Kaptam karácsonyra egy miniatűr öntöttvas tálaló edényt a kicsilyánytól.
Reggelire leteszteltem egy szem M-es tojással (nagyobbat nem mertem beletenni).
Kellett hozzá:
- 1 M-es tojás
- 1 tk kacsazsír
- 3 szem bors
- csipet só
- szelet kenyér
A képen a többi alkatrész elbújt ...
A kacsazsírból (az esti sült kacsa fűszeres zsírja) egy kanálkányit tettem a forró öntöttvas serpenyőbe. A kép életlen lett, így nem publikálom, mert megszólnak. Ebbe beleütöttem a tojást. Dekoráltam 3 szem Lampong borssal (hátha sárga irígység szívatja meg a Fickót :). Megnéztem a spatulával, hogy mennyire sült le, de nem volt vészes.
Hopp - elfelejtettem a sót! Gyorsan meg is sóztam, mert a sótlan tojás nagyon szomorú dolog. Odakészítettem mellé a tálalóedény fa alját, hogy ide átemelem.
A fehérje eléggé könnyen kijött a serpenyőcskéből, a sárgáját kenyérrel tunkoltam.
A végére kitörölgettem az utolsó cseppig.
Csak a kicsit megégett kenyérhéj maradt utána.
Azt már nem dokumentáltam, hogy utána el is mosogattam mindent, ami buta ötlet volt az öntöttvasra nézve. Ha kicsit jobb idő lesz, akkor rendesen be kell avatni, mint minden öntöttvasat!
Nagyon aranyos eszköz, de még gondolkodnom kell, mire lesz igazán jó. Van valami ötletetek (a fűszerek pirításán túl)?