Íze messze jobb, mint a broiler csirkéé: már-már a fácán ízével vetekszik! Akciós volt a múlt héten egy négybetűsben, de még az akció utáni napon is találtam egyet a hűtőpultban (még akciós áron).

Nem fagyasztott, csak hűtött, a lejárati ideje is még odébb van. Ezt megveszem és meg is főzöm a gyerekeknek egy különleges húsbetéttel.

A húsát alaposan meg kell főzni, de a melle még úgy is száraz marad. Gondoltam, hogy csinálok belőle egy gluténmentes húsgombócot is levesbetétnek.

Amikor a hozzávalókat gyűjtöttem, felmerült, hogy a csirkemájat is nagyon szereti a család a levesben, ezért abból is varázsoltam a konyhapultra. A gyöngyöst feldaraboltam, a zöldségeket és fűszereket előkészítettem.

• 1,2 kg-os gyöngytyúk
• 25 dkg csirkemáj (a tyúk már zsigerelt állapotban érkezett a boltba)
• 2 nagyobb sárgarépa
• 2 közepes gyökér
• 1/8 zellergumó
• 1/8 karaláb
• 1 arasznyi póréhagyma
• 1 kisebb vereshagyma
• 2 kis paradicsom a kertből
• 3 kelbimbó (mielőtt reklamáltok, próbáljátok ki!)
• 1 zöldpaprika
• 2 cm gyömbér
• 2 girizd fokhagyma
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 1 kisujjnyi szerecsendióvirág
• 1 szem kardamom
• 4 szem borókabogyó
• 4 szem szegfűbors
• 1 tk feketebors
• 4 liter víz
• só

A baromfit még jobban feldaraboltam, fél mellét és két felsőcombjának a húsát külön vettem a gombóchoz. A bőröket leszedtem, de az is ment a levesbe. 3 liter vizet forraltam, majd abáltam a levesbe való húsokat 5 percre. Ekkor leöntöttem a levet a szomszéd kutyának a csontokra, lemostam a kifehéredett húst és bőröket.

Friss hideg vízzel félig töltöttem a 10 literes fazekamat. A zöldséget megtisztítottam (a hámozékból alaplé lett), a fűszerek mellé betettem a teatojásba a fokhagymákat és a gyömbért is, legalább nem kell vadásznom a végén. A gumósak és a húsok mentek a vízbe, míg a gyorsan megfővő zöldségeket egy kis hideg vízbe aprítottam - ott elállnak, mire megfő a hús. Feltettem az indukciós rezsóra 350W teljesítményre, mert volt időm kivárni, mire felforr. Így haboznom se kellett a levest, teljesen tiszta maradt!

Összeszedtem a levesbetét-gombóc összetevőit is:

• 25 dkg gyöngyöshús (mell, felsőcomb - hogy szaftja is legyen)
• 12 dkg csirkemáj
• 1 ek kukoricadara
• 1 ek kukoricakeményítő (csapott kanál elég)
• 1 tk majoranna
• só
• bors

Felkockáztam a húst és a májat. Megfűszereztem és rászórtam a dara és a keményítő felét.

Beletettem az egészet a késes aprítóba, de a darálás után még kérte a massza a dara másik felét, ám csak kevés plusz keményítőt. Ezzel tovább aprítottam, majd félretettem.

Bő egy óra múltán a leves épp felforrt, ezért lejjebb vettem 200W-ra, és nem piszkáltam vagy két órán át. Ekkor beleborítottam a többi zöldséget, és adtam még egy órát a levesnek lassan mozogni a rezsón.

Kivettem egy liternyi levest a kis tottyosba, ahol külön felforraltam. Megfőztem a májat benne, és egy kis tálkába kiszedtem. Így nem lesz tejes-zavaros a leves, és majd a készbe beteszem a megfőtt májat.

A gombóckeverékét kanalanként meggömbölygettem a vizes tenyeremben. Beraktam a májas vízbe főni. Az első néhányon megnéztem, mennyi főzésidő kell a teljes átfőzésig: 7 perc. Most már mehetett a többi is a kislábasba főni.

A levesnek még kellett 30 perc, hogy a répák megpuhuljanak, de még mindig szép tiszta a leve!

A fazékba tettem a megfőtt májakat és a gombócokat. Tálalásra került a sor, és mindenki kért gombócot is.

Természetesen csomagoltak maguknak sok-sok levest, azt mindig visznek magukkal másnapra!

Feleségem meg felajánlotta a szomszédasszonynak, hogy ő is kap egy kicsit, de bizony nem volt szerencséje, mert gombóc érdekes módon nem maradt a fazékban. A leve viszont kocsonyába merevedett a hűtőben, így nyugodt voltam, hogy azért az ízek benne lesznek neki is.

Másnap azért megettem a maradékot:

Finom volt, izlett. Nem volt agyonzöldségelve, fűszerek is csak módjával kerültek a lébe.