Már tavaly sem volt lehetőségem káposztát savanyítani a hektikus utazási menetrendem miatt. Elkezdeni túl korai lenne, mert nagyon meleg van, a visszaérkezésemkor pedig már nincs friss káposzta a piacon. Vermem nincs, ahol a most megvett káposztát tárolhatnám. A gyerekeimet se küldhetem minden évben Hajduhadházára savanyú káposztát venni - elég volt ez tavaly (bár az NAGYON finom káposzta volt!). Wakával végigjártuk a Nagycsarnok összes savanyúkáposztását, de botrányos volt. Ezért más forrás után kell néznem.
Az egyik négybetűs (S...) hirdetett akciósan vecsési savanyú káposztát, ezért gondoltam, hogy megkóstoljuk. Régebben, míg CBA volt itt, minden őszön hoztak sok-sok hordó nagyon finom káposztát, kipróbáljuk hát az új boltit. Le is szaladtam, hogy legyen még a próbára, de sehol nem találtam a boltban. Sajnos ez jellemző a helyi kis négybetűsre... Viszont volt saját márkás savanyú káposzta. Egyet betettem, hogy megkóstoljuk. Hoppá: van itt saját savanyított káposztafej is!!! Nem is túl nagy, vegyünk azt is. Akkor már egy második szálasat is betettem a kosárba. Gondoltam, ennyiből kijön egy rendes fazéknyi.
Hamár így benne voltam, vettem 20%-os darált sertéshúst egy kilót, meg csípős disznótoros kóstolót, ami csak kolbász volt, de 4 a dobozban.
Egy kolbászt megsütöttem vacsorára serpenyőben, és elég ízletes volt! Másnap tehát nekiálltam a töltött káposztának, hátha elég lesz a rendelőintézetnek is egy adag:
Szokás szerint összegyűjtöttem legalább egy részét a hozzávalóknak:
- 1,6 kg savanyú káposzta (netto)
- 1,5 kg savanyú káposztafej (netto)
- 0,5 kg darált sertéshús 20%-os
- 0,5 kg sertés dagadó
- 20 dkg csípős disznótoros kóstoló (aka sütőkolbász)
- 3 nagy fej vereshagyma
- 1 xxl-es tojás
- 10 dkg rizs
- 3+1 ek pirospaprika (Farkas András féle)
- 1 ek olivaolaj
- 3 ek sertészsír (ritka alkalom, hogy használom)
- 2 ek majoranna
- 1 tk őrölt kömény
- 1 birskörte
- 1 ek liszt
- 6 babérlevél
- Az eredeti Börner V Gyula Gyalu
A képen nincs minden rajta, de azért el lehet igazodni.
A kisebbik serpenyőbe (20 cm-es) egy kis olivát hevítettem, majd a mikróban 2 dl vizet forraltam fel. A forró olajba borítottam a rizst - most mosás nélkül, mert jól jön a rizsliszt a töltelék sürítéséhez. Kicsit forrósítottam, majd felöntöttem a forró vízzel, és lefedtem. 15 perc alatt szépen megfőtt.
 |
 |
 |
 |
A kolbászokat lehámoztam, és a darálthússal egy tálba tettem. Megszórtam majorannával és őrölt köménnyel. Még egy kanálnyi pirospaprikát is adtam hozzá.
 |
 |
 |
 |
A kis tottyos fazékba 3 nagy kanál disznózsírt tettem. Az Eredeti Börner V gyaluval a három hagymát apróra kockáztam. Jól felforrósítottam, majd fedő alatt dinszteltem.
 |
 |
 |
 |
A megpárolt hagyma felébe belekevertem 2 ek pirospaprikát. A hagyma még nedves, így nem fog odaégni! A dagadót kockákra szeleteltem - nem baj, ha a zsírosa is belekerül. A piros hagymába borítottam a húskockákat, és lepirítottam, míg a saját levét kiadja.
 |
 |
 |
 |
A hagyma másik felét és a rizst is beletettem a darált húsos tálba, majd a tojást is beleütöttem. Mivel a hús elég kemény volt, a robotgép egyik habverő karjával kevertem ki a tölteléket.
 |
 |
Elkészült a dagadópörköltem, lezártam alatta lángot.
Szétvágtam a birskörtét, de eléggé szomorúan nézett ki. Ezt a sok kukacjáratot mind ki kell belőle vágni. Kemény munka, meg sok el is vész, de azért sikerült tisztán beletenni a nagyfazékba. Mindjárt be is takartam kis szálas káposztával.
 |
 |
 |
 |
Jöhetett a fejes káposzta. Meglepően roppanós, kemény volt, de lapos káposztából készült, vagyis vékonyak voltak a levelek. Kivágtam a középső vastag eret, így 2-2 töltelék lett egy levélből. Az ereket meg elmajszoltam, míg főztem - semmi nem vész kárba, legfeljebb pocsékba.
 |
 |
 |
 |
Folytattam a többi levéllel és rakosgattam a fazékba, míg egy réteg megtelt.
 |
 |
 |
 |
Erre a rétegre kanalaztam a pörköltből, mert én szeretem az extra húst a káposztában. Meghintettem káposztával. És már jött is a következő réteg töltelék, amit szintén megraktam pörkölttel.
 |
 |
 |
 |
Már csak pár töltelék jött ki a fejből, így a maradékot felszeleteltem szálas káposztának, és felhasználtam a végső káposztaréteghez.
 |
 |
Most jöhet a rántás, mert én mindig csinálok egy PICI rántást bele. Nem is a sürítésért, hanem az ízéért.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A rántást és a maradék pörköltet a fazékba öntöttem, mint lezáró réteget. Kapott egy marék babérlevelet is, mert miért ne. Majd összeérik, amíg forr.
 |
 |
 |
 |
Feltettem kis lángra a tűzhelyen, hogy majd éjjel a feleségem eloltja, amikor jön lefeküdni.
Reggelre csodás látvány fogadott:
Azonnal meg kellett kóstolni. Ez volt a 4 betűs áruházlánc káposztájának az igazi tesztje! Tökéletes! Erre a télre meg van oldva a gond, mert feltételezem, hogy lehet majd egész télen kapni ezt a káposztát. A káposztát annyi vízben mostam ki, mint amennyi a súlya volt, a fejéről viszont elmentettem a levét. Ez utóbbit másfélszeres higításban még hozzáöntöttem reggel, és összeforraltam: nekem kell a leve is (különben is minél többször melegítjük, annál finomabb)!.
Ebédre is ezt ettem (nyitókép), és még villakép is készült a töltelékről.
Mert én tejfelesen szeretem igazán. Ebédre is ettünk rendesen. Az már biztos, hogy pár napig ezt esszük. Sajnos a rendelőintézetnek nem lenne elegendő, nekik tán körömpörköltet kellene főznöm.
Feleségem reggel megjegyezte:
- Lassan megtanulsz töltött káposztát főzni ...
