Valami gyors vacsorát kell csinálni a családnak. A gyerekek elég válogatósak, de legalább rendesen esznek. A vejem hozott fél kiló szép darált marhahúst, hogy ez valamire biztos jó lesz.
Persze mást is vett, de az most nem esedékes - talán csak az olivaolaj, amit mindig egy libanoni boltban vesznek, és tényleg fantasztikus íze van. A nagylyány szerint a gyerekek tésztát minden mennyiségben megesznek.
Na, akkor el is dőlt, hogy ebből Bolognese szósz lesz spagettivel, mert nem volt kedvem friss tésztát készíteni. Gyorsan összekeresgéltem a hozzávalókat, ami nem egy egyszerű feladat: egy év alatt sokmindent átpakoltak máshova.
- 0,5 kg száraz darált marhahús
- 40 dkg sárgarépa (mert fehérgyökér az itt nincs, zellert meg nem találtam a hűtőben)
- 1 nagy fej vereshagyma
- kis marék fokhagymagirizd (szerencsére a lyányom megpucolva teszi el)
- 7 dl leszűrt friss olasz paradicsompüré (szerintem közönséges passata volt)
- 3 dl csirkealaplé (ezt találtam a garázsban)
- 1 dl olivaolaj
- 1 dl száraz vörösbor
- bő hüvelyknyi gyömbér (hamár friss bazsalikomot nem leltem)
- 3 ek szárított oregano
- 3 ek szárított kakukkfü (mert azt szeretem)
- 1 ek méz
- só, bors
Az alaplevet később kerítettem elő, ezért hiányzik a képről...
A hagymát felvagdostam, majd késes aprítóval egészen kicsire kaszaboltam. A gyerekek kipiszkálják az ételből, ha megtalálják. Az olivára borítottam, majd kiköltöztem a teraszra az indukciós rezsóra. Ezt tavaly vettem nekik, mert kényesek a szagokra és az elszívó nincs kivezetve a nagyvilágba.
A répát és a fokhagymát feldaraboltam. Az utóbbit bele is nyomtam a dinsztelődő hagymába. A répa ment a késes aprítóba - a csudának van kedve reszelgetni. Szépen összedarálta a masina apróra.
A gyömbérből lereszeltem 1 bő evőkanálnyit, amit azután belekevertem a megdinsztelt hagymába. A húst kivarázsoltam a csomagolásból, majd a felforrósított hagymás olajba tettem. Lapos fakanállal szétdaraboltam kisebb csomókra.
Jó nagy teljesítményre állítottam a rezsót, és kavartam, vagdostam a húscsomókat egyre appróbbra. Végül levet is eresztett, meg kezdett kifehéredni. Amikor már kicsit barnulgatott is a darálthús, hozzáadtam a sárgarépareszeléket. Beledolgoztam a húsba, majd sóztam és rászórtam a száraz fűszereket. Beleöntöttem a paradicsom felét (ez olyasmi, mintha a hámozott darabos paradicsomkonzervet még össze is turmixolná valaki).
Visszavettem a teljesítményből, és hagytam rotyogni a szószt. Persze menet közben azért adtam hozzá még paradicsomot - ne legyen olyan száraz. Ekkor jutott eszembe, hogy van itt valami jófajta toszkán bor. Kóstolásra is jó volt, megkínáltam vele hát a szószt. Rotyogott tovább a lábosban.
Ideje volt kóstolni, mi hiányzik belőle. Egy kicsit meglepő hozzávalót hiányoltam: MÉZ! Ebből tettem hozzá, és persze további sót és kis őrölt borsot is. Ez a paradicsom kevesellte a sárgarépa édességét...
Már beesteledett, de mennünk kellett a helybéli farmra másnapra vásárolni. No persze a fontos cél a gyerekeknek egy kis traktormászás volt ...
Otthon addig kicsit meghült a szósz, amit spagettire téve tálaltam. Ahhoz, hogy a forró szószba tegyem a tésztát, nem volt lehetőségem (és időm), mert ez a szósz még két napig fogja etetni a család tagjait :)
Azért így is össze tudtam keverni.
A vejem kis fetával és rukkolával turbózva ette (nyitókép), a többiek csak "kétpofára" ...
Tanulság is van: Lehet bármilyen jó a telefonom fényképezőgépe, visszaállok az öreg 5 MP-s Sony masinámra a további posztokhoz.
Másnap még megsütöttünk sütőben egy "Isten gyalulta" tököt, amivel szintén finom volt a szósz!