaltabb a téma. Süllőcske jóvoltából itt elég komoly írások születtek halászlé ügyben de most nem érek rá beidézni, kész az ebéd. Zsiradékot csak akkor tettek a halászlébe ha nagyon "hitvány" hal jutott csak, de a hagymát akkor sem dinsztelték meg benne.

@látjátok feleim szümtükkel: A zsírosbödönben, hűvös helyen tartott disznózsír nem avasodik meg, jó esetben kitart a következő disznóölésig.

@Boar.:

Amennyiben kávéskanállal mérték akkoriban az ételbe, akkor talán kitartott, de már nyár közepén ekezdett avasodni.
A mostani disznóból nem tudom mennyi zsír jön ki, de a régi fajátokból, amelyek csak kukoricát meg zöldet láttak, meg a ház körüli ételmardékot, ha jutott nekik, nem jött ki annyi, hogy megérje a következő disznóvágást.

@látjátok feleim szümtükkel: A régi fajták sokkal több zsírt adtak és nem 120 kilósan vágták őket.
Én sütök minden évben házi és ha tudok értelmes kocát lőni, vaddisznóból is zsírt, simán kibírja avasodás nélkül a következő télig úgy, hogy nem igazán jó a spájzom, a fellógatott szalonnák nyár közepére már megavasodnak.

@Boar.:

Azt figyelmen kívül hagytad, hogy amikor a gazda eldöntötte mennyi szalonna megy zsírnak, arra is figyelt, enni mennyi szalonna kell aratásig. Azért egy négy-öt-hat tagú családnak egy 150-160 kilós disznóból nem sok jutott zsírnak. A téeszesítés után javult csak a helyzet előtte a falusi embernek a kevéske földjén kívül más keresete nem nagyon volt. A földjéből kellett megélni, apámnak pl.két holdból ( nem hektárból ).

@látjátok feleim szümtükkel: A régi disznóvágások "sikerességének" fokmérője az volt, hogy "hány liter zsírja lett a hízónak". A jellemzően zsírhozamú disznót, mint pl. a mangalica, 200 kiló fölé nevelték. Ősszel adták neki a takarmánytököt, abból irdatlan mennyiséget meg tudott enni, jól kitágult a gyomra, utána nyomták fel a súlyát kukoricával meg ami jutott.(Ahol volt rá lehetőség, persze makkoltattak is) Ha már nem evett rendesen, levágták mert csak pazarolta a takarmányt.
Egyébként sertészsír mellett használtak napraforgó és tökmagolajat is.

@szivar:
A halászlé mint szó esetében:
Tanuld meg az anyanyelvedet, sokat segít, amikor beszélni vagy írni akarsz azon a nyelven, és akkor nem írsz majd ekkora ökörségeket.
Gondolom, felétek a buszra sem felszállnak az emberek, mert nincs szárnyuk.

Az általad használt érveket ugyanis csak az anyanyelvüket nem ismerő ostobák használják.

"a drága boltit megvegyék"
Nem volt drága, fillérekbe került.

Persze, egy-egy hülye mindig akadt, aki a haverjait a cukorkáshoz hasonló példával akarta "megviccelni", de te korábban kereskedelemről beszéltél. Ott nem volt ilyen.

@Boar.:
A halászlé a tiszai, a dunai csak halvány és rosszul sikerült utánzat, de a tiszaiba bizony dinsztelik a hagymát. Tiszai halászoktól tanultam főzni, igaz, nem Szegeden, hanem a Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszon, éveken át jártam oda néprajzos haverokkal gyűjteni (nem szénát, történeteket és népdalokat). Sokszor ott voltam a főzésnél és ettem velük.
A hagymát megdinsztelik, aztán rá a hal (fej és farok is), paprika, bele a só, lassú tűzön főzve.
Amit nem csinálnak, az az alaplé, az valóban csak valami reklámfogásként kitalált kreálmány.

@gigabursch:
A halászok jól lakni kényelmes lakásokban tudnak. Kajából meg jóllakni.

Amúgy a Tisza mentén majdnem úgy van, ahogy írtad, kis eltérésekkel.

@látjátok feleim szümtükkel:
Nagyjából minden mai magyar "ősmagyar" étel tartalmaz paprikát. Nyilván azelőtt is ettek valamit, de halászlevet biztosan nem. Ahogy pörköltet meg gulyást sem.

@Boar.:
Bizony.
És a régi falusi vályogházakban nyáron is 18-20 fok körül volt a hőmérséklet (bent), egy szál pólóban fáztál bent akkor is, ha kint 35-40 fok volt. És a kamra mindig a leghűvösebb helyiség volt házon belül.
A mangalica több év alatt érte el a 200 kilót (ha egyáltalán elérte - jóval kisebb termetű, mint a mai fajták), általában 150 kg körül vagy az alatt volt, mikor vágták.
A makkon nevelt disznó húsa és zsírja még az erdélyiek szerint is jóval gyengébb minőségű, mint a kukorica, búza és árpa keverékén nevelté. Pedig náluk aztán lenne makk bőven, de aki megteheti, mégsem azt azt a disznajának, mert jobb ízű a húsa és a zsírja is, ha rendes takarmányt kap.

@látjátok feleim szümtükkel:
A mangalica jóval zsírosabb, mint a mai fajták, bár nem nő meg akkorára. Kukorica nemigen volt, de volt pl. makk.
A zsír nem avasodott meg 1 év alatt. Legfeljebb az volt vele a baj, hogy elfogyott a következő vágás előtt.

@horrorpornó bábszínház:

Megint általánosítod a tényket. Az alföldi területeken nem igen volt makk, az inkább a hegyvidéki részekre volt jellemző.

@horrorpornó bábszínház: El is mondtad a lényeget, Tokaj és Tiszafüred környéke...
Az igazi, méltán híres halászleveket a Duna, Tisza alsó folyásánál főzik. Nem csak nálunk, Szerbiában is, egyesek szerint ott jobbat főznek mint itt. A felső folyásoknál már módosult az elkészítés módja, talán azért is, mert nem jutottak olyan jó minőségű fűszerpaprikához mint a szegedi vagy kalocsai(bezdáni stb.)
Amúgy egyik volt barátnőm édesanyja Schwarz Albert bácsinak, a tiszadadai halásznak a leánya volt. Ő mesélte, hogy ha csak gyenge hal jutott, sovány keszegek, akkor tettek disznózsírt is a fazékba(otthon nem bográcsban főzték) de a hagymát akkor sem dinsztelték meg. Ezt a dinsztelősdit eddig csak csallóközi emberektől hallottam meg néhány balatoni faszkalaptól akik azt hiszik, tudnak főzni.
A halászlé lényege vész el a hozzáadott zsírral, horribile dictu dinszteléssel. Az az üdeség, ami megkülönbözteti a nehéz pörköltektől.
Hallevest nyilván főztek a halászlé előtt is, ki ilyet, ki olyat de amit mi halászlének nevezünk(nem mennék most bele a "nem halászból főzzük" hülyeségbe, a gulyásleves sem bőgatyás marhapásztorból készül), az a paprika, méghozzá a finomra őrölt paprika elterjedésével keletkezett. A véletlen hozhatta, hogy ebből az olcsó fűszerből, hagymából, halból és vízből valami csoda jött létre amire vigyázni kellene, nem "újragondolni" meg elrontani minden elképzelhető módon, a passzírozástól a leveszöldségig meg a köménymagig.
Elválik egymástól az, amit magának főz az ember meg az éttermi verzió, ez utóbbinál egyéb szempontok is bejátszanak viszont sajnos ezek terjednek el inkább. Biztos "gazdaságosabb" vendéglős módra csinálni, zsírban oldott paprikával színezni, belepasszírozni mindent ami amúgy a macska jussa lenne de az már nem halászlé csak egy leves.

@horrorpornó bábszínház: A makkoltatásról a spanyoloknak azért egy kicsit más a véleménye, lásd a feketekörmű disznóból készült serranot.
Abban sem vagyok biztos, hogy a mangalicát első évében vágták.

@látjátok feleim szümtükkel:
Mivel a tölgy alföldi fa is, volt az Alföldön is makk.

@Boar.:
Nagyrészt egyetértek, de mivel Szeged, az egyik nagy paprikatermesztő vidék a Tisza mellett van, a Tiszán meg mindig is volt hajózás felfelé is (úsztam benne sokszor, olyan lassú a sodrása - kivéve, amikor árvíz van -, hogy simán tudsz haladni ár ellen még kutyaúszásban is - próbáld meg ugyanezt a Dunában), simán hozzájutottak a felső folyásnál is (régebben meg ugye egy ország volt a Tisza forrásától a Dunába torkollásáig).

Halászléügyben tényleg késhegyre menő vitákat lehetne folytatni, te ezt szereted, én azt, nekem a tiszai az igazi, de az a tiszai halászok véleménye, hogy a passzírozás csak a szegedi éttermek által kitalált trükk, a halászok ott sem csinálnak ilyet.

A serrano csak annyit jelent, hogy hegyi (sierra = hegy), és a jamon serranót csinálják újabban magyar mangalicából is.
A makkoltatástól biztosan van egy sajátos íze, de nem biztos, hogy jobb. Mivel a hegyekben makk volt, kukorica meg nem, mert nem terem meg, kénytelen voltak azt etetni.
Ha pl. sok borsót meg napraforgót tartalmaz a takarmány, akkor nem alszik meg a disznó zsírja. Valamennyit szoktak belekeverni, mert mindkettő növeli a disznó étvágyát, gyorsabban hízik.

A disznót általában 1 éven belül levágták - megszületett mondjuk január-februárban - akkor volt a józsefi vásárra választási malac -, és ha nem is decemberben, de legkésőbb a következő év január-februárban, azaz még a következő télen levágták, azért is, mert elfogyott a takarmány, ami meg nem, az kellett a lónak-tehénnek, amit nem egy évre és nem megevésre tartottak.
Kivéve persze az anyakocákat és a tenyészkanokat, azokat évekig tartották, utóbbiakat meg nem is nagyon ették meg, mert büdös volt a húsuk (gondolom, a tesztoszterontól vagy ilyesmitől). Sőt, a fiatalon levágott kanoknál is (a nem herélt ártányként levágottaknál) is az első tevékenység a megölése után a herék levágása, mert ha nem teszik, állítólag akkor is megbüdösödik a hús. Ezt persze tanúsítani nem tudom, de ezt mondják falun.

Ismétlés a tudás anyja. Szóval halászlé ügyben ezt az írást érdemes elolvasni aztán el lehet gondolkodni a miérteken meg a hogyanokon...
pasztortuz.blogspot.com/search/label/hall%C3%A9%20hal%C3%A1szl%C3%A9%20hal
(Süllőcske, sokadjára is köszönöm!)

@horrorpornó bábszínház: Ma már első évében levágják a disznót. A mangánál viszont rémlik valami, hogy nem így volt. Apám mesélt erről valamikor, egyrészt falusi gyerek volt másrészt agrármérnök. Sajnos már nem tudom Tőle megkérdezni... :-(
Kandisznót szerintem nem tartottak minden háznál, hogy aztán a "bebúgatásnak" mi volt a tarifája, nem tudom.
Apai nagyanyám egy kis Tolna megyei falucskában lakott, a házával szemben volt a valamikor vásártér, akkori nevén a "köz". Még állt a régi állatvásárokra emlékeztető "korlát" a vaskarikákkal amihez a jószágot kötötték. Itt voltak a TSZ kandisznói, ide hordta a falu a kocákat fedeztetni.
A vaddisznónál is "szabály", hogy ha kan, lövés után azonnal ki kell vágni a tökeit mert megbüdösödik a hús. Hogy ez tényleg így van-e avagy csak babona, nem tudom mert saját felhasználásra általában emsesüldőket veszünk-viszünk, ha valami jóképű kansüldő beesik azt meg azonnal zsigereljük. De külföldi vadászirodalomban is olvastam ilyet, szóval valami alapja csak lehet a dolognak.

@Boar.: Én is így tudtam, a kanokat kismalac korában +kivágták" Nekünk gyerekkoromban mangalicáink voltak, és igen, két vagy 3 éves volt, mire vágtuk, és több, mint 2 mázsa. Mindig volt hízó, malac és süldő, így tudtunk évente vágni.
Mikor bejöttek ezek a gyári malacok, és levágták 90-100 kilósan, apukám mindig azt mondta, hogy na, X-én levágták az agarakat.:DD
Aztán persze kikopott a mangalica, és mi is 120- 150 kilósokat vágtunk, de apukám azt is agarazta:DDDDD

@horrorpornó bábszínház:
Az általam használt érveket ugyanis csak az anyanyelvüket nem ismerő ostobák nem akarják megérteni.

Nem volt drága, meg fillérekbe került a boltokban... Te valami nagyon szerencsés helyre születhettél, ahol volt paprika a boltokban, ráadásul voltak fillérjeitek is. Errefelé nem ez volt a helyzet.

Csak a korabeli tudósításokra céloztam. Nem az volt, hogy ha valami megtörténik, akkor három perc múlva az egész ország értesül a történtekről, bármennyire is lényegtelen vagy lényeges volt az az esemény.

@Boar.:
Nem érte meg tovább tartani 1 évnél, utána már a megevett takarmány mennyiségéhez képest keveset gyarapodott súlyban, tehát mondjuk az 1. év végére elérte a 150 kg-t, a 2. végére a 200-at, közben meg többet evett, mint az első évben. Az embernél is így van, eleinte sokkal gyorsabban nő, mint később, pedig az első évében szinte csak anyatejet fogyaszt.

Persze, kandisznó alig néhány volt egy faluban, viszont naponta többször volt dolga.

@Kumari aki Nilüfer:
A mangalica utáni hibrid disznók (magyar nagyfehér, lapály, hampshire stb.) 1 év alatt gond nélkül elérik a 2-2,5 mázsát is. Ha nem, akkor rosszul vannak tartva.
A mangalica meg nem.
És nem tartották 1 évnél tovább, mert akkor már jóval kevesebbet gyarapodott 1 év alatt, mint amennyit megevett.
A nép nem hülye, nem véletlenül tűnt el a mangalica - nem érte meg tartani, 1 kg takarmányra nézve jóval kisebb volt a súlygyarapodása, mint a hibrid sertéseké. Amivel most jönnek, hogy mennyivel egészségesebb a húsa stb., ez meg azóta már tudományosan is bizonyitottan kamu marketingduma. Az íze kicsit más, az meg ízlés kérdése, ki ezt szereti, ki azt. A húsa pl. zsírosabb, mint a hibrideké.

A 100-120 kilót azzal keverheted, hogy annak idején az ilyen súlyú disznókért fizettek a legtöbbet (kilónként) a felvásárlók. Ezek általában 6-8 hónapos állatok voltak.
(Illetve bizonyos felvásárlók a több éves disznókért, állítólag az szalámiba kellett, és az idősebb állatlan szárazabb a húsa, de ez lehet, hogy csak mendemonda, nem jártam utána.)
De háznál levágni nem ilyeneket szoktak, ugyebár akinek nem volt saját fialás, az a József-napi (röviden józsefi) vásáron (március közepe, nem okvetlenül József napján volt, de akörül) szerezte be a választási, azaz 6-8 hetes malacokat, és mivel vágni általában télen szoktak (nem volt hűtőszekrény, nyáron megromlott volna a hús), többnyire 1 éves koruk környékén vágták le őket. Addigra elérték és most is elérik a 200-250 kg-t.
Kivágni egyébként ki szokták nemcsak a kanokat, hanem a nőstényeket (emse) is, mert ha felindul (azaz párzani akar), akkor hetekig nem eszik, és több hétnyi kaja megy a kukába, mert 10 kilónál többet is lefogy. A kant meg azért, mert állítólag büdös lesz a húsa, valamint az ártány húsa állítólag puhább is lesz, mint a kivágatlan kané. Nem saját tapasztalat, falusiaktól hallottam.

@szivar:
Ja, én a 70-es évekről beszélek, azt, hogy a pattintott kőkorszakban mi volt, amikor te voltál fiatal, nem tudom.
De a szüleim és nagyszüleim történeteiben sem szerepel, hogy a paprika drága lett volna vagy ne lett volna a boltban. Kenyér- meg húsjegyről szoktak pedig mesélni.

Gondolom, felétek és a hozzád hasonló erősségű elméknél a gulyáslevesbe is a tehéncsorda terelőjét főzik bele. A csikóstokányba meg a ménes pásztorát.
Röviden: szarul beszéled az anyanyelvedet. még szarabb, hogy még okosnak vagy humorosnak is gondolod magad, pedig egyszerűen csak földbuta vagy.

@Boar.:
Ez is egy módszer (hogy mennyire fikció a történet, az egy másik kérdés), de mint írtam, a tiszai halászok is azt állítják, hogy nem szoktak alaplevet főzni még Szegeden sem.
Hogy ők nem főztek, azt meg saját szememmel láttam, jó párszor. Ahogy azt is, hogy a hagymát dinsztelték.
Szóval ez megint egy értelmetlen vita.

@horrorpornó bábszínház:
Ja igen, falun persze tiszta fajtájú malacok elvétve fordulnak elő, mivel A típusú kocát elviszik B típusú kanhoz búgatni, a született AB típusú utódokat meg C típusúhoz, szóval ember legyen a talpán, aki megállapítja, melyik milyen fajtából tartalmaz elemeket, de van vagy 15 féle sima fehér szőrű sertésfajta (és fentiek okán ezek mindenfajta elképzelhető keveréke) Magyarországon. Meg mangalicával kevert fajták is.

A mangalica tömeggyarapodása ezekhez képest kb. 30-35% 1 éves korig (napi 900-1000 g kontra 300-350 g).
Ez azt jelenti, hogy a 115 kg-os súly eléréséig (hogy miért pont ezt mérték, nem tudom) a hibridek közül a legjobbaknak elég volt 90 nap, a mangalicának kellett hozzá 230 nap (a hizlalásba fogástól, azaz kb. 30 kg-os súlytól (tudom, tömeg)), nem a megszületéstől).
A takarmányértékesítése pedig alig nincs 70%-a a hibridekének (azaz 1,5-szer annyi takarmánytól hízik 1 kg-t).

@horrorpornó bábszínház: Te tényleg nem érted. Azért mert TE viszonylag jó anyagi körülményekkel rendelkező családdal voltál körülvéve egy X helységben, ahol van Y számosságú bolt, az egy dolog. De ezen a környéken volt 1(azaz egy) bolt, korlátozott kínálattal. A fizetések a béka picsája alatt, két arasszal. Kapíse? Ja, errefelé nem osztogattak kenyér- és húsjegyeket, errefelé csak seprőt osztogattak - amivel lesöpörték az elvtársak a padlást.

Röviden: Nem csak beszélni kell az anyanyelvet, hanem érteni||megérteni is. De végül mindegy is, hiszen minden bogár rovar, ezek szerint minden rovar bogár.

Továbbá nem szeretem azt, ha valaki anélkül minősíti a másik személyét, hogy valami halványlila segédfogalma lenne az életéről.

@horrorpornó bábszínház: "...de ez lehet, hogy csak mendemonda, nem jártam utána.)"

Hát pedig a hetvenes években sem ártottt volna utána járni a dolgoknak, és nem csak a mendemondákból tájékozódni. Mert azzal szmben aki benne élt, és közelről látta, sőt csinálta, a fasorban sem vagy, és ez nem mendemonda.

Egyébként meg reméljük majd eléred te is azt a kort, amikor már nem lesznek hatvanas-ötvenes-negyvens-harmincas korosztályok előtted, és neked mondják az akkori hetvenesek, hogy ne lódíts.

@horrorpornó bábszínház: Igazán köszönöm a kimerítő elemzést, de ne haragudj, azt, hogy mi a hatvanas évekebn hogy, mikor, mit, vágtunk, neveltünk( mellesleg anyakocánk mindig volt) ne te mondd már meg.Mi egy eldugott kis zsákfaluban magunk neveltük a húsnak valót, és igen, aki nem tudta etetni-mert volt bizony olyan-az levágta a mangalicát is soványan.Nőstényt soha az életben nem szoktak falunk kivágni...65. éves vagyok, most hallom először,

A hatvanas években -igen a mamotak legeltettem- NEM volt az apámnak rendszeres fizetése, munkaegységere dolgoztak, ha a téesz tudott pénz szerezni, akkor fizettek, ha nem, akkor majd a zárszámadáskor, és ne okoskodj bele, hogy nem igaz, én benne éltem, szóval drága volt a filléres paprika, és minden más. kaptunk lisztet, anyukám majd a hetvenes évekig otthon, a saját kemencében sütötte a kenyeret.
Annyira ellenszenves ez a hozzáállás, hogy te tudsz a világon mindent IS a legjobban, többek közt azt is, hogy az én szüleim,a többi falusival együtt mikor vette a malacot...boldog ember lehetsz..

Mamutokat...elírtam

@horrorpornó bábszínház: Egyszer már figyelmeztettelek...

@Andrass9:

Ne bántsd, mert ha ő nem ilyen, akkor amiket itt elmondtak mások, nem kerültek volna elő indok híján. Így akik olvasták a fiatalabb korosztályokból, azok is kaphattak első kézből információt az akkori életről, nem csak friss propaganda anyagot a nertől. Mondjuk pl. ilyeneket is, hogy a kádárizmius elején lehetett mindenki első áldozó, ha a szülei úgy akarták. Én akkor ittam életemben először kakaót. Utána is elég sokára, mert nem futotta rá.

A beszólásai meg a kocsmajárókról lepörögnek, ő nem bír akkora jelentőséggel, hogy megharagudhatnánk rá. Akire meg haragudni kell, az mindig időben észre is veszi. Jó volt ez így.

Egyébként is anyám mindig azt mondta, mindenki a saját szegénységi bizonyítványát állítja ki. Szegénynek meg nem csak azt nevezzük, akinek nincs vagyona. Tudod ott vannak pl. a lelki szegények is.

@Kumari aki Nilüfer: Az emsesüldőket szerintem sem ivartalanították, az egy bonyolultabb és ezért részben kockázatosabb, részben drágább beavatkozás volt mint a herélés.
Ettől függetlenül élő probléma, hogy bebúgott a hízó amikor vágták volna és el kellett halasztani a disznóölést. Ilyenkor lázas, nem jó a húsa, nem alkalmas feldolgozásra.

@látjátok feleim szümtükkel: Elsőáldozó nem voltam de bennünket még titokban kereszteltek.

@Boar.: Nyilván így volt, nem én döntöttem, mikor vágjuk a kocát:)

@old forester: Parkinson törvényére: én csaknem 40 évet unatkoztam át ún. "kooperációs értekezlet"-eken. Tényleg úgy megy ma is, mint anno Parkinsonnál az atomerőművel meg a takarítónő felmosó rongyával...

@látjátok feleim szümtükkel: Kakaó..igen, nálunk is tejeskávé játszott otthon, az elsőáldozáskor szeretetvendégség volt, kakaó és kalács..na olyat együtt akkor és ott először:) Én 56-ban születtem, akkor kereszteltek, és 65-ben voltam elsőáldozó..a kutya se szólt érte. Igaz, nem volt apám-anyám tótumfaktum, de mindegy is, mert az akkori falusi párttikár lányával egyszerre elsőáldoztunk. Hiába vitatja bárki, ez így volt....de van, aki jobban tudja:DDDD

@Kumari aki Nilüfer: Anyu '47-es, és ő is járt hittanra, elsőáldozó is volt, mint ahogy minden osztálytársa :) az más kérdés, hogy később aztán bement litániára a városmajori templom főkapuján (mert a nagymamája odalátott az erkélyről), és azzal a lendülettel ki is ment az oldalkapun randizni :D

@Fenchurch68: :)

Gyaur kutyák vagytok mind. :P Engem meg sem kereszteltek, mert amikor elvittek a paphoz, azt hitte, hogy kóstolót visznek neki. :D
[amúgy a fater munkásőr volt és nem nézték volna jó szemmel az elvtársak]

@Fenchurch68: Na de nem a rendszer kényszerítette ki az oldalkapun:D

@szivar: Nyilván voltak helyek helyzetek, beosztások, ahol nem nézték jó szemmel, de arra voltak valók a falusi nagyszülők meg a plébánosok:)A mi családunkban erre is volt példa.

@szivar: Nálunk nem volt aktív vallás - ateista családból származom. Tán még misén se jártam :)

Nem lecsó, vallás:
Én 1952-ben születtem. Az még Rákosi-korszak volt? Fontos, hogy Budapesten. lehet, vidéken minden másképp volt. Csecsemőként nem emlékszem jól rá... Olyan családban nőttem fel, ahol mindenki - én is - szigorúan meg volt keresztelve a római katolikus vallás szerint, de senki sem tartotta lkülönösebben a vallását. Őseim elmentek az Éféli misére, aztán annyi. Én arra emlékszem, hogy amikor alsó tagozatos voltam, akkor senkit se érdekelt, hogy valakit beirattak-e a templomban hittanra. Bár mindenki kisdobos volt, de egy kislány - megvallott vallásos hite miatt - nem kötötte fel a kék nyakkendőt, őt se érte bántás. Az egytemi éveim alatt (1970-75, Műegyetem) az évfolymom "teli volt" pannonhalmis diákokkal, őket sem érte hátrány a felvétein.
Egyetlen incidensre emlékszem, amikor még kisgyerek voltam, a Villányi úti (Szt. Imre herceg úti) templomból a rendőrők nem engedték ki az utcára ar Úr napi körmenetet (ha valaki kijavít, tegye, én sem lettem buzgó vallásos, nem is bérmálkoztam. (A feformátusok konfirmálnak?)), és abből tumultuózus jelenetek lettek a templomon belül, anyámék féltettek, hogy nehogy letapossanak. Más ilyen inzultusra nem emlékszem. Ez csak egy évben volt ilyen kemény, úgy emlékszem.
Sokkal később a Patrona Hungarie gimi teli volt párttitkár-lányokkal...
De lehet, hogy vidéken, falun más volt a helyzet, mint Budapesten.

@Vén motoros:

Ez attól is függött, milyen ember volt a párttitkár. Én a mi környékünkön nem hallottam, hogy 56 után bármilyen bántódás ért volna valahol volt párttitkárt, de ugyé ez nem kizárt, mert a közeli nagyvárosban minden előfordulhatott. Még az is, hogy a hatvanas években az egyetemi tanárok tömegesen éjféli misére jártak.

@Boar.:
A bugatás tarifája sokszor egy malacka volt.

A zsírban gazdag mangalica azért volt fontos - ahogy többször is előkerült - mert a kisütött zsírral a lesütött húsokat szépen elrakták a nagy bödönökbe és így a zsír alatt védve volt a hús, illetve a zsír önmagában elég tartós volt.
Azt meg nyílván hűvös helyre tették, kb "vermelték".
A húsoknak is volt sorrendje, de erről fogalmam sincs...

Valahol már volt a kezemben erről egy könyv, de nem áll össze a kép, pedig ott szépen le volt írva.

Még annyit, hogy a végén a kandisznót is levágták, akárcsak a kosokat, bakokat, bikákat, de biztos nem dobták ki őket.
A kanszagot még megoldották.

@gigabursch: A kanszagot nem lehet házilagos módszerrel megoldani. Az úgy működik, hogy ha kimondják rá a halálos ítéletet akkor kiherélik és várnak egy-két hónapot amíg a hormonok(feromonok?) kiürülnek.
Lesütött húst ma is készítünk, nem az eltarthatóság hanem az íze miatt. Gyermekkoromban amikor még csak a Lehel hűtő kicsi mélyhűtőjére hagyatkozhattunk, disznóvágás után gyakran sütött le nagyanyám húst és kolbászt. Azt akkor nem szerettem. Egyetemista koromban jártunk az akkori barátnőmmel Erdélybe, ott a nagyszülei még mindig lesütéssel tartósították a húst. Nyár közepén vettek elő a zsírból egybesült karajt, hibátlan volt.

@Boar.: Mi fiatal, kevés pénzű házasként faluról , a szülőktől kaptuk a kisbödönt, benne a sült oldalassal, felöntve zsírral. A panel spájzban sem romlott meg, igen hálásak voltunk érte.Karaj is akadt az alján:)

@Boar.:
Márpedig a "vadhúsfelszippantó és szétosztó vállalat"-ok minden kilőtt vadat felvásárolnak szőrbe-bőrbe és az a hús ami benne van kimegy az éttermi piacra feldolgozás után. Aranyáron...
Feltételezem nem mindenhol fokhagymás tejjel áztatják...
:-)

Azon merengek, hogy erről a 'kan-hús' szagtalanításról nekem mesélt egy nyírségi kolléganőm, hogy ezt hogy oldották meg. Ha megtalálom a számát, felhívom és ha megtudom, úgy közkinccsé teszem.

Az emlősökben csak hormon van, melynek elhasználódás utáni bőrön át történő kiválasztása szaggal jár a férfiak esetében is. A feromonok az ízeltábúak spéci illatanyagai, amely a nőstények/hímek (stratégiafüggő) bevonzását szolgálják.

@gigabursch: Tudtommal a kanszagot okozó vegyületek poliszacharid láncai felszakadnak mélyhűtés során, sajnos olyan hőmérsékleten amit az otthoni fagyasztók nem tudnak.
Egy vadásztársam szerint egy óra főzés is elveszi de ezt én nem írom alá.
Feromonok vannak az emlősökben is, az emberben is. Farágó nyakonvágna ha hallaná, mit állítottál...

@Kumari aki Nilüfer: Mostanában egy-egy vaddisznó süldő alkatrészei végzik a zsírosbödönben, just for fun...
Kicsiben meg csirkemáj, de az rettentő gyorsan "kopik"...

@Boar.: Minálunk felé biztos ami biztos alapon legalább negyed
évet vártak a herélés után a téeszben.

@Kumari aki Nilüfer: @Andrass9: Szerintem nyerni nem vesztettem semmit... :D Akiket úgy ismerek, hogy akítív szentfazekak, azoknak az előéete nem pont a Krisztusi útmutatás szerint zajlott... A jelenlegi sem igazán ezen elveket követi. Már eleve a tízparancsolat nyolcvan százalékát megszegték, de azért járnak misékre, meg gyónni.:/

@szivar: Én nem mondtam, hogy bárki bármit veszített:) A hit meg a vallás két dolog, a harmadik, hogy kinek hogy alakul ezzel kapcsolatban az élete, a negyedik meg az, hogy felnőtt korára alakul ki(ha ugyan valaha kialakul) a hittel kapcsolatos világnézete. Hogy veszt vagy nem, az majd kiderül(vagy nem), mert "az igazság odaát van". ha van.

@Boar.: Látom te kened-vágod a témát, akkor biztos tudsz magyarázatot adni arra, hogy mitől avasodhatott meg a mélyhűtőben vaddisznóhús. Egyetlen alkalommal fordult elő, nagyobb süldőnek a része volt, elég zsíros hús. A hűtő -20 fok alatt hűt, a vadászat után ahogy hazaértem rövid időn belül le lett fagyasztva, nem volt áramszünet a kb. félév alatt amíg a hűtőben volt, és ki sem lett véve. Ahogy írtam, egyszer fordult elő, máskor soha. Próbáltam rájönni, többekkel konzultáltam, a legvalószínübb magyarázat az, hogy az állat étrendjében keresendő az ok. Elképzelhető? Ezt én nem tudom leellenőrizni, mert nem a kondával élek.:-)
(Habár néha amikor a híreket olvasom arra gondolok lehet hogy még az is jobb lenne.):-)

@old forester: A zsírossa avasodik. Még vákumban is bár úgy kevésbé. A levákumozott szarvashúst két év múltán is simán felhasználom, a vaddisznót fél max. egy éven belül el kell használni és előfordul, hogy a felületét meg kell faragni.
Sajnos a zsíros húsok eltarthatósága korlátozott. Nem csak a vaddisznó, a házidisznó sem bírja sokáig, a zsíros cuccokat fél évnél tovább lehetőség szerint nem tartogatom a fagyasztóban. A sütnivaló kolbászt a legjobb indikátor, vákumozás nélkül három hónap múlva már elkezd fakulni és avas íze lesz, vákumozva nyár közepén még simán használható.
Ha csak egyedi eset volt nálad akkor lehet, hogy a zsírtartalom, lehet, hogy a felület volt nedvesebb mint szokott, meleg volt még a hús, stb. Leggyakrabban az oldalassal fordul elő nálam, hogy nem figyelek az eltarthatóságra és mire előkerül a fagyasztóból, kellemetlen, avas szaga van. Azzal nem sok mindent lehet kezdeni mert nagy a zsíraránya, nem is csak a felületen van szóval olyankor megesik, hogy a kutyáknak lesz egy jó napja. Persze főzöm nekik is.

@Boar.: Igen, akkor most már a kör bezárult, mert tkp. a zsír avasodott meg, csak a hús átvette az ízét. És ez volt az egyetlen eset amikor félévig, vagy tovább mélyhűtőben volt a vaddisznóhús. Általában 1-3 hónapnál tovább nem, mert elfogyott. És visszagondolva 10-15 évre, a szarvashús tényleg soha nem avasodott meg.
Ez az étrendre vonatkozó magyarázat valószínűleg az intenzív tartású állatok esetére vonatkozik, mintha én is olvastam volna ilyesmit. Igaz, hogy ott meg a feldolgozásnál tesznek a zsírba avasodásgátlót.
Mindenesetre érdemes volt szóba hozni.

@old forester: Lehet egyébként az étrendben is valami. Jan Kozak a "Tajgán vadásztam" c. könyvében olvastam, hogy a medve szalonnájáról megmondják, mit evett az állat, más lesz a kukoricától, a makktól stb.
De disznónál nincs ilyen megfigyelésem.
Szarvasból, pontosabban dámból előfordult, hogy elbújt a fagyasztóban és három év múltán találtam meg. Még nem is volt vákumozva csak a szokásosnál vastagabb "mintászacskóban" raktam el. Nem volt semmi baja. Bedaráltam micsnek, nekem alig jutott, úgy megették a városi népek... :-)

@Andrass9:
Most mi is volt a probléma?

@látjátok feleim szümtükkel:
Később is lehetett mindenki első áldozó. Én is voltam, és a korosztályom nagy többsége is.
Más kérdés, hogy már akkor sem hittem az egész Jézus-mesében meg a körítésében, simán csak a lopás egyik fajtájának tartottam, ahogyan a hülyéktől beszedik a papok a hülyeség vámját.

@gigabursch:
A húsok nagy részét (4 láb, úgymint sonka, csülök stb., gerinc (orja), oldalas stb., valamint a kolbász, szalonna) füstöléssel tartósították, nem lesütve meg zsír alá rakva, és a nem füstölt húsokat meg a belsőségeket (szív, nyelv, vese - a máj meg a tüdő általában ment a hurkába) kellett először elfogyasztani. Kb. annyi nem füstölt húst hagytak meg, amennyi a hideg idő végére elfogyott.

@Boar.:
Az emberben is van feromon, de feromonreceptor már régóta nincs, szóval az emberre nincs hatással, csak Z kategóriás filmekben meg olcsó regényekben.

"a medve szalonnájáról megmondják, mit evett az állat, más lesz a kukoricától, a makktól stb"
Ahogy a disznóé is. Ahol sokat makkoltatnak, ott szintén megmondják róla, saját vágásra tartott disznót kukoricával etetnek.