Vendégposzt kocsmagomba konyhájából
A kolbásztöltelékre illik úgy gondolni, hogy további ételek alapanyaga lehet. Ha már egyszer kész van, a finom, család ízlésének megfelelő, fűszeres kolbászhús, akkor a gondos háziasszony újabb fogásokat készíthet belőle.
Ne szaladjunk előre. Mostanában nem sok szabad hétvégém van, és előre sem tudok szabadidőt tervezni. Ahogy volt tehát pici időm, megragadtam az alkalmat, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű disznóhúst vegyek: két egész lapockát, egy egész combot, egész karajt, több egész dagadót, csülköket és oldalasokat. Ezzel először a fagyasztót etettem meg. Szép konyhakész csomagokkal. Ez már az a mennyiség, amiből szépen összejönnek a lenyesett darabok, zsíros falatok, darálni való színhúsok. Össze is jött nagyjából 5 kg. Előrelátóan vettem hozzá kemény hasaalja szalonnát, ebből adtam hozzá 2 kilót. Ebből lett a friss kolbász.
Hát van ennél szebb látvány??? Ahogy másnap reggel, a felkelő nap első sugarai megvilágítják a konyhaasztalon a saját sütésű kenyeret és a saját töltésű kolbászt. Miközben már melegszik a sütő zsiradék, és nem sokára két pofára fogjuk zabálni. Csak úgy állva, mint egy talponálló büfében, mert úgy esik jól, amikor ki vagyunk a friss kolbászra éhezve.
A kolbásztöltő kézi-készülékben viszont mindig marad kitöltetlen kolbászhús. Ebből máris sokféle étel készülhet. Most a kolbászgombóc leves lett a befutó.
Ez egy ismert étel, ismert levesalap, amit sokféle zöldséggel, betéttel,és nekik megfelelő fűszerezéssel készítenek. Régimódi, de nagyon finom. Nálam így készült:
Hagymát nagyon apróra vágva, disznó zsíron üvegesre pároltam. Közben összevágtam a zöldséget, répát, krumplit, gombócokat formáztam a kolbászhúsból, kikevertem a tejfölt, és visszatettem a szekrénybe a majorannát, mert nem kell bele.
A kolbász gombócokat nedves kézzel gömbölyítettem. Terv szerint a lassan fővő lébe szándékoztam süllyeszteni, hogy maradjon egyben. Méghozzá anélkül, hogy tojást vagy lisztet vagy morzsát, vagy egyéb ragasztó anyagot adnék hozzá. A kolbász íze kell, és nem fasírtot akarok a levesbe főzni! A kolbász ízének kell majd a lében is dominálni. Ebben más az én receptem, mint a máshol fellelhető hasonlóak.
Hozzáadtam a hagymához a répa és zöldség kockákat. Utóbbiak most fagyasztottak voltak, de láthatóan ezzel is működik. Zsírján összeforgattam, közben ment bele babérlevél, só, őrölt bors, őrölt kömény. Kömény azért, mert ebben a kolbászhúsban nincs, de a levesnek jól áll. Fokhagyma azért nem, mert a kolbászban van elég. Látszik, hogy a kolbász fűszerezése a döntő.
Lassan öntögettem fel vízzel, hogy ne hűljön vissza. Így fog a hagyma teljesen szétesni a lében. Közben szórtam bele egy kevés szárított zöldséget. A végére nagyjából 2-2,5 liter vízzel öntöttem fel, ahogy elértem ezt a mennyiséget, kezdtem lassan belesüllyeszteni a gombócokat.
Ezután hagytam kis lángon főni kb. 40 percig. Félidőben raktam bele a krumplit, nem akartam szétfőzni, a kolbásznak viszont idő kell. A krumplival együtt frissítettem kicsit az elfáradt fűszereket: borsot és köményt, ellenőriztem a sót.
A 40 perc leteltével behabartam. A kis pohárnyi tejfölhöz adtam egy kevés lisztet, és egy bő teáskanál mustárt. Hogy nézne ki a kolbász mustár nélkül???
Ahogy a liszt megfő, öt perc, kész is van. Lehet kanalazni!