Barátunk, akinek dílere van, adott egy pici oldalas darabot, amit nem érdemes több adagra bontani - merthogy pont két személynyi volt.

Ezokból kezdtem keresni egy pici jénai tepsit (a négyszögletes helyett, ami széttört). Találtam is egy majdnem pontméretűt a konyhapolcon, ami nemrég kerülhetett oda, mert nem ismertem.

Gyorsan összeszedtem némi minimális alkatrészt hozzá:

• 5 csontnyi sertés oldalas
• 2 vereshagyma
• 4 kis fej fokhagyma
• Fél üvegnyi saját BBQ szósz, ami a legutóbbi grillezés után maradt (kb 1 dl)
• 1 mk őrölt kömény (hátha befut a fiam, aki a magosat nem kedveli)
• 10 tekerés bors és só a darálóikon
• 1 ek kacsazsír a jénait kikenni

A kacsazsírral bekentem a jénait belülről, hogy ne süljön hozzá a hús. Be is takartam az alját felkarikázott hagymával, amivel megágyaztam az oldalasnak. Elkezdtem a húst a száraz fűszerekkel megszórni, de le kellett egy csontot venni a végéből, hogy beleférjen a tepsibe. Végül megkentem a BBQ szósszal is.

A fokhagymákat lereszeltem, majd ennek a pépnek a felivel megpacsmagoltam a csontos oldalát, és beleillesztettem a jénaiba. A levágott darab pedig pont elfért az oldalas oldalán! A fokhagyma másik felét erre a húsos oldalra teregettem, a hús mellé pedig hagymakarika távtartókat dugdostam. Az utolsó fázisban a tetejére is pakoltam hagymakarikákat.

A tepsire feltettem a műanyag tetejét, amivel eldugtam a hűtőbe pácolódni (legalább nincs fokhagyma illat a hűtőben ...). Másnap azután ebédhez elővettem, félretettem a műanyag tetőt, és kértem a feleségemtől a kedvenc barna söréből vagy egy decit, amivel fellazítottam a tepsi alját. Alufóliával lefedtem, amire egy kis lukat böktem a gőzöknek. Ment a sütőbe másfél órára.

Szépre sült, azt el kell ismerni.

Kaptam hozzá tejfeles krumplifőzeléket a feleségemtől (nyitókép), amivel seperc alatt meg is ettük az egészet!

Kicsit sokallották a fokhagymát (a fiunk is befutott), de nekem így izlett igazán ...