Nálam a kertben csak tavasszal van spenót. Ez a növény a rövid nappalokat szereti, de az őszi időszakban kell a hely más növényeknek, pl. csilipaprikáknak.

A tavaszi termést nagyrészt megesszük még tavasszal, de van, hogy telítődünk vele. Ilyenkor egy kis ghí-n megpárolom a megmosott leveleket és a levével együtt vákuumfóliába csomagolva lefagyasztom.

Évközben azután, ha rákívánunk, ott van még levelesen - de már párolva - azt készítek belőle amit akarok (mondjuk nyerset nehéz lenne)... Most is így történt: azonnali spenótpürére vágytam, kivettem egy kisebb zacskót. Kellett hozzá:

• 298g párolt leveles spenót (ekkora volt az adag)
• 1/2 liter teljes tej
• 2 fakanál kacsazsír
• 3 szelet szikkadtabb kenyér
• 1 ek liszt
• 4 kis girizd fokhagyma
• frissen őrölt bors (sok, mert úgy szeretem)
• só

Egy kis lábasban felhevítettem a kacsazsírt, belekevertem a lisztet is, mert így lesz egy kis rántásom alapozni. A kenyeret felkockáztam és a most vásárolt aprítógépembe szórtam. Egy pár másodperces gombnyomás, és máris szép morzsám lett. Ilyen aprítót használtam az USA-ban, és nagyon tetszett. A nagylyány ezért vett nekem egyet itthonra :)

A rántásba tekertem vagy 8 tekerésnyi borsot (mondtam már, hogy nagyon borsosan szeretem?). Belereszeltem a fokhagymagirizdeket és addig kavargattam, míg kábító fokhagymaillat öntötte el a konyhát. Ekkor a rántásba kevertem a leveles spenótot a kis ghí-s levével együtt (meleg vízbe mártottam a zacskót, hogy gyorsan kiolvadjon). Így a rántás nem lesz csomós, de az íze belekerül a pürébe. Felöntöttem tejjel, és lassú keveréssel felforraltam.

Egy kis rotyogás után a botmixerrel pürésítettem. Mivel elég erőteljes ízű spenótom (Matador) van, dúsítottam a kenyérmorzsával. A botmixer segített ezt is eldolgozni a lábasban.

A pürét kóstolgattam, hogy mennyi só kell még bele...

Így már jó! Kell hozzá pár tükörtojás, hogy teljes legyen élvezet. Van egy pirinyó (1 tojásos) teflon serpenyőm, amibe kiskanálnyi zsírt tettem, beleütöttem 2 tojás (ma dőzsölök), amit egészbors szemekkel dekoráltam. Egy nagyon kevés provancei fűszert is szórtam rá, az csak nem árt meg neki, majd kislángon lágyra sütöttem.

Azonnal ki is tálaltam magamnak, ami a nyitóképen látható. Itt csak egy kanálkép van:

Meg az egyik borsszem - mielőtt bekapom:

Hiába no, ezt gyakrabban is meg tudnám enni - 35 perc alatt elkészült ... Van persze más felhasználási példám is: spenótos túrós ravioli, de azt majd máskor posztolom.