Feleségem kérte, hogy főzzek neki egy egyszerű spagettiszószt. Valamit, amit spagettire rakhat, és jó íze van.
Jó pár éve készített utoljára, amit be is főztünk Vegás Spagszósz néven (én abban az időszakban Bolognai szószt főztem be nagy mennyiségben), de az kicsit megöregedett, és az íze sem volt olyan világrengető. Ez még boltban vett paradicsomból készült anno.
Azóta sok Arrabbiata szósz lement már a Dunán, meg hát rengeteg paradicsomot termesztettem és főztem be (meg sütöttem is), amik a gyakorlat és a napsütéses órák száma miatt már sokkal ízletesebbek, mint a bolti paradicsomból készültek.
Egyszerű marinara szószt akartam csak készíteni (ez a húsnélküli sugo amerikai neve), és ehhez gyűjtöttem be a hozzávalókat a kamrában:
- 3,5 dl november végén befőzött paradicsom (ami a nappaliban egy kisasztalon érett meg!)
- 2 dl sült Ökörszív paradicsom, ami 1 órát szaunázott a sütőben és 1 kg paradicsomot tartalmaz
- 80 g Dawtona paradicsompüré (a csilipaprikás üvegcséim forrása)
- 2 ek Bazsalikom olaj (még 2017-ből, amikor rengeteg bazsalikomom termett)
- 1 nagy vereshagyma
- 1 Jalapeño csilipaprika (még nem száraz)
- 6 nagy girizd fokhagyma (tavaji termésem)
- 1 ek szárított oregano
- 1 ek kakukkfü
- 4 dkg 1 éves érlelésű Kalla sajt
- 5 tekerés darált só
- 2 tekerés feketebors
- 1 tk cukor
- 4 ek olivaolaj
A hagymaféléket meg a csilit megpucoltam, apróra vágtam. A nagy serpenyőbe kanalaztam az olajat (hogy le tudjam írni a mennyiséget, mert amúgy csak találomra öntöttem volna a serpenyőbe). Ezt felforrósítottam, és beledobtam a felaprított csilipaprikát (egy kis csípősség jó lesz neki, az aroma meg tiszta nyereség!) A fokhagymát vékonyra szeleteltem, és a csili után dobtam, amikor az már átadta az ízét az olajnak. Ezt is pirítgattam, míg kezdett színe lenni (könnyen megkeseredik, ezért vigyáztam vele). Ekkor beletettem az apróra vágott hagymát is, és elkevertem. Volt egy kis időm, ezért gyorsan lereszeltem a sajtot, bár az csak később kell. A hagyma is átvett egy kis színt a jalapenoból.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Beleborítottam a 3,5 dl paradicsomszószt ami kóstolásra picit savanyú volt, de ez nem meglepő, hisz kényszerérett paradicsomról van szó. Egy teáskanálnyi cukrot is szórtam bele ezt kompenzálandó. Hozzáadtam a két decis sült paradicsomot, ami a készítéskor rengeteg friss fűszerrel lett ízesítve. Ezt teflonkanállal összedaraboltam és jól elkevertem. Jött a kisüveg paradicsompüré (szerintem ez a legjobb ízű püré a piacon, még az Arany Fácánt is felülmúlja). Végül, amikor már rotyogott 10 percet, beleborítottam a szárított fűszereket, hogy azok íze is elkeveredjen a paradicsommal.
 |
 |
 |
 |
Főddögélt még 20 percig, ami alatt rendesen be is sűrűsödött. Ekkor hozzáadtam a kis reszelt sajtot. Ez nagyon selymessé teszi a szószt, valamint helyettesíti a sót, és az umami is belekerül természetes formájában (nem kell MSG-vel turbózni). Eközben még a tésztának is volt 9 perce, hogy megfőjön al dente-re.
 |
 |
Ekkor valahogyan elállítottam a fényképezőgépet, és elveszett a közeli fókusza, így másnap este készítettem a tányérfotókat, amikor a második adagot ettük az ételből. Már nem volt sok, így nekem csak két tekerésnyi tészta és arra 2 kanál szósz jutott.
Egy kis hófödte csúcsot azért készítettem frissen reszelt parmezánnal.
Összekeverve nem olyan mutatós, viszont annál finomabb!
Úgy tűnik, holnap ismét kell egy hasonló adagot főznöm, annyira izlett a feleségemnek!
Update!
Tényleg nekiláttam egy újabb adagnak, de most többet főztem, hogy legyen mit üvegben is eltenni. A kényszerérett paradicsomok mellé még egy üveg hámozott Lucullus paradicsomot és 2 további paradicsompürét is adtam. Természetszerűleg növeltem a hagymák és a csilik mennyiségét.
Még éppen belefért a nagy serpenyőbe, ahol 35 percig rotyogott kis lángon. A végén ez is megkapta az előző képről hiányzó reszelt sajtot is:
Egy üveget már el is vittek a gyerekek, de azért így is maradt 1,5 liter szósz.
Az üvegekből kimaradt adagot feleségem friss spagettivel megette és jónak ítélte ...
