Mondjuk sztéket már sokat posztoltam, de a zöldbors szószt nagyon szeretem, azt leírom ismét , bár most tényleg bélszínnel ettem.
A madarasban az utóbbi időben van 4500-ért bélszín. Vettem is egy egészet, amit felhasználásra bontva vákuumfóliázva lefagyasztottam. Ennek nyesedékét sütöttem meg a zöldborshoz.
Mindent összeszedtem hozzá:
- 25 dkg bélszíndarabok
- 1 naaaagy sárgakrumpli
- 4 dkg vaj (2 is elég)
- 1 ek zöldbors
- 1 tk dijoni mustár
- 2 dl régebbi dobozos habtejszín (pizzaszeletvágó használhat tejfelt is)
- 5 ml házi birspálinka (már megint nem volt itthon konyak)
- 1 mk liszt (ebből még hiányzik, de kell bele, hogy lekösse a vajat)
- bors
- só
- szerecsendió
- őrölt kömény
A krumplit meghámoztam, és kisebb kockákra vágva egy kis piros fazékba tettem. Kapott egy késhegynyi őrölt köményt, sót és annyi vizet, amennyi ellepi. A hússzeleteket frissen darált borssal megszórtam.
A feleségem szeleteit kicsit megcsapkodtam, hogy gyorsan átsüljön. A krumpli felforrt, a lángot kicsire vettem alatta, így 15 perc alatt kész lesz. Egy evőkanál vajat (csak felet használj!) felforrósítottam és kétszer fél evőkanál zöldborsot adtam hozzá pirulni. A borsszemeket az evőkanállal próbáltam szétzúzni, hamár nem a mozsárba szórtam - persze nem nagyon sikerült.
Mikorra már finom borsillat lengedezett, belelöttyintettem a pálinkát. Ez persze annak rendje és módja szerint fel is lobbant kicsit flambírozni a zöldborsot. Amikor elaludt, adtam hozzá a kis mustárt. A sűrű tejszínből csak 1 dl-t kevertem még bele. A még éppen nem lejárt szavatosságú folyadék már szétvált híg lé és közel vaj sűrűségű krémre. Ekkor kellene megszórni a kis liszttel, amit én kihagytam ...
Alaposan összeforraltam, besürítettem. A szósz át is vett valamennyi színt a zöldborsból. Amikor elpihent a szósz, tetemes mennyiségű vaj ült ki a tetején. Elég lett volna egy fél kanál is, vagy tejfellel készíteni.
A krumpli is megfőtt, leszűrtem hát. Adtam hozzá vagy 3 dekányi vajat, mert a püré azt szereti (én is). A tejszínsűrű maradékát is belenyomtam a dobozból - végül is az is vaj. Reszeltem bele egy negyed pici szerecsendiót, és kész is.
Találtam a hűtőben két adag húslevest, azt ettük, amíg a húsok sültek. A véknyabb darabokat kicsit tovább sütöttem, hogy ne legyen nyers a feleségemnek.
A szószról lekanalaztam a felesleges vajat és már csak a tálalás volt hátra, amit a nyitókép prezentál.
Nem álltam meg a villaképek készítését sem:
De ezekre is koronát tett, amikor a dekorációs petrezselymet is megettem :)
A zöldbors szósz remek lett - pláne a bélszíndarabkákkal. A krumplipüré meg klasszikus ízzel vett részt a fogásban.