Írtam már ebben a tárgyban egy posztot, de most éppen aktuális lett megint a téma. Sok évvel ezelőtt örököltem egy tucatnyi amarillisz hagymát. Ugyan minden évben adtam belőlük ennek-annak, a sarjakból folyamatosan neveltem újakat. A 15 cserép és a három balkonláda már kezdett túl sok helyet foglalni, ezért drasztikus lépésre szántam el magam, és öt hagyma kivételével az összeset elosztogattam. A hagymákhoz mellékeltem egy "használati utasítást", ezt osztom most meg a nagyérdeművel.
Az Interneten – mint minden tárgyban – ezzel kapcsolatban is fellehető mindenféle okosság. Még az is lehet, hogy némelyikben van némi igazság, itt most azt foglalom röviden össze, én hogyan szoktam nevelni az amarilliszt.
A hagymákat télen ültetem el. Néha decemberben, a téli szünetben, gyakrabban inkább januárban. A nagyobb hagymák 20 cm magas, 20 cm átmérőjű műanyag cserépbe kerülnek, a sarjak (erről majd később) és a kisebb hagymák balkonládába.
Az általános virágföldet csak úgy magában nyugodtan el lehet felejteni. Ha mindenképpen bolti földet akarunk használni, vegyünk palántaföldet, az egészen jó. A legjobb, ha 1/3 rész erdei- vagy kerti földet, 1/3 rész általános virágföldet és 1/3 érlelt marhatrágyát (nem granulátumot!) keverünk össze. A zsákokat ültetés előtt egy héttel ki kell nyitni, hogy a nedvesség kicsit elillanjon belőlük. (Nedvesen nem lehet szitálni.) A földeket 1 cm-es szitán átszitáljuk, összekeverjük, majd újból átszitáljuk, hogy jól elkeveredjen. Az általános virágföld tele van nádgyökér darabokkal és agyaggombócokkal. Az erdei és kerti földet tanácsos sterilizálni. Ehhez egy használaton kívüli tepsi vagy rossz lábas tökéletesen megfelel. Kisebb adagonként meg kell sütni. Télen, mikor sokat használjuk a sütőt, a kaja után kisebb adagokban (nedvesen!) be kell rakni a sütőbe. Fél óra alatt kipurcan benne minden baci, vírus, gomba, rovar és gyommag. Én rendszerint azt csinálom, hogy az előző évi földet keverem össze általános virágfölddel és a trágyával.
A cserép aljába újságpapír korongokat szoktam vágni, hogy a föld lyukakon ne hulljon ki. Később már összeáll a föld és benn marad. A hagymákat teljesen a földbe süllyesztem, csak a nyakuk áll ki. Ezzel egy időben 3 db 60 cm-es, ceruzavastagságú pálcát szúrok le háromszög alakban a cserép szélén a földbe. A pálcákat zsineggel körbe kötöm, ahogy nőnek a levelek, egyre magasabban. (2 kötés elég szokott lenni.) A téli fényhiányos időszakban (akkor is, ha az ablakban van a növény!) a levelek nagyon felnyúlnak, és később a mozgatásnál könnyen letörnek. A cserép alá megfelelő méretű tálcát kell tenni. Ültetés után lassan adagolva be kell öntözni, míg a víz a tálcában meg nem jelenik. Ezt másnap meg kell ismételni.
Innentől alig van vele dolog. Hetente egyszer elég öntözni.
Először egy két levél kezd el hajtani, aztán hamarosan megjelennek a virágok. A nagyobb hagymák két virágot is hozhatnak, akár négy-négy bimbóval. A virágok a fény felé fognak nyújtózkodni, ezért célszerű néhanapján megforgatni a cserepeket. Lehet gyönyörködni, meg képet posztolni.
Célszerű a növények alá újságpapírt teríteni, hogy felfogja a virágokból lecsepegő nektárt.
A fagyok elmúltával ki lehet tenni a szabadba a növényeket. Ilyenkor fognak jó szolgálatot tenni a pálcák. Ekkorra már 50-60 centis levelek is lehetnek. Napos helyre tegyük. Öntözni innentől heti 2-3 alkalommal kell, mindig felülről. Nem baj, ha megáll alatta a víz, tapasztalatom szerint jól viseli a pangó vizet. El kell kezdeni tápoldatozni is, mert ilyenkorra már elfogy a tápanyag a földből. Ne feledjük, hogy ebben az időszakban gyűjti össze a növény a hagymában a tápanyagot, ami meghatározza a következő évi virágok mennyiségét és nagyságát. A Wolldünger Linz 14-7-21 kiválóan megfelel. 10-14 naponta alaposan oldjunk fel 10 liter vízben egy púpos kávéskanál (cca. 2 g) műtrágyát, és öntözzük meg vele a növényeket. (Ez a műtrágya egyébként szinte mindenféle növény számára jó.) Hosszabb időt is elvisel öntözés nélkül, de nagyon jót nem tesz neki. Jó módszer a kertbe való kiültetés. Ilyenkor egyszerűen a cseréppel együtt a földbe süllyesztjük, így nem szárad ki olyan könnyen a földje. Ügyelni kell azonban a csigákra, mert piszkosul szeretik, és simán csutkára rágják a leveleket. Csigairtó szerrel lehet védekezni ellenük, de vigyázni kell vele, mert emberre, állatra egyaránt veszélyes. Nagyobb eső után a csigairtót pótolni kell.
A fagyok beállta előtt az amarilliszt be kell vinni. Kiszedjük a földből, és hűvös, száraz helyen tároljuk (pince). A leveleket hagyjuk maguktól leszáradni, ilyenkor a hagyma a bennük lévő tápanyagot is visszaszívja.
Aztán jön a tél, és kezdhetjük elölről. A hagymák minden évben hoznak pár sarjat. Ezeket letörjük, balkonládába ültetjük, és pár év alatt virágzó hagymát nevelhetünk belőlük.
Nagy vonalakban ennyi.
