Másnéven bélszínérmék, de a francia névvel fel lehet vágni :)
Nagycsarnokban és az Ázsia Bt-ben jártunk Wakával a minap (ezek egymás mellett vannak). Az utóbbival már jó ideje adós volt, hogy együtt menjünk - most sikerült. Mivel nem volt túl sok ideje, ezért a csarnokban beszéltünk meg találkozót. Szerencsémre késett is egy kicsit, így sikerült egy pénztárcát venni magamnak, amit már évek óta keresek. Amit akkor kaptam, amikor kimentem az USA-ba, kezd nagyon elvásni.
No de mindez teljesen lényegtelen. A lényeg, hogy felfedeztünk egy hentest, akinél gyönyörû húsok voltak kitéve. Márványos meg 2 hónapja érlelt, meg egyéb nyalánkságok. Ilyet persze ismerünk már a MészárSztékbõl. Csak egy pirinyó különbséggel: az árak hihetetlenül alacsonyak. Az alábbi bélszínérméket 5000 Ft/kg-ért adják, és ez nem akciós ár!!!
Az már biztos, hogy ezt nem hagyom ott. Volt még libamáj 3600-ért és bébispenót 600-ért. Gyakrabban kéne a csarnokba járni (utoljára tán 35 éve voltam ott). Waka is kapott csirkeszárnyat 400-ért. Átmentünk az Ázsia Bt-be, ahol jól kibámészkodtuk magunkat, és létfontosságú fûszereket vettünk Én például zöldborsot, ami már elfogyott odahaza, és egyben megalapozta a húshoz a mártást. Kicsit sok kilókat cipeltem haza, rengeteget gyalogoltam, mert a Moszkva teret feltúrták, és mint kiderült Waka hamarabb ért Veszprémbe, mint én Pesthidegkútra :(
Node sebaj, hús, zöldbors van, köretnek meg zöld lesz - fogyókúra rulez! A húsokat megszórtam kevés borssal, visszacsomagoltam, és éjszakára a hûtõbe tettem. Másnap kései ebédhez terveztem elkészíteni kettõnknek.
- 4 szelet bélszinérme
- 2 dkg zöldbors
- 1 dkg fehérbors
- 2 dl Irsai Olivér bor
- 1 dl eperpálinka (hamár nem ihatom)
- 3 dl-nek megfelelõ alaplésürítmény
- 2 dl tejszín
- 1 csapott kávéskanál keményítõ
- 1 mokkáskanál dijoni mustár
- 1 dkg vaj
- só
A saláta anyaglistája késõbb érkezik.
Elõvettem a húst a hûtõbõl, hogy felmelegedjen szobahõmérsékletre. A maradék 8 szelet a csodahüttõt gazdagította - pont elegendõ lesz egy családi ebédre a gyerekekkel. A borsokat a kis teflon serpenyõben megpirítottam kicsit (jobb lehet öntöttvasban, de most lusta voltam két edénnyel dolgozni), majd mozsárban kicsit megtörtem. Vissza a serpenyõbe, amit felforrósítottam és beleöntöttem a gyümölcspárlatot. Az eredeti recept borpárlatot kér, de az nem volt. Szépen meggyulladt, remekül flambírozta a borsokat!
 |
 |
 |
 |
Az alkohol elégett (a konyha leégett, de azt eloltottam), így felöntöttem a borral, amibe beletettem az alaplékockát, mustárt, és besürítettem negyedére. Ekkor rátettem a darabka vajat, hogy selymesebb legyen.
 |
 |
 |
 |
Kicsit testesebbre akartam a mártást, (már így is nagyon csípõs volt, nem süríthettem tovább,) ezért hozzáadtam a kis keményítõt, belekevertem a tejszínt, megsóztam és összeforraltam.
 |
 |
 |
Ez azért rendes mennyiség lenne kettõnknek, elmentettem hát 8 pirinyó mûanyag dobozkában a nagyját a csodahüttõbe - jól jön az amikor varázsolni kell valamit :)
A nehezén túl vagyok, gyorsan össze kell dobnom a salátát.
Felkutattam a hűtőt, milyen zöldeket találok:
- 1/2 fej római vagy kötözõsaláta
- 3 centis szelet jégsaláta
- 3 centis szelet cikória
- 1 zöldpaprika
- 2 paradicsom
- pár szem olivabogyó
- 1/2 grapefruit leve
- 1/2 citrom leve
- 1 ek olivaolaj
- 1 kk dijoni mustár
- 1 mokkáskanál cukor
- só
A citromlébõl, olivából, mustárból és a cukorból kevertem egy öntetet a salátára. Az olajbogyót felszeleteltem, a zöldeket felszecskáztam, és elkezdtem berámolni egy üvegtálba. Menet közben csepegtettem rá kicsit a grapefruit levébõl is. Végül a maradék öntetet és a gyümölcs levét belekevertem a salátába.
 |
 |
 |
 |
Feleségem befutott, így a szobahõmérsékletre felmelegedett érméket kis sókristállyal megszórtam.
Kevés oliván feltettem két szeletet sülni. Amikor a hús elkezdett fehéredni, megfordítottam, és ott is sütöttem 2 percet. Ekkor feljebb vettem a lángot a serpenyõ alatt, beletettem a magamnak szánt két érmét is. Számoltam 90-ig, fordítottam mind a négyet, újabb 90-ig és kitettem egy tányérra õket. Lefedtem alufóliával, és 5 percet pihentettem.
 |
 |
 |
 |
Salátával és a zöldborsmártással tálaltam.
Feleségem "well done" szereti, ezért sült az övé tovább.
Az enyém viszont nem igazán lett elég nyers, no de majd legközelebb!
A zöldbors mártás kellemes elegyet alkotott a hús szaftjával, a csípõssége sem volt zavaró.
Jó volt, megérte a munkát!
UPDATE!
Még a poszt nyomdába adása elõtt jelentkeztek a gyerekek, hogy jönnének ebédre. A rendelés húsleves és választhattak T-bone steak és filet mignon között. Persze az utóbbira szavaztak. Ez alkalommal feleségem alkotta a salátát, nekem maradt a leves és a hús elkészítése. Gyorsan hozzá is adom a poszthoz a második menetet.
A lyányoknak kicsit kiklopfoltam a húst, mert a vékonyabb hús hamarabb sûl cipõtalpra, õk meg úgy szeretik, mit csináljak ... A sütés elõtt picit megsóztam a szeleteket.
Kevéske ghí-n sütöttem most, négyet-négyet téve a serpenyõbe. A lányokét 3-3 percig sütöttem oldalanként. A fiúkét mindössze 60 másodpercig, viszont 2000W-on!
 |
 |
 |
 |
Elõkerült a csodahüttõbõl pár kockányi a lefagyasztott zöldborsmártásból is - lám, megéri a jó dolgokat elmenteni :) Persze lusta voltam kistányérra tenni a salátát, meg amúgy is olyan árván várakoztak a bélszínérmék a nagy tányéron.
A húst most már tökéletesre sikerült sütnöm!!!
Tanulság: Jó ez a hentes, de csodát õ sem képes mûvelni a húsokkal. Márványosság ide vagy oda, valahogy nem igazán volt puha a hús. Lehet, hogy érlelni kellett volna még, vagy egyszerûen a magyar kivénhedt tehenek nem alkalmasak steaknek. Azt fel sem merem tételezni, hogy nem bélszínt adott a hentes :) Még egy esélye van: legközelebb veszek az érlelt csodás rostélyosából.
Tanulság2: A grapefruit leve a salátába telitalálat! Remekül harmonizált a cikória keserűségével, de önmagában is jó kontraszt a zöldeknek!
Azért senki nem panaszkodott:
