Az egyik kolléga/kollegina emlegette, hogy az édesanyja/nagymamája/nagynénje a téli estéken mézes paszternákot sütött egykor. Mint látható, csak a dolog lényegét jegyeztem meg, az egyre csökkenő tárterület kirostálta a felesleges információt. Az ötlet azonban tovább motoszkált a buksiban. Az, hogy ilyet még a büdös életbe' nem csináltam, szokás szerint a legkevésbé sem zavart. A kertben még éppen akadt pár szál paszternák elvermelve, méz meg mindig van itthon, szóval semmi nem állt a projekt útjában.
Mivel korán sötétedik, én meg későig dolgozom, szombaton mentem a gyökerekért a kertbe. A föld felszíne már rendesen meg volt fagyva. Szerencsére vittem magammal kesztyűt, és egy flakon meleg vizet kézmosáshoz, mivel minden le van víztelenítve. A vermelés amúgy príma megoldás, csak éppen olyan átok sáros volt mind, hogy egy kisebb cserép föld simán lejött róla. Hazaérve beáztattam a felmosóvödörbe, majd a "százlábúval" lesikáltam a sár javát. A maradék maszatot a mosogatóban intéztem el. Egy zacskóban a hűtő zöldségtartójába tettem őket.
Hétfőn aztán nekiláttam, és az eredmény simán megérte.

Hozzávalók:
- paszternák
- méz
- idő

Nem egy bonyolult fogás.

A paszternákot meghámoztam, kivagdostam a fekete részek nagyját.

Nagyjából centis szeletekre vágtam.

Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam a szeleteket, és mindegyikre tettem pár csepp mézet.

Hármas fokozaton egy órát sütöttem. Megtapintva még szívósnak tűnt, ezért beraktam alá egy öreg tepsit, és kapott még fél órát egyesen.

Az eredmény igen finom, ugyanakkor meglehetősen rágós lett. Akadt még négy kissé nyeszlett paszternák a kertben, ezért úgy döntöttem, megpróbálom más módon is elkészíteni.

A szokásos sárdagasztás, hámozás és szeletelés után jött a tepsi. Az előző módszerhez képest most alufóliával kezdtem. Befedtem a tepsit úgy nagyjából. Kicsit kilógott a gyökér alóla, de ezzel nem foglalkoztam.

Egy órát sütöttem hármas fokozaton.

Ezután leszedtem a fóliát, és megkentem mézzel a szeleteket.

Újabb fél óra jött immár fedetlenül.

Reggelig hagytam hűlni, másnap elvittem melóba.

Na ez már döfi volt. A külseje kicsit szikkadt, a belseje vaj-puha, finom édes, zamatos. Most főhet a fejem. A paszternák elfogyott, ha nem kapok a piacon, valami más gyökeret kell találnom erre a célra.