Kicsilyány jött élettársával vacsorára - ittalvással kijátszva a kijárási tilalmat ... Kérdeztem, mit ennének. Kiegyeztünk a címben szereplő egyszerű és könnyű vacsorában, merthogy fogyózik és farkaséhes ...

Eredetileg szuvid sült oldalast ajánlgattam párolt zöldségekkel, hiszen azt csak meg kell pirítani és azért nem tartalmaz túl sok szénhidrátot, dehát óhajuk parancs! Be is fűtöttem nekik az emeletet még reggel, hogy meg ne fagyjanak a mínuszokban.

Van még hús a csodahüttőben, meg minden hozzávalók. A pörkölthöz:

• 1,8 kg marha lapocka és comb (mert Boar szerint 1 kilónál kevesebbel nem is kezdjük)
• 3 nagy és 3 gyűrött vereshagyma (ezek már kicsíráztak, vagyis nem teljesek)
• 15 dkg füstölt szalonna
• 1 pritamin paprika és 8 kis paradicsom a fagyasztóból
• 4 dkg pirospaprika (Farkas András féle)
• 1 liternyi sürített zöldségalaplé
• 1 tk római kömény (cumin) a mexikói emlékért
• 1 csipet köménymag
• 16 tekerés feketebors
• 5 pici girizd fokhagyma
• 2 dl Villányi Portugieser
• 1 ek só

A bőrével levágott kockányi szalonnával kezdtem. Fél tentis lapokra bevágtam, majd elforgattam 90 fokkal és ott is fél centis csíkokra metéltem. Ezután lefektettem, és lett rengeteg 5x5mm-es szalonnakocka (az ötletet mostanában láttam Bereznai Tamástól).

Egy régebbi és a mostani bőrkockákkal kikentem az orosz szovjet öntöttvas fazekamat, majd felhevítettem. Beleszórtam a szalonnakockákat, amit teljesen zsírra sütöttem. A megsült pörcöket kiszedtem a legközelebbi túrós csuszához.

A rengeteg hagymát összekaszaboltam - szerencsére nem nagyon ríkatott meg. A cuminnal és egy csipetnyi köménymaggal megszórtam, a sót is beleöntöttem, hogy kiszívja a levét. Amikorra a hagyma kezdte elfőni a saját levét, felöntöttem még egy deci vízzel is. Ezt is elfőtte, szépen megdinsztelődött. Közben sem lazsáltam, mert a húsról le kellett szednem az inakat és a zsírt. Egy részét eltettem a macskának, a többit hozzáadtam a hagymához, mert annak kell az íze, meg az is süríti a pörköltet.

A színesedő hagymába beletettem a kockákra vágott marhahúst. Állandó kavargatással pergeltem (ezért lesz ez pörkölt), míg a saját levét is elpárologta a hús. Gyorsan belereszeltem a pár fokhagymagirizdet, és újra pörköltem egy kicsit, hogy fogyjon el megint a kieresztett lé.

Már látszott ismét az edény feneke, mehet a paprika és a paradicsom bele. Ez is levet eresztett, így azonnal beletettem a pirospaprikát - az már biztos nem fog leégni! Legvégül hozzáadtam a mirelit alaplevet, és egy liter vizet, hogy kilegyen a liter :) Ezzel rotyogott még két órát, amikor megitattam kis vörösborral. Ezt már egy óra fővés szépen beleillesztette a szaftba.

Közben nekiláttam a vajas nokedli készítésének:

• 65 dkg egyszerfogós rétesliszt
• 6 db M-es tojás
• 4+3 dkg vaj
• 1 mk só
• 1 dl víz

A tojásokat a keverőtálba ütöttem és beleöntöttem a vizet is. Utána ment a liszt és indulhat a robotgép. Egy kis plusz liszt és az olvasztott vaj is bekerült a tálba. Meg is sóztam. Alaposan kidolgoztam, mert én úgy csinálom. Van aki csak éppenhogy összekeveri, de nekem úgy nem izlik - lisztízű lesz (szerintem)! Feltettem vizet is forrni, addig pihen a tészta.

Míg a víz felforrt, egy nagy jénai tálban vajat olvasztottam, és a pici lángra tettem. A nokedliszaggatót nem kellett megkenni, mert a tészta nem ragadt hozzá. Beleszaggattam a vízbe több részletben. A kifőtt nokedlit a vajra tettem a jénaiban, ahol kapott pici pirult kérget. Lett vagy 8 adag belőle!

Nos akkor jöhet a barátfüle (derelye).

• 1 kg sárgakrumpli (szétfővő fajta krumpli)
• 35 dkg grízesliszt (egyszerfogós rétesliszt)
• 8 dkg disznózsír
• 2 tojás
• 1 tk só
• 25 dkg prézli (most bolti - fogyjon el az is)
• 2 ek napraforgóolaj
• sűrű szilvalekvár

A prézlit feltettem egy nagy serpenyőben a kis olajjal pirulni. A zsírt felolvasztottam a mikróban. A krumplit megfőztem hajában sós vízben. Nem szeretem sóba-vízbe krumplival, mert túl sok lisztet venne fel. A krumplit lehámoztam és krumplinyomóval átnyomtam. Még a meleg krumplihoz kevertem az olvasztott zsírt, majd vártam kicsit, hogy kihüljön.

A lehült krumplihoz adtam a tojásokat meg a liszt felét és kikevertem fakanállal. A liszt másik felét már a kézi mixerrel kevertem bele (mondtam már, hogy lusta vagyok?) Persze közben a prézlit is rázogattam - nagyon könnyen odakap!

Szilikonlapra pakoltam a kikevert tésztát, ahol további liszteket kellett belegyúrnom, mert ragadt. Azért a végére szépen kinyújtottam gyerek kisujjnyi vastagra. A tésztát rádlival 8x8 cm-es négyzetekre vágtam, és a vágási csíkot vizes ecsettel megnedvesítettem, hogy jobban összeragadjon. A négyzetszerűségek közepébe kiskanálnyi tavaly főzött szilvalekvárt halmoztam, majd összehajtogattam, ahogy sikerül módon.

Tele is lett vele a szilikonlap.

A prézli elkészült, 6-8 darab tésztát a nokedli vizében kifőztem (amig feljön meg 2 perc), és a forró prézliben megforgattam. Innen pedig egy nagy cseréptepsibe tettem át - abból jó lesz felszolgálni is.

Délután 1-től főztem, és este 8-ra tudtam tálalni. A fiú talált valahol a polcon egy csilipaprikát a pörköltjébe ...

Én meg csak lapátoltam befele.

A barátfülét fahéjas porcukorral megszórva ettük.

Lehetett volna egyenletesebb is a tészta, több liszt vagy zsír kéne bele, hogy megtartsa a formáját, és ne ragadjon a nyújtólapra, amikor a vízbe teszem.

Persze csak este derült ki, hogy elfelejtettem, de a kicsilyány nem tudja a krumplit megemészteni. Szólt volna időben, hogy a gyúrt tésztás változatot kéri :(

A római köményért kaptam a feleségemtől meg biztos kapok másoktól is - hagyjátok ki a receptből!

A maradékot két részre osztottuk: nekik is jut még egy étkezésre, meg a fiamék is kaptak, akik karanténban csücsülnek otthon (ők nem reklamáltak, csak azért, hogy nem lehettek itt)...